Előfizetés

Öt szakszervezet együtt kéri a képviselőket: ne szavazzák meg a túlóratörvény folytatását

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.03. 17:13

Fotó: Népszava
A salátatörvénybe rejtett javaslat miniszteri engedéllyel két évre nyújtaná a munkaidőkeretet – ebbe pedig a szakszervezetek sem szólhatnának bele.
Akár huzamosabb ideig 12 órás munkavégzésre kényszeríthetik a vállalatok a dolgozókat, heti egy pihenőnappal annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amit Semjén Zsolt nyújtott be egy salátatörvénybe rejtve, és amit az ellenzék máris rabszolgatörvény 2.0-nak nevez. A járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvénycsomag 56. paragrafusa ugyanis új munkahely-teremtő beruházásoknál lehetővé tenné a 24 hónapos munkaidő-keretet – amennyiben a beruházás „nemzetgazdasági érdekeknek számít.” Hogy mi számít annak, azt a foglalkoztatáspolitikáért is felelős pénzügyminiszter dönthetné el, aki egyedi engedélyt ad a kedvezményezett vállalatoknak.
Az egyedi engedély így szinte korlátlan felhatalmazást adna egy cégnél a dolgozók szabadságának és napi munkaidejének alakítására – a munkaadó például az összes szabadságot arra az időszakra adhatná ki, amikor valamiért amúgy sincs termelés az üzemben.
A munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó javaslat ellen szerdán közösen tiltakozott öt országos szakszervezet – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – és 
nyílt levélben kértek minden országgyűlési képviselőt: a Semjén-féle törvénytervezetet csak akkor támogassák, ha a 65. paragrafus kikerül belőle.

Mint írják, komoly probléma, hogy: 
  • a tervezetet bármilyen háromoldalú (az állam, a munkaadó és a munkavállaló) párbeszéd nélkül nyújtották be, nem egyeztettek róla az érintettekkel.
  • a 24 hónapos időkeret a szembemegy az Európai Parlament és a Tanács irányelvével, ami csak egy éves munkaidő-keretet engedélyez, azt is csak kollektív szerződés vagy a dolgozó és munkaadó közötti egyéni megállapodás alapján.
  • a szakszervezetek alkupozícióit rontja, ha a kormány a fejük felett, és megkérdezésük nélkül ad egyedi jogokat egy beruházónak.
  • ráadásul az sem világos a tervezet alapján, hogy a munkahely-teremtő beruházás megvalósítása mikor minősülne nemzetgazdasági érdeknek.
A 2019 decemberében elfogadott túlóra-törvény már eleve gyengítette a munkavállalók helyzetét – és az osztrák, német munkáltatók érdekeinek kedvezett – azzal, hogy egyedi megállapodás esetén 250-ről 400 órára emelte az éves rendkívüli munkaidőt, és kollektív szerződés esetén megengedte a 36 hónapos munkaidő-keretet. Ám utóbbi esetben még mindig volt jogköre, beleszólási lehetősége a szakszervezeteknek; a Semjén-féle javaslat már ezt az egyeztetést is szükségtelenné teszi.

Az MSZP módosító javaslattal védené ki az újabb túlóratörvényt

Az MSZP elnöke is tarthatatlannak érzi a bujtatva az Országgyűlés elé terjesztett Semjén-féle paragrafust: Tóth Bertalan Facebook-oldalán jelezte, hogy párttársával, Harangozó Tamással együtt módosító javaslatot csatoltak a tervezethez, amivel lényegében törölnék az egyoldalúan elrendelhető, 24 hónapos munkaidő-keretet, és azt, hogy a miniszter saját hatáskörben adjon jogosítványt a túlóráztatáshoz.

