Előfizetés

Vadászatra kész a világ legnagyobb rádióteleszkópja

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.06.04. 10:00
Az 500 méter átmérőjű, egytányéros FAST 1,2 milliárd jüanba került
Fotó: AFP / Xinhua News Agency
A Mennyország Szemeként is emlegetett egytányéros teleszkópot idén januárban élesítették, és fokozatosan nyitják meg a nemzetközi tudóstársadalom előtt. Idegenek rádiójeleit is fogni szeretnék vele.
A földön kívüli intelligencia kutatásának tudományága, a SETI óriási segítséget kap Kínától: az ország vezető SETI-kutatója, Csang Tung-csie bejelentette, hogy 2020 szeptemberétől a Kujcsuo tartományban található FAST, a világ legnagyobb rádióteleszkópja is elkezdi kutatni az idegen életjelek keresését. A projektről Galántai Zoltán jövőkutatót, tudomány- és technikatörténészt, írót kérdeztük, akit tavaly novemberben vettek fel a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia SETI Bizottságba. Ez a szervezet azokat a tudósokat tömöríti, akik a feltételezett földönkívüli civilizációk kutatásával és az ezzel kapcsolatos problémákkal foglalkoznak. „Az akadémiát Kármán Tódor alapította a hatvanas évek elején, ennek SETI Bizottsága képviseli ezen a területen a legmagasabb tudományos elkötelezettséget. Akkoriban jutott el a tudomány oda, hogy meglett az eszköze, a rádiótávcső ahhoz, hogy megkísérelje igazolni a több száz éves elképzelést, léteznek rajtunk kívül értelmes lények az univerzumban. Két periódusra osztható a SETI működése, az első nagyjából a Szovjetunió összeomlásáig tartott, ekkoriban és ezen a területen a szovjetek és az amerikaiak nagyon jól együttműködtek, azonban az amerikai gondolkodás dominált: készítsünk egy nagy rádiótávcsövet, pásztázzuk az eget és egyszer csak rábukkanunk értelmes lények által kibocsájtott jelekre” – magyarázza Galántai Zoltán. ,,Ezzel a felfogással az volt a gond, hogy feltételezte, nem lesz probléma, ha észlelték a jeleket. A szovjetek szerint először az elméleti alapokkal kell foglalkozni: keressünk jeleket, de előbb tisztázzuk, mit és hogyan. Egy hasonlat szerint a SETI akkoriban tűt keresett a szénakazalban, de nem tudták, hogyan néz ki, acélból van-e egyáltalán, vagyis fémdetektor kell-e egyáltalán a kereséséhez. A 2000-es évekig leginkább csillagászok foglalkoztak az értelmes élet kutatásával, ami olyan, mintha a fémdetektor feltalálói, akik azután, hogy ókori pénzeket találnak, régésznek tartanák magukat.
Az utóbbi másfél évtizedben erősödtek fel azok az irányzatok, melyek más tudományterületeken is elkezdtek a földön kívüli élet problémájával foglalkozni, ilyen például az antropológia, vagy a régészet. A NASA szerint a jelek távolról, vagyis a múltból érkeznének, ezért érdemes a régészet eszköztárát bevetni, hogy kiderítsük, miről van szó. Kicsit vulgárisan fogalmazva, mivel hatvan éve nem találunk semmit, egyre nyilvánvalóbb, hogy nem az az egyszerű megoldás, hogy 'belenézünk' a rádiótávcsőbe és egyszer csak látjuk a jeleket. Nekem az a véleményem – és ez a SETI-ben még ma is a kisebbségi nézet –, hogy az evolúció nem feltétlenül vezet el az értelmes élethez. Az evolúcióbiológusok is azon az állásponton vannak, hogy az élet megjelenése nem szükségszerűen vezet el az értelemhez” – fejti ki a szakember. Az új kínai távcső mindenesetre hatékony „fémdetektor”, egy év alatt annyi pulzárt találtak vele, mint az összes többi más rádióteleszkóp együttvéve. Az igazán érdekes kérdés azonban az, hogy a kínaiak melyik értelmezést követik, vagy esetleg egy sajátot alakítanak-e ki. A SETI kezdetektől nyílt együttműködésen alapult, és ha Kína válik a szuperhatalommá a földönkívüli élet keresésében, kérdés, vajon mennyire lesznek hajlandók megosztani az információkat, ki fognak-e várni, vagy megkockáztatják, hogy egy eredményt idő előtti nyilvánosságra hozzanak: vagyis hogyan fogják kezelni az adatokat és azok megosztását. „A SETI-vel mindettől függetlenül két alapvető probléma van: az egyik, fogunk-e valaha is bármit észlelni, amit idegenektől származó jeleknek tarthatunk, a másik, hogy ha a kiderül, fogtunk ilyet, abból nem következik, hogy meg tudjuk fejteni. Egy ismeretlen földi írásról pontosan tudjuk, hogy mesterséges eredetű, de ettől még nem vagyunk képesek dekódolni. Ha nincsenek pontok, ahol mintegy bele tudjuk fúrni magunkat az üzenet felszíne alá, mint az a Rosette-i kő esetében történt – amire háromféle jelrendszerrel vésték fel ugyanazt a szöveget –, akkor annak értelme rejtve marad számunkra” – összegzett Galántai Zoltán.

