Eltüntették, majd visszahozták a lex Gyöngyöspatát

Kikerült a köznevelési törvény parlamentnek benyújtott módosító tervezetéből az a javaslat, amely törvényi szinten is megerősítette volna: ne csak pénzbeli kártérítést kaphasson az, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen számára a bíróság. Később Horváth László a közmédiában bejelentette: ő maga egy újabb törvényjavaslatban benyújtotta a módosítót.

A javaslatot áprilisban még azzal indokolták, hogy ennek a lehetőségnek a megteremtésére a gyöngyöspatai ügyben hozott ítélet kapcsán merült fel igény. A Debreceni Ítélőtábla ugyanis mintegy 100 millió forintos kártérítést ítélt meg 60 roma fiatalnak, akik éveken keresztül elkülönített osztályokba jártak a patai iskolában. Az ítéletet felülvizsgálati eljárásában a Kúria is fenntartotta.

A döntést a gyöngyöspatai önkormányzat és a kormány is igazságtalannak nevezte. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, májusban arról beszélt, „szükség van törvénymódosításokra, világos beszédre és világos határokra”. Az egyik első lépésként a köznevelési törvény már benyújtott módosító javaslatát említette – amiből azonban épp az a rész maradt ki, amit kifejezetten Gyöngyöspata miatt tettek bele.

Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, miért hagyták ki végül a lex Gyöngyöspataként is ismertté vált módosító bekezdést, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

Az újabb módosító javaslatokból azonban úgy tűnik, már nem kifejezetten annak akarja elejét venni a kormány, hogy pénzbeli kártérítést kaphassanak a szegregáltan „oktatott” diákok, hanem annak, hogy szegregált iskolák egyáltalán kialakulhassanak a nem roma diákok elvándorlása miatt. Ehhez viszont – mint Horváth László említette – az iskolákból „ki kell vezetni az erőszakot”, amit iskolaőrség felállításával érnének el.

A korábbi rendőrökből álló iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén, most kedden pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az iskolaőrök "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személyek", akik egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, továbbá testi kényszert, szökés vagy önkárosítás veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot is alkalmazhatnak.

Noha a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadható lépésnek gondolja az iskolai rendészet alkalmazását, a szervezet elnöke, Horváth Péter lapunknak azt mondta: a részletek – így a gumibot, a bilincs vagy a „vegyi eszköz” alkalmazhatósága – őt is meglepték. Hangsúlyozta: rögzíteni kellene, hogy iskolaőrt csak akkor lehessen alkalmazni, ha azzal a nevelőtestület egyetért, megbízása határozott időre szóljon, az intézményvezető pedig rendelkezzen felette utasítási joggal. – Sajnálom, hogy nem szerepel a törvénytervezetben a pedagógiai jellegű megelőzés, hosszú távú megoldás ugyanis csak pedagógiai segítséggel jöhetne létre – fogalmazott Horváth Péter.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás is azon a véleményen van, hogy az iskolai erőszak kezelése nem állhat csak „rendészeti lábakon”, prevenciós programokra, szakemberek bevonására is szükség lenne, ez jelenthetne valódi segítséget a tanároknak és a diákoknak is. A kényszerítő eszközök alkalmazása pedig szerinte meghaladja azt a szintet, amit egy iskolában meg lehet engedni. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás tévútnak nevezte a fenyítő eszközökkel felszerelt iskolaőrség felállítását. Emlékeztetett: az alapvető jogok biztosa 2014-ben kiadott egy állásfoglalást az iskolai erőszak kezeléséről és megelőzéséről, ha az abban foglaltakat a kormány betartotta volna, már számos előrelépést lehetett volna tenni.