Bocsánatot kért a magyaroktól a szlovák kormányfő

Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:30

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Azokért az igazságtalanságokért, amelyek azokat a szlovákiai magyarokat érték, akik nem voltak hajlandóak feladni anyanyelvüket.
Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot pénteken a szlovákiai magyaroktól az őket az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért Igor Matovic szlovák kormányfő.   
- Kedves barátaim - akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában - őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket

- írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán péntekre virradóra közzétett bejegyzésben.

Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik ugyanezen okokból szenvedtek, főként a 19. század második felében a történelmi Magyarországon.   A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését. A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt. Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben. A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a második világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé. Igor Matovic Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános keddi találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra a magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki. A dokumentumot - amelyben a felvidéki magyar párt a helyi magyar közösség fennmaradásának és gyarapodásának elősegítését kérte - fenntartásokkal, illetve kritikával fogadta a szlovák sajtó és néhány szlovák politikus is. Igor Matovic a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi adásának, a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádiónak nyilatkozva csütörtökön a memorandum átadásáról azt mondta: nem volt méltányos, hogy az MKP küldöttsége ilyen módon „visszaélt a helyzettel”. Pénteki Facebook-bejegyzésében megismételte ezeket a fenntartásait is, valamint annak a véleményének is teret adott, hogy a találkozót a memorandum átadói „nemzetiségi szenvedélyek szítására” használták fel. Ezeket az állításokat Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke már csütörtökön visszautasította, rámutatva: a memorandumban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek már több évtizede benne vannak az MKP és elődpártjai programjában, és a helyi magyar közösség megmaradását célozzák. A szlovák kormányfő „A múltat nem mi írtuk, a jövő a kezünkben van” elnevezésű keddi találkozóról bejegyzésében azt írta: azzal a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok iránti megbecsülését, köszönetét és megértését akarta tolmácsolni, és jelét adni annak, hogy „nem vagyunk ellenségek, közeli testvérek vagyunk, bár anyáink más nyelven tanítottak minket beszélni”.
Szerző

"Lesz megállapodás, és az nagy vonalakban a bizottsági tervet fogja tükrözni”

Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:07

Fotó: Vivien Cher Benko / Orbán Viktor Facebook oldala
Az uniós vezetők a június 19-re tervezett virtuális találkozójukon először cserélnek véleményt az Európai Bizottság friss javaslatáról, amelynek legmerészebb eleme a járvány miatt válságba süllyedt gazdaság talpra állását szolgáló és a büdzsébe illesztett 750 milliárd eurós pénzügyi alap.
Az EU állam- és kormányfői két hét múlva nekiveselkednek a közösség 2021-2027 közötti költségvetési tervezetének. A június 19-re tervezett virtuális találkozójukon először cserélnek véleményt az Európai Bizottság friss javaslatáról, amelynek legmerészebb eleme a járvány miatt válságba süllyedt gazdaság talpra állását szolgáló és a büdzsébe illesztett 750 milliárd eurós pénzügyi alap. Az uniós testület – a tagállamok garanciavállalása mellett – hitelfelvétellel jutna a pénzhez, amelyet rászorultsági alapon, támogatások és kölcsönök formájában szétosztana a tagállamok között. Az uniós döntéshozók már júliusban megállapodást szeretnének. Lucas Guttenberg, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a tagállamok közötti nézetkülönbségek nem áthidalhatatlanok. „A bizottsági előterjesztés eleve egy közös német-francia indítványon alapul, ami jó kezdet. Biztató az is, hogy egyetlen kormány sem utasította el egyből. Még a takarékosak táborát vezető Ausztriának és Hollandiának is érdeke a gyors megegyezés. Úgyhogy lesz megállapodás, és az nagy vonalakban a bizottsági tervet fogja tükrözni” – jósolja a szakértő, aki szerint a közép- és kelet-európai régió is sokat profitálhat az alapból, különösen ahhoz képest, hogy a koronavírus járvány viszonylag kevéssé érintette. Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető elemzőjének is az a véleménye, hogy a térség országainak jól jönne a bizottsági csomag: „Minden eddigi költségvetési javaslattal szemben az volt a fő kifogásuk, hogy Brüsszel jelentősen megvágná a felzárkóztatási pénzeket. Az Európai Bizottság egyik célja most az lehetett, hogy a helyreállítási alapból viszont jelentős részesedést kínáljon régiónak.” Magyarország a bruttó hazai terméke (GDP) 5 százalékát elérő egyszeri támogatásban részesülhet az új forrásból, míg a jelenlegi EU büdzséből éves szinten a GDP 4 százalékával egyenlő nettó pénzügyi transzfert kap. „A nettó 5 százalék ugyan a támogatást és a hitelt is magában foglalná, de ha Magyarország nem tartana igényt hitelre, a vissza nem térítendő pénzügyi segítség akkor is megfelelne a GDP 3,5 százalékának, ami óriási bevétel. Még nagyvonalúbbnak tűnik az ajánlat, ha azt nézzük, hogy a 2021-től kezdődő költségvetési ciklusra vonatkozó korábbi javaslatában az Európai Bizottság a magyar GDP 2 százalékára szerette volna leszorítani a támogatási szintet” – mondta lapunknak Darvas Zsolt. A hitelfelvétel lehetőségével kapcsolatban a szekértő megjegyezte: Magyarországnak pénzügyileg megérné, hogy hitelt vegyen fel az Európai Bizottságtól, hiszen jóval kedvezményesebb feltételekkel jutna hozzá, mintha maga menne ki a tőkepiacokra. A hitelfelvétel ugyanakkor politikailag kockázatos, hiszen a gazdaságpolitika szigorúbb ellenőrzését, felügyeletét vonná maga után. A magyar kormányfővel szemben, a kutató nem tart attól, hogy mások helyett alkalomadtán a magyar kincstárnak kelljen majd visszafizetnie a közösen felvett adósságot. „Annak az esélye, hogy egy nemzetközi intézménytől felvett hitelt ne fizessenek vissza, főleg gazdag nyugati országok, a nullával egyenlő” – fejtette ki lapunknak.

