Világszinten a legmelegebb május volt az idei a mérések kezdete óta: 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) pénteki közlése szerint. A hőmérsékletek az átlag fölé emelkedtek Alaszka, Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika több területén, valamint Afrika és az Antarktisz egyes régióiban. Globálisan a májusig tartó 12 hónap átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest közel 1,3 Celsius-fokkal emelkedett.
Szibériában, a Föld permafroszt (állandóan fagyott) talajának jelentős részét magába foglaló területen az elmúlt hónapban az átlagnál 10 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az Ob és a Jenyiszej folyók mentén, a folyók jege minden eddiginél korábban töredezett meg. A Szibériára és Alaszkára jellemző hőhullám nagy veszélyt jelent a régiókban, ahol az elmúlt évben is hatalmas erdőtüzek pusztítottak, tovább táplálva a hőhullámot. A Copernicus szerint fennáll a veszély, hogy a felszín alatt parázsló lángok újra feltámadnak.
Az Északi-sarkvidéken is átlagon felüli hőmérsékleteket mértek március és május között, bár a tavasz Kanada északi részén ezúttal hidegebb volt. Szintén hűvösebb volt Európa egyes részein a Balkántól Skandináviáig, valamint Ausztráliában, Ázsia déli részén és az Egyesült Államok keleti területén.
Globálisan nézve a hőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal emelkedett a 19. század közepe óta, többnyire a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt. 2002 óta folyamatosan átlagon felüli hőmérsékleteket mértek, az elmúlt tíz, illetve az elmúlt öt év pedig a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évek voltak.
Az északi-sarkvidéki régióban a hőmérséklet a 19. század közepe óta 2 Celsius-fokkal emelkedett, a globális átlag csaknem kétszeresével. Ennek hatására olvadni kezdett Grönland több kilométer vastag jégtakarója, ami évente 600 milliárd tonnányi jégveszteséget jelent. Ez a 2019-es tengerszint-emelkedés mértékének 40 százalékáért felelős. Az oroszországi és kanadai permafroszt mintegy 1,5 billió tonna szén-dioxidot foglal magába, amely az éves emisszió 40-szerese.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény megkötésével közel 200 ország egyezett meg abban, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete emelkedésének mértékét jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt igyekeznek tartani.
