Jönnek a magánkukások: kidobják a Fidesz eddigi hulladékelveit

Mivel nem jött be az államközpontú hulladékgazdálkodás, az állam magához venné, majd magáncégeknek adná koncesszióba a tevékenységet és az önkormányzatok eszközeit - derül ki egy titkos minisztériumi előterjesztésből.

Látszólag 180 fokkal fordítana a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi rendszerén az innovációs és technológiai, valamint az igazságügyi tárca az Átlátszó által megszellőztetett, de lapunkhoz más úton is eljutó, titkos előterjesztése. Bár az anyag a fejlécében hangsúlyozza, hogy az nem tekinthető a kormány álláspontjának, kiindulópontként a kabinet ama állítólagos tavaly decemberi döntésére hivatkozik, miszerint magánszereplőket vonnának be a hulladékgazdálkodásba. Ez gyökeres fordulat a Fidesz eddigi politikájához képest. 2012-ben még a párt államközpontú szemléletének megfelelően törvényi úton tiltották be, hogy a lakossági kukákat magáncég ürítse. Egyszersmind a nyereségérdekeltséget is megszüntették. Befagyasztották az akkor aktuális díjakat, amit aztán 2013 nyarán további tizedével lecsökkentettek. A nagyobb külföldi befektetők - például az osztrák Saubermacher és AVE, valamint a német Remondis - hazai részesedéseit megvette a magyar állam. 2016 óta a kukaszámlát az akkor létrehozott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek fizetjük, amely ebbéli bevételeit kiismerhetetlen számítások alapján osztja vissza - vagy sem - a hulladék elszállítását változatlanul végző önkormányzati-állami cégeknek.

Az előterjesztés szerint a jövőben egy vagy több megyénként koncesszióba adnák a hulladékszállítást. Díj fejében magáncégek végezhetnék a gyűjtést, a szállítást és az előkezelést. Ennek érdekében előzetesen a ma önkormányzati eszközök kártalanítás fejében átkerülnének az államhoz. A koncessziókat nyílt pályázat mellőzésével "megbízható gazdálkodók" is elnyerhetnék. (Itt példaként maguk is a szerencsejáték- és dohánykoncessziókat hozzák fel.) A rezsicsökkentett díj nem változna. A kedvezményezettek hasznot elsősorban közszolgáltatáson kívüli tevékenységükkel - visszaváltással, leválogatással, hasznosítással - érhetnének el. Igaz, ez a gyártóktól is több kötelezettséget feltételez. Modellszámításaik szerint mindez kilenc év után fordulhat nyereségbe. Ahhoz képest, hogy a célok látszólag gyökeres fordulatot mutatnak a Fidesz államközpontú politikájához képest, a vonatkozó szabályokat már ez év nyaráig elfogadnák, sőt novemberben a pályázatokat is kiírnák, avagy kiválasztanák a megbízható jogosultat. Az új hulladékosok két év felkészülési idő után, 2022-ben kezdhetnék el tevékenységüket.

Célként a nemzetközi követelményeknek megfelelő, körforgásos gazdálkodás, a leválogatás, újrahasználat és -hasznosítás, illetve a szabálytalan szemetelés visszaszorítását jelölik meg. Ezért - amiként arról lapunk elsőként beszámolt - az újonnan alapítandó Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala felelne. A lomtalanítás jelenlegi rendszere helyett településenként ingyenes leadási pontokat alakítanának ki, de évi kétszer egyeztetett időpontban a porták elől is elvinnék a felesleget. A lerakási járulék felemelésével ösztönöznék a hasznosítást. Bár az anyag szerint betiltanák a biológiai úton lebomló műanyagokat, a héten - szintén ellentmondásos előzmények után - beterjesztett kormányjavaslat szerint éppenséggel ösztönöznék az ilyen egyszer használatos zacskók terjedését.

A minisztériumi anyag magyarázatként kerek-perec kijelenti: "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel". A közszolgáltatás 140 milliárdos éves fenntartási költségéhez képest a díjakból mindössze 75 milliárd folyik be. Ehhez hasznosításból évi 3-4 milliárd adódik. Az országos szemétszállítás tehát évi 54 milliárd forintos központi költségvetési támogatást igényel. 2018 óta a szükségellátás további 6,4 milliárdot követelt. (Itt jó közelítéssel arra céloznak, hogy az NHKV két éve nem képes megegyezni a Gödöllő és térsége tisztán tartásáért felelős Zöld Híddal, így az ottani számlákat a katasztrófavédelem állja.) Míg 2015-ben, az "állami koordináció" bevezetése előtt az ágazat részvevőinek összvesztesége alig haladta meg az egymilliárdot, addig 2018-ra ez megközelítette a 19 milliárdot.

A kormány az évi 80 milliárdos termékdíjbevételéből mindössze 15 milliárdot fordít a hulladékok szétválogatására. Ebben, illetve a közszolgáltatáson kívüli hasznosításban ma is részt vesznek nyereségérdekelt magáncégek. A minisztériumi anyag szerint az ágazatot a növekvő állami szerepvállalás, a változó jogszabályok és a nehezen tervezhető források jellemzik. Kevés a munkaerő, a pénz és a válogatott hulladék. Csak az EU-s követelmények teljesítése 2040-ig legalább 400-600 milliárdot igényel. Ez "jelentős mértékű magántőke bevonását" igényli - írják.