Az EU állam- és kormányfői két hét múlva nekiveselkednek a közösség 2021-2027 közötti költségvetési tervezetének. A június 19-re tervezett virtuális találkozójukon először cserélnek véleményt az Európai Bizottság friss javaslatáról, amelynek legmerészebb eleme a járvány miatt válságba süllyedt gazdaság talpra állását szolgáló és a büdzsébe illesztett 750 milliárd eurós pénzügyi alap. Az uniós testület – a tagállamok garanciavállalása mellett – hitelfelvétellel jutna a pénzhez, amelyet rászorultsági alapon, támogatások és kölcsönök formájában szétosztana a tagállamok között. Az uniós döntéshozók már júliusban megállapodást szeretnének.
Lucas Guttenberg, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a tagállamok közötti nézetkülönbségek nem áthidalhatatlanok. „A bizottsági előterjesztés eleve egy közös német-francia indítványon alapul, ami jó kezdet. Biztató az is, hogy egyetlen kormány sem utasította el egyből. Még a takarékosak táborát vezető Ausztriának és Hollandiának is érdeke a gyors megegyezés. Úgyhogy lesz megállapodás, és az nagy vonalakban a bizottsági tervet fogja tükrözni” – jósolja a szakértő, aki szerint a közép- és kelet-európai régió is sokat profitálhat az alapból, különösen ahhoz képest, hogy a koronavírus járvány viszonylag kevéssé érintette.
Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető elemzőjének is az a véleménye, hogy a térség országainak jól jönne a bizottsági csomag: „Minden eddigi költségvetési javaslattal szemben az volt a fő kifogásuk, hogy Brüsszel jelentősen megvágná a felzárkóztatási pénzeket. Az Európai Bizottság egyik célja most az lehetett, hogy a helyreállítási alapból viszont jelentős részesedést kínáljon régiónak.”
Magyarország a bruttó hazai terméke (GDP) 5 százalékát elérő egyszeri támogatásban részesülhet az új forrásból, míg a jelenlegi EU büdzséből éves szinten a GDP 4 százalékával egyenlő nettó pénzügyi transzfert kap. „A nettó 5 százalék ugyan a támogatást és a hitelt is magában foglalná, de ha Magyarország nem tartana igényt hitelre, a vissza nem térítendő pénzügyi segítség akkor is megfelelne a GDP 3,5 százalékának, ami óriási bevétel. Még nagyvonalúbbnak tűnik az ajánlat, ha azt nézzük, hogy a 2021-től kezdődő költségvetési ciklusra vonatkozó korábbi javaslatában az Európai Bizottság a magyar GDP 2 százalékára szerette volna leszorítani a támogatási szintet” – mondta lapunknak Darvas Zsolt.
A hitelfelvétel lehetőségével kapcsolatban a szekértő megjegyezte: Magyarországnak pénzügyileg megérné, hogy hitelt vegyen fel az Európai Bizottságtól, hiszen jóval kedvezményesebb feltételekkel jutna hozzá, mintha maga menne ki a tőkepiacokra. A hitelfelvétel ugyanakkor politikailag kockázatos, hiszen a gazdaságpolitika szigorúbb ellenőrzését, felügyeletét vonná maga után. A magyar kormányfővel szemben, a kutató nem tart attól, hogy mások helyett alkalomadtán a magyar kincstárnak kelljen majd visszafizetnie a közösen felvett adósságot. „Annak az esélye, hogy egy nemzetközi intézménytől felvett hitelt ne fizessenek vissza, főleg gazdag nyugati országok, a nullával egyenlő” – fejtette ki lapunknak.
