Trump elveszítette a Pentagont

Mark Esper védelmi miniszter ellenzi a katonaság bevetését a tüntetők ellen. Szerdára sokat javult a helyzet az amerikai nagyvárosokban.

Az Egyesült Államok védelmi minisztere szerdán a Pentagonból tartott virtuális sajtóértekezleten kijelentette, hogy nem támogatja a zendülésről szóló 1807-es törvény (Insurrection Act) alkalmazását – vagyis a szövetségi fegyveres erőknek a békés tüntetések elleni bevetését. Mark Esper azt mondta, hogy ő és a hadsereg hű marad az alkotmányhoz. Mint kifejtette, nem tudott Donald Trump tervéről, hogy egy fotó kedvéért erőszakkal kiürítteti a Fehér Házzal szemben lévő Lafayette teret, illetve arról, hogy miért kellett csatlakoznia az elnökhöz és kíséretéhez a Szent János templomhoz tett rövid hétfői sétára. A miniszter nem kért bocsánatot a történtekért, de azt állította, hogy nem tudott a katonák bevetéséről és arról sem, hogy Washingtonban alacsonyan szálló helikopterrel oszlatták a tömeget.

Esper nyilatkozata után nem világos, hogy mi a jogi státusuk a fővárosba vezényelt katonáknak, így a 82. ejtőernyős hadosztály éleslőszerrel és szuronyokkal érkező alegységeinek. A Nemzeti Gárda vizsgálatot rendelt el, hogy betartotta-e a szabályokat az a helikopterpilóta, aki alacsonyra ereszkedve ijesztgette a tüntetőket. Ez és a vadászgépek zavarórepülése állítólag Trump személyes kívánsága volt. A Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint egyébként az elnök megenyhült, és már nem akar szövetségi katonákat küldeni az ország különböző államaiba.

Sok egyházi vezető bírálta a Szent János templomnál történteket. Wilton Gregory washingtoni érsek azt is kifogásolta, hogy Trump kedden felkereste a Nemzeti Székesegyház II. János Pál kápolnáját. Az érsek szerint ezzel az elnök manipulálta a katolikus intézményt. A néhai pápa szobránál mellesleg kínos jelentre került sor, amikor az elnök rászólt a first ladyre, hogy mosolyogjon, de Melania Trump csak egy kényszeredett félmosolyra volt képes.

Az események kapcsán Ferenc pápa is felemelte szavát a rasszizmus ellen, ugyanakkor az erőszakos megmozdulásokat is elítélte. Boris Johnson brit kormányfő azt mondta, hogy megérti a rasszizmus miatt tiltakozó amerikaiakat.

Kedden többnyire békés tüntetésekkel folytatódott a George Floyd múlt hétfői meggyilkolása nyomán kirobbant tiltakozás. Houstonban hatvanezres tömeg gyűlt össze, amelyhez Floyd rokonai is csatlakoztak. Los Angelesben, Philadelphiában, Atlantában, Seattle-ben és Minneapolisban sokezres nagygyűléseket tartottak. Több helyen, így St. Paulban és Denverben a helyi rendőrfőnök is csatlakozott a békés felvonuláshoz. Másutt is előfordult, hogy a tüntetők és a rendőrök közösen imádkoztak, illetve öleléssel, kézfogással fejezték ki összetartozásukat. A Reuters megrendelésére az Ipsos által készített felmérés szerint az amerikaiak 64 százaléka támogatja a békésen demonstrálókat.

Ugyanakkor nem mindenhol sikerült megőrizni a nyugalmat: Seattle-ben, Portlandban, Atlantában, New Yorkban és másutt is könnygázzal kellett feloszlatni a tömeget. A korábbiaknál kevesebb helyen, de még mindig volt példa fosztogatásra. Országszerte ismét több száz embert vettek őrizetbe.

George Floyd hatéves lánya, Gianna szerint „apa megváltoztatta a világot”. Az interneten terjedő videón a gyermek Floyd barátja, egy volt híres, NBA-bajnokságot is nyert kosárlabdázó nyakában ülve látható. Stephen Jackson megígérte, hogy gondoskodni fog az apa nélkül maradt kislányról. A gyermek anyja, Roxie Washington Minneapolisban azt mondta, azt szeretné, ha a világ nem harci kiáltásként emlegetné George Floyd nevét, hanem jó emberként és jó apaként emlékezne rá. Minnesota demokrata párti kormányzója, Tim Waltz szerdán felkereste a gyilkosság helyszínét, Minneapolis polgármestere, Jacob Frey pedig elrendelte a városi rendőrség teljes átvilágítását. Az elmúlt évek statisztikái alapján Minneapolisban a rendőrök hétszer gyakrabban alkalmaztak fizikai erőszakot a feketék, mint a fehérek ellen.