Előre jelezhetik a betegség súlyosságát a fertőzöttek vérében lévő fehérjék

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.03. 15:07

Fotó: BRITTA PEDERSEN/dpa Picture-Alliance / AFP
A kutatók 27 biomarkert találtak, amelyek segíthetnek megállapítani, válságos lesz-e a fertőzöttek állapota, és hozzájárulhatnak a lehetséges gyógymódok fejlesztéséhez is.
Covid-19-betegek vérében 27 kulcsfontosságú fehérjét találtak tudósok, amelyek előrejelezhetik a betegség súlyosságát. A Cell Systems tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a brit Francis Crick Intézet és a berlini Charite Orvostudományi Egyetem kutatói azt találták, hogy a Covid-19 betegek vérében a fehérjék különböző szinten vannak jelen attól függően, milyen súlyosak a betegség tünetei. Ezek a biomarkerek elvezethetnek olyan tesztek kifejlesztéséhez, amelyek segíthetik az orvosokat megállapítani, milyen súlyosságú lesz a betegsége annak, aki megfertőződik az új koronavírussal. Segíthetik továbbá a betegség lehetséges gyógymódjainak a fejlesztését is.
Az orvosok és a tudósok emlékeztettek arra, hogy az új koronavírussal fertőzöttek különbözőképpen reagálnak, egyesek teljesen tünetmentesek, másoknak kórházi kezelésre van szükségük, és vannak, akik számára halálos kimenetelű a vírusfertőzés. „Felbecsülhetetlen egy olyan teszt, amely segíti az orvosokat annak előrejelzésében, hogy egy Covid-19-beteg állapota válságos lehet-e, vagy sem” – mondta Christoph Messner, a Crick Intézet molekuláris biológusa, a tanulmány társszerzője. Egy ilyen teszt segítené az orvosokat annak eldöntésében, miként kell kezelni az egyes betegeket és azonosítani azokat, akiknél a legnagyobb a kockázat.
Messner és kutatócsoportja a tömegspektrometria nagyműszeres analitikai módszert használta a berlini Charite kórházban ápolt 31 Covid-19-beteg vérplazmájában lévő különböző fehérjék jelenlétének és mennyiségének gyorstesztelésére. Eredményeiket megerősítették ugyanezen kórház 17 betege és 15 egészséges ember – mint kontrollcsoport – esetében.
Három azonosított kulcsfontosságú fehérje kötődött az interleukin IL-6 fehérjéhez, amely ismert arról, hogy gyulladást okoz és a súlyos Covid-19-tünetek ismert markere.
A Covid-19 következtében már több mint 374 ezer ember halt meg és az új koronavírus több mint 6,7 millió embert fertőzött meg világszerte.

Légi gravitációs mérésekkel állapítják meg a Mount Everest magasságát

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.03. 14:23
Az Everest alaptábor
Fotó: Xiao Mi / AFP
A teljes légi felméréssel várhatóan június végére végeznek a kínai kutatók, az pedig, hogy pontosan mekkora a világ legmagasabb hegye két-három hónap múlva derül ki.
Kedden landolt Lhászában, Tibet fővárosában a kutatók repülőgépe, amely a bonyolult gravitációs mérőműszereket szállította. A mérés centiméteres pontossággal bocsátja rendelkezésre a Csomolungma és a környező régió geoid felületére vonatkozó adatokat, hozzájárulva ezzel a csúcs magasságának nagy pontosságú megállapításához.
Csen Pin projektvezető elmondta, hogy Kína először végzett ilyen légi gravitációs mérést, és ezzel pótolni tudják a még hiányzó adatokat. Folyik a régió légi úton végzett távérzékelési mérése is, amely deciméteres pontosságú háromdimenziós eredményeket biztosít majd a régió topográfiájához. A teljes légi felmérés várhatóan június elejére készül el Csen szerint. A szakember kiemelte, hogy a gravitációs méréshez használt repülőt világszínvonalú eszközökkel szerelték fel, ezek közül több is kínai fejlesztésű.
Kína áprilisban jelentette be, hogy expedíciót indít a Csomolungma magasságának újbóli megállapítására. A végleges eredményt egy sor mérési adatból, köztük a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) méréseinek adataiból állapítják meg. A kínai geodéták, geológusok, ökológusok 53 fős csoportja március eleje óta folytat tudományos kutatásokat a hegyen. A földmérő csoportban ott vannak a kínai természeti erőforrások minisztériumának szakemberei és a nemzeti hegymászó csoport tagjai is. A Csomolungma csúcsára május 27-én ért fel expedíciójuk.
A természeti erőforrások minisztériumának közlése szerint valószínűleg két-három hónap múlva készül el a friss mérések és azok időigényes elemzése, összevetése és ellenőrzése alapján, hogy pontosan milyen magas is a világ legmagasabb hegycsúcsa.
A Kínai Népköztársaság megalakulása óta hatszor mérték már meg a Csomolungma magasságát és végeztek tudományos kutatást párhuzamosan, és kétszer adták ki a magassági adatokat: 1975-ben 8848,13 métert 2005-ben 8844,43 métert mértek. Emellett 2005-ben 3,5 méteres hóréteget mértek a hegytetőn, továbbá 1 méter vastagságú ismeretlen anyagot a kőszikla és a hó között, valószínűleg hó és kavics keverékét.