Sok daganatos beteg kezelése késlekedik: a járvány alatt nem jutottak diagnózishoz

Publikálás dátuma
2020.06.04. 11:57

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Több mint felére esett vissza az orvos-betegtalálkozások száma az onkológiai páciensek esetében – derült ki egy csütörtökön azon a zártkörű online sajtóbeszélgetésén, ahol a szakemberek a mell-rákszűrésre hívták fel a figyelmet.
 A rendezvényen ismertették azt az onkológusok körében végzett minapi felmérést, amelyben a gyógyítók jó része arról számolt be, hogy jelentősen csökkent az ellátást kérő új betegek száma. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb lett a daganatos beteg, hanem azt, hogy sokan nem jutottak diagnózishoz - az ellátórendszer kényszerű leállása miatt. Az orvosok most arra számítanak, hogy a következő hónapokban tömegesen kerülhetnek a rendszerbe az ellátásra szorulók. A betegszervezet is tart attól, hogy olyan orvos-beteg találkozások is elmaradtak, amelyek indokoltak lettek volna, azaz lehetnek olyan rákbetegek, akiknek romlottak az életkilátásaik.    A kutatás részleteiről szólva B. Papp László, a Gyógyulj Velünk Egyesület szóvivője elmondta: óriásiak a különbségek abban, hogy kinek van esélye meggyógyulni a rákból. „Ez Magyarországon azon is múlik, hogy az illetőnek ki az orvosa, hol kezelik, milyen gyors a betegútja, mennyi idő alatt jut el a patológiára, a műtétre, illetve utána a kezelésekre. Ez nyilván függ a pácienstől önmagától, a lakhelyétől, a képzettségi szintjétől és a pénztől (például igénybe tud-e venni magánellátásokat, vagy sem). Eddig is nagy volt az esélyegyenlőtlenség, ami a járványidőszak alatt még inkább nőtt, hiszen most az agilis, tudatos betegek is nagyon nehezen tudtak eljutni kezelésekre. "Még a magánellátás jelentette egérút is bezárult többé kevésbé."    A fórumon Pajkos Gábor, onkológus főorvos, a Magyar Klinikai Onkológia Társaság elnöke, Kenessey Andrea, a Mellrákfórum egyik alapítója, kardiológus szakorvos, mellrák-túlélő és B. Papp László arra biztatta főként a nőket, hogy ne hanyagolják az egészségüket. Mellrák ugyanis bármelyik nőnél kialakulhat. Azt tanácsolják, hogy ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet például az emlőben vagy a hónaljban kialakult csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy mellbimbó bőrének szokatlan változása (irritáció, kivörösödés, pikkelyesedés, megvastagodás, gödrösödés), a mellbimbó váladékozása, illetve ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik. A rendszeres önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akik 50−65 év közöttiek, hormonpótló kezelést kaptak, illetve a családjukban már előfordult emlődaganat. Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ha valaki 30-35 éves koráig nem szült, ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba. „Azoknak, akiknek korábban volt már emlődaganatos betegsége, különösen figyelniük kell, hogy ne bagatellizálják el azokat a jeleket, például a hátfájást, a derékfájdalmat, amelyek akár a betegség kiújulását jelezhetik” - hangsúlyozta dr. Pajkos Gábor. A mellrák világszerte és Magyarországon is a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, hazánkban évente körülbelül 8000 új emlőrákos beteget fedeznek fel. A mellrák előfordulása 50-65 éves kor között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. Becslések szerint élete során 10-12 nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik emlődaganat. 
Szerző

Gulyás Gergely szerint Kövérnek mindenben igaza van, és a maga részéről nagyon várja az összeeresztést

Publikálás dátuma
2020.06.04. 10:28

Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
590 milliárd forintot költött a kabinet a járvány elleni védekezésre.
Gyors főhajtás a trianoni tragédia előtt, illetve a nemzet előtt, amelyik egy befejezett gyilkosság ellenére is életben maradt – így kezdte a mai kormányinfót Gulyás Gergely. És egyben bejelentette, hogy a kormány azt szeretné, ha a Citadellán egy új múzeum jöhetne létre, mégpedig a magyar szabadságnak szentelve. Azért azt a Miniszterelnökség vezetője egyértelművé tette, hogy Trianonra emlékezve sincs nemzeti egység – ugyanis igaznak tartja Kövér László mondatait arról, hogy a baloldal az utóbbi száz éve rendszeresen rátámadt nemzetére. Azt, hogy az ellenzék nem szólalhat fel a parlament Trianonra emlékező díszülésén Gulyás Gergely épp valamiféle egység jeleként értelmezte, mondván: azzal, hogy csak a házelnök és az államfő beszélhet, épp a pártpolitikát akarják távol tartani a nemzeti tragédiától. Aztán aktuálpolitika, és sikerjelentés arról, hogy Magyarország mennyivel sikeresebben védekezett a járvány ellen, mint Nyugat-Európa bármely más országa. De ennek ellenére a kormány továbbra is szárazon tartja a puskaport – így marad a járványügyi válsághelyzet. Ami a most lecsengő rendkívüli jogrendtől annyiban különbözik, hogy a kabinet a jövőben nem kormányozhat rendeletekkel. (Hogy a sikerességnek mi volt az ára, arról Gulyás Gergely részletekkel nem szolgált, egy ökölszámot viszont mondott: 590 milliárd a járványügyi számla.) A Miniszterelnökség vezetője szerint az így is rendkívüli jogokat biztosító válsághelyzet azért indokolt, mert a második hullám – legalábbis a virológusok szerint – közeleg, és megeshet, hogy lesz harmadik hullám is. Ennek ellenére a tömegrendezvények ugyan tilosak, de a veszélyhelyzet megszűnése után (valamivel június közepe után) a mozik, színházak, fürdők kinyithatnak – és azonnali hatállyal lehet autóskoncerteket rendezni. (Az idősotthonok és a kórházak láthatóságáról a tiszti főorvos dönt.) A maszkhasználatról és a kötelező távolságtartásról az operatív törzs rendelkezik, ahogy az idősek vásárlási sávjáról is.

