Előfizetés

Újabb csapást mér a kormány a településekre

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.03. 18:29
Illusztráció
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Tovább szigorítaná a kormány az önkormányzatok gazdálkodását – így összegezhetők a kedd este a parlament elé terjesztett, a 2021-es költségvetést meglapozó salátatörvény önkormányzatokkal foglalkozó paragrafusai.
A korábban megszellőztetett tervek szerint a kormány már idén eltörli a cégek számára a helyi iparűzési adó megfizetési kötelezettségét december 20-áig, így azt csak jövő májusban kell megfizetniük. Az úgynevezett adófeltöltési kötelezettség eltörlését a cégek üdvözlik, mert így valóban a lezárt év alapján és nem becsléssel állapítják meg az adókötelezettséget. A vállalkozások így mintegy 80-85 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, ám a helyi önkormányzatok jövő májusig ugyanekkora pénztől esnek el. Hogy a települések elkerüljék likviditási gondokat, külön engedély nélkül hitelt vehetnek fel a kieső bevételek pótlására, amit az adó beérkezésekor meg kell fizetniük. A javaslat a költségvetési szervekhez hasonlóan az egyesületeket, és alapítványokat is mentesíti a telekadó, illetve az építményadó megfizetése alól, ha állami tulajdonú épületet használnak. Ugyancsak nem kell helyi adót fizetniük a cégeknek a reklámtáblák, reklámhordozók után. Ezt az intézkedést az adórendszer egyszerűsítésével indokolja a kormány, az bizonyára csak véletlen egybeesés, hogy az utcai reklámhordozók piacát a kormányhoz közeli üzletemberek ellenőrzik. Így fordulhatott elő, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon az ellenzéki pártok nem, vagy irreálisan magas árakon tudtak (volna) hirdetni az utcai reklámhordozókon, míg a Fidesz plakátjaival tele volt az ország. A kormány javaslata számos ponton csökkenti az önkormányzatok adóbevételeit, ugyanakkor szigorítja a helyi adók felhasználásának feltételeit. Ezekből a bevételekből a jövőben csak közlekedési és szociális célokra lehet költeni, abból önkormányzati dolgozó bérét, közterheit a jövőben nem lehet fizetni – olvasható a kormány javaslatában. Az elmúlt hetekben a kormány a járványra hivatkozva számos önkormányzati bevételi forrást szüntetett meg, ingyenessé téve például a parkolást, ezen felül pénzeket vont el az önkormányzatoktól. Több település már most bérfizetési nehézségekkel küzd, láthatóan az a cél, hogy ezen feszültségek eszkalálódjanak, és az önkormányzatok – főleg amelyek nem számíthatnak kormányzati segítségre – elbocsátásokra kényszerüljenek.  

Öt szakszervezet együtt kéri a képviselőket: ne szavazzák meg a túlóratörvény folytatását

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.03. 17:13

Fotó: Népszava
A salátatörvénybe rejtett javaslat miniszteri engedéllyel két évre nyújtaná a munkaidőkeretet – ebbe pedig a szakszervezetek sem szólhatnának bele.
Akár huzamosabb ideig 12 órás munkavégzésre kényszeríthetik a vállalatok a dolgozókat, heti egy pihenőnappal annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amit Semjén Zsolt nyújtott be egy salátatörvénybe rejtve, és amit az ellenzék máris rabszolgatörvény 2.0-nak nevez. A járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvénycsomag 56. paragrafusa ugyanis új munkahely-teremtő beruházásoknál lehetővé tenné a 24 hónapos munkaidő-keretet – amennyiben a beruházás „nemzetgazdasági érdekeknek számít.” Hogy mi számít annak, azt a foglalkoztatáspolitikáért is felelős pénzügyminiszter dönthetné el, aki egyedi engedélyt ad a kedvezményezett vállalatoknak.
Az egyedi engedély így szinte korlátlan felhatalmazást adna egy cégnél a dolgozók szabadságának és napi munkaidejének alakítására – a munkaadó például az összes szabadságot arra az időszakra adhatná ki, amikor valamiért amúgy sincs termelés az üzemben.
A munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó javaslat ellen szerdán közösen tiltakozott öt országos szakszervezet – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – és 
nyílt levélben kértek minden országgyűlési képviselőt: a Semjén-féle törvénytervezetet csak akkor támogassák, ha a 65. paragrafus kikerül belőle.