Július 1-től jönnek az új 100 forintosok, de csak az alapanyag változik

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.03. 16:49

Fotó: Shutterstock
Az új érmék külső megjelenése és legfontosabb paraméterei maradnak.
Július 1-től forgalomba kerülnek az új alapanyagú 100 forintos érmék, a jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a honlapján. A jegybank tavaly október 1-jén új, korszerűbb alapanyagú 100 forintos érmét bocsátott ki. Az új érmék külső megjelenése és legfontosabb paraméterei (például átmérő, vastagság) változatlanok, az alapanyaguk azonban acél helyett réz-nikkel-cink ötvözet, amely az automatákban stabilabb működést biztosít – tették hozzá. Közölték, hogy az érmeelfogadó automaták felkészítése az új 100 forintosok kezelésére már az elmúlt év októberétől megkezdődött, azonban az érmék ezt követő, tényleges forgalomba hozatalát a tervezett májusi időpontról a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel az MNB 2020. július 1-re halasztotta. Az új alapanyagú érmék a készpénzforgalmi igényekhez igazodva, fokozatosan terjednek majd el, ennek elősegítése érdekében a jegybank a jövőben már kizárólag új alapanyagú 100 forintos érméket hoz forgalomba. Az MNB felhívja minden olyan érmeelfogadó automata üzemeltető figyelmét, hogy készítsék fel a berendezéseiket az új 100 forintos érmék elfogadására annak érdekében, hogy a lakosság számára ne okozzon problémát az automaták használata. Az új alapanyagú 100 forintosok automatákban történő elfogadásához szükséges beállítások elvégzéséhez az üzemeltetők az MNB-től tesztérméket igényelhetnek egyszerű címletváltás keretében. A tesztérmék átvételének módjáról és az új alapanyagú 100 forintosokkal kapcsolatos további részletes információk az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán találhatók – írta a jegybank.

Opten: Ha vállalkozunk, főként a családban bízunk

Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.03. 16:37
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hazai cégek 40 százaléka családi jellegű vállalkozás – állapítja meg az  Opten céginformációs szolgáltató.
Jelenleg mintegy 540 ezer egyéni vállalkozó, 140 ezer egyszemélyes cég működik Magyarországon. Ezen formák mellett még megtalálható 64 ezer olyan társult vállalkozás is, ahol a család több tagja is tulajdonos vagy cégjegyzésre jogosult. Összességében – az egyéni vállalkozókat nem számítva –, 204 ezer családi jellegű vállalkozás található az országban, amely a teljes hazai társas vállalkozói cégbázis 40 százaléka. Ezek közül a többszemélyes családi cégekben a legmeghatározóbbak a családi kapcsolatok, hiszen ezekben a vállalkozásokban már nemcsak a család, hanem a vállalkozói munka is összeköti a családtagokat. A többszemélyes családi vállalkozásoknak egy külön csoportját alkotják azon vállalkozások, ahol kizárólag családtagok tulajdonosok és a cégjegyzésre jogosultak is közülük kerülnek ki. Jelenleg 42 ezer kizárólag családtagokból álló vállalkozás működik Magyarországon, tehát a többszemélyes családi vállalkozások jelentős része így működik – mutat rá elemzésében az Opten. A modern hazai gazdaságban a családi cégkultúra még viszonylag fiatalnak számít. Napjainkban családok tízezrei kísérleteznek azzal, hogyan is lehetne szinkronba hozni a magán és vállalkozói életet, és a generációváltás problémával is csak mostanában találkoznak először cégek tömegei. Ezért sem mindegy, hogy ez a 200 ezer családi jellegű vállalkozás milyen hatékonysággal és megbízhatósággal működik. A családi jelleg nagy általánosságban pozitívan hat a cég működésére, a statisztikák alapján a családi vállalkozások 64 százaléka átlag feletti megbízhatósággal rendelkezik. A családi vállalkozások sikere abban is tetten érhető, hogy közülük sokan nőtték ki magukat milliárdos nagyvállalatokká. Jelenleg több mint 1100 családi vállalkozás éves árbevétele haladja meg az egy milliárd forintot. A feltárt családi vállalkozások 50 százalékában azonosítható testvéri kapcsolat, 38 százalékukban apa-gyermek kapcsolat és 33 százalékukban anya-gyermek kapcsolat. Az elmúlt években az apa-gyermek kapcsolatok aránya sokat csökkent, míg a testvérkapcsolatok aránya növekedett, ami arra utal, hogy a generációváltás sok cég esetében már le is zajlott – állapítja meg a céginformációs szolgáltató. Regionális kitekintésben is nagyon eltérő a családi cégek jelenléte. Budapesten az 1000 lakosra jutó családi cégek száma meghaladja a 10-et, de Pest és Baranya megyében is rendkívül magas (7-8) az érték. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében viszont 4 alatt van az 1000 lakosra jutó családi cégek száma.