Irány a tenger. Vagy mégse

Arról, hogy mikor lehet majd karantén-kötelezettség nélkül Horvátországba utazni, arról Gulyás Gergely egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, azon kívül, hogy ez szerinte sem életszerű, de nem lehet letekinteni attól a ténytől, miszerint nyitva a horvát-olasz határ. A cél a mihamarabbi nyitás, a kérdésben a V4 országai valószínűleg együtt lépnek.

A kormány most a gazdaság újraindítására koncentrál. A befektetésösztönzés érdekében a kormány többek között a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékra csökken, a kisvállalkozási adó 11 százalékra szelídül, illetve a cégek teljes nyereségüket félre tehetik – társaságiadó-mentesen – egy négy éven belül megvalósítandó, 10 milliárd forintot meg nem haladó beruházásra. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatoknak pedig 200 milliárd forintos kedvezményeshitel-keretet nyit a kabinet. Továbbá a kormány menedzsel egy kulturális mentőcsomagot is, ennek összege – 5,1 milliárd forint, szükségességéről és szétosztásáról a Magyar Művészeti Akadémiával párban döntött a kormány. Ami viszont a gazdaságot számos elemzés szerint átitató korrupciót illeti, Gulyás Gergely nem idegeskedik. Abba a tévedésben nem szabad esni, hogyha egy nemzetközi szervezet javaslatokat tesz, azokat meg is kell fogadni, kommentálta a Miniszterelnökség vezetője azt, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes szervezetének (GRECO) ajánlásait csak részben fogadta meg a kormány.

Szemtől szembe

A következő két hét múlva esedékes kormányülés után már nem online platformon, hanem testközelből zajlik a kormányinfó, azaz „összeengedik” a kormány képviselőit és az újságírókat. Gulyás Gergely ezt a maga részéről nagyon várja.

Másképp rendezik

A jövő évi költségvetésből azt olvasta ki a Népszava, hogy a kormány nem törekszik a kórházak adósságainak konszolidálására, illetve a veszteséget évről-évre újratermelő szisztéma átalakítására. Gulyás Gergely a felvetéssel egyetértett, szerinte a koronavírus-járvány kapcsán részben úgyis más finanszírozási és beszerzési modellre kellett átállítani a rendszert. A jövőben a most megindult folyamatok alapján alakítják majd át a szisztémát, az eddigi adósságkiváltási gyakorlat ad acta kerül.

Szerző
Frissítve: 2020.06.04. 12:36

Egy nap alatt több mint a duplájára nőtt az új fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.06.04. 10:05

Fotó: Varga György / MTI
Öt idős, krónikus beteg halt meg, szerdáról csütörtökre pedig hárommal többen lettek az aktív fertőzöttek is.
Újabb 23 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést ezzel 3954 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – derült ki a kormányzati tájékoztató oldal legfrissebb adataiból. Ez a szerdai kimutatásnak meghaladja a kétszeresét, mint ahogy sajnálatosan egy nap alatt az elhunytak száma is kettőről ötre emelkedett. A járvány mind az öt újabb halálos áldozata krónikus beteg volt. Ezzel 539 főre emelkedett az elhunytak száma.
A kormányzati honlap aktuális tájékoztatása szerint jó hír, hogy 2205-en már meggyógyultak, és az aktív fertőzöttek száma 1210 főre csökkent. Ugyanakkor tény, hogy utóbbiak száma valójában nőtt, szerdán még hárommal kevesebben: 1207-en voltak.

A százalékos adatok zöme nem változott: az aktív fertőzöttek 41 százaléka, az elhunytak 59 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka budapesti. Az előző napihoz képest nyolccal kevesebb, 406 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, akik közül viszont változatlanul 24-en vannak lélegeztetőgépen. A Pesti úti idősotthonban 49-re nőtt az elhunytak száma.
Szerző
Frissítve: 2020.06.04. 10:33