Rekordmeleg volt a világon a május

Publikálás dátuma
2020.06.05. 13:24

Fotó: Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto / AFP
0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál.
Világszinten a legmelegebb május volt az idei a mérések kezdete óta: 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) pénteki közlése szerint. A hőmérsékletek az átlag fölé emelkedtek Alaszka, Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika több területén, valamint Afrika és az Antarktisz egyes régióiban. Globálisan a májusig tartó 12 hónap átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest közel 1,3 Celsius-fokkal emelkedett.
Szibériában, a Föld permafroszt (állandóan fagyott) talajának jelentős részét magába foglaló területen az elmúlt hónapban az átlagnál 10 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet az Ob és a Jenyiszej folyók mentén, a folyók jege minden eddiginél korábban töredezett meg. A Szibériára és Alaszkára jellemző hőhullám nagy veszélyt jelent a régiókban, ahol az elmúlt évben is hatalmas erdőtüzek pusztítottak, tovább táplálva a hőhullámot. A Copernicus szerint fennáll a veszély, hogy a felszín alatt parázsló lángok újra feltámadnak.
Az Északi-sarkvidéken is átlagon felüli hőmérsékleteket mértek március és május között, bár a tavasz Kanada északi részén ezúttal hidegebb volt. Szintén hűvösebb volt Európa egyes részein a Balkántól Skandináviáig, valamint Ausztráliában, Ázsia déli részén és az Egyesült Államok keleti területén. Globálisan nézve a hőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal emelkedett a 19. század közepe óta, többnyire a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt. 2002 óta folyamatosan átlagon felüli hőmérsékleteket mértek, az elmúlt tíz, illetve az elmúlt öt év pedig a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évek voltak.
Az északi-sarkvidéki régióban a hőmérséklet a 19. század közepe óta 2 Celsius-fokkal emelkedett, a globális átlag csaknem kétszeresével. Ennek hatására olvadni kezdett Grönland több kilométer vastag jégtakarója, ami évente 600 milliárd tonnányi jégveszteséget jelent. Ez a 2019-es tengerszint-emelkedés mértékének 40 százalékáért felelős. Az oroszországi és kanadai permafroszt mintegy 1,5 billió tonna szén-dioxidot foglal magába, amely az éves emisszió 40-szerese.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény megkötésével közel 200 ország egyezett meg abban, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete emelkedésének mértékét jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt igyekeznek tartani.
Szerző