Mint írják, komoly probléma, hogy: 
  • a tervezetet bármilyen háromoldalú (az állam, a munkaadó és a munkavállaló) párbeszéd nélkül nyújtották be, nem egyeztettek róla az érintettekkel.
  • a 24 hónapos időkeret a szembemegy az Európai Parlament és a Tanács irányelvével, ami csak egy éves munkaidő-keretet engedélyez, azt is csak kollektív szerződés vagy a dolgozó és munkaadó közötti egyéni megállapodás alapján.
  • a szakszervezetek alkupozícióit rontja, ha a kormány a fejük felett, és megkérdezésük nélkül ad egyedi jogokat egy beruházónak.
  • ráadásul az sem világos a tervezet alapján, hogy a munkahely-teremtő beruházás megvalósítása mikor minősülne nemzetgazdasági érdeknek.
A 2019 decemberében elfogadott túlóra-törvény már eleve gyengítette a munkavállalók helyzetét – és az osztrák, német munkáltatók érdekeinek kedvezett – azzal, hogy egyedi megállapodás esetén 250-ről 400 órára emelte az éves rendkívüli munkaidőt, és kollektív szerződés esetén megengedte a 36 hónapos munkaidő-keretet. Ám utóbbi esetben még mindig volt jogköre, beleszólási lehetősége a szakszervezeteknek; a Semjén-féle javaslat már ezt az egyeztetést is szükségtelenné teszi.

Az MSZP módosító javaslattal védené ki az újabb túlóratörvényt

Az MSZP elnöke is tarthatatlannak érzi a bujtatva az Országgyűlés elé terjesztett Semjén-féle paragrafust: Tóth Bertalan Facebook-oldalán jelezte, hogy párttársával, Harangozó Tamással együtt módosító javaslatot csatoltak a tervezethez, amivel lényegében törölnék az egyoldalúan elrendelhető, 24 hónapos munkaidő-keretet, és azt, hogy a miniszter saját hatáskörben adjon jogosítványt a túlóráztatáshoz.

Július 1-től jönnek az új 100 forintosok, de csak az alapanyag változik

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.03. 16:49

Fotó: Shutterstock
Az új érmék külső megjelenése és legfontosabb paraméterei maradnak.
Július 1-től forgalomba kerülnek az új alapanyagú 100 forintos érmék, a jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a honlapján. A jegybank tavaly október 1-jén új, korszerűbb alapanyagú 100 forintos érmét bocsátott ki. Az új érmék külső megjelenése és legfontosabb paraméterei (például átmérő, vastagság) változatlanok, az alapanyaguk azonban acél helyett réz-nikkel-cink ötvözet, amely az automatákban stabilabb működést biztosít – tették hozzá. Közölték, hogy az érmeelfogadó automaták felkészítése az új 100 forintosok kezelésére már az elmúlt év októberétől megkezdődött, azonban az érmék ezt követő, tényleges forgalomba hozatalát a tervezett májusi időpontról a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel az MNB 2020. július 1-re halasztotta. Az új alapanyagú érmék a készpénzforgalmi igényekhez igazodva, fokozatosan terjednek majd el, ennek elősegítése érdekében a jegybank a jövőben már kizárólag új alapanyagú 100 forintos érméket hoz forgalomba. Az MNB felhívja minden olyan érmeelfogadó automata üzemeltető figyelmét, hogy készítsék fel a berendezéseiket az új 100 forintos érmék elfogadására annak érdekében, hogy a lakosság számára ne okozzon problémát az automaták használata. Az új alapanyagú 100 forintosok automatákban történő elfogadásához szükséges beállítások elvégzéséhez az üzemeltetők az MNB-től tesztérméket igényelhetnek egyszerű címletváltás keretében. A tesztérmék átvételének módjáról és az új alapanyagú 100 forintosokkal kapcsolatos további részletes információk az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán találhatók – írta a jegybank.