Jönnek a magánkukások: kidobják a Fidesz eddigi hulladékelveit

Publikálás dátuma
2020.06.05. 20:18

Fotó: Népszava
Mivel nem jött be az államközpontú hulladékgazdálkodás, az állam magához venné, majd magáncégeknek adná koncesszióba a tevékenységet és az önkormányzatok eszközeit - derül ki egy titkos minisztériumi előterjesztésből.
Látszólag 180 fokkal fordítana a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi rendszerén az innovációs és technológiai, valamint az igazságügyi tárca az Átlátszó által megszellőztetett, de lapunkhoz más úton is eljutó, titkos előterjesztése. Bár az anyag a fejlécében hangsúlyozza, hogy az nem tekinthető a kormány álláspontjának, kiindulópontként a kabinet ama állítólagos tavaly decemberi döntésére hivatkozik, miszerint magánszereplőket vonnának be a hulladékgazdálkodásba. Ez gyökeres fordulat a Fidesz eddigi politikájához képest. 2012-ben még a párt államközpontú szemléletének megfelelően törvényi úton tiltották be, hogy a lakossági kukákat magáncég ürítse. Egyszersmind a nyereségérdekeltséget is megszüntették. Befagyasztották az akkor aktuális díjakat, amit aztán 2013 nyarán további tizedével lecsökkentettek. A nagyobb külföldi befektetők - például az osztrák Saubermacher és AVE, valamint a német Remondis - hazai részesedéseit megvette a magyar állam. 2016 óta a kukaszámlát az akkor létrehozott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek fizetjük, amely ebbéli bevételeit kiismerhetetlen számítások alapján osztja vissza - vagy sem - a hulladék elszállítását változatlanul végző önkormányzati-állami cégeknek.    Az előterjesztés szerint a jövőben egy vagy több megyénként koncesszióba adnák a hulladékszállítást. Díj fejében magáncégek végezhetnék a gyűjtést, a szállítást és az előkezelést. Ennek érdekében előzetesen a ma önkormányzati eszközök kártalanítás fejében átkerülnének az államhoz. A koncessziókat nyílt pályázat mellőzésével "megbízható gazdálkodók" is elnyerhetnék. (Itt példaként maguk is a szerencsejáték- és dohánykoncessziókat hozzák fel.) A rezsicsökkentett díj nem változna. A kedvezményezettek hasznot elsősorban közszolgáltatáson kívüli tevékenységükkel - visszaváltással, leválogatással, hasznosítással - érhetnének el. Igaz, ez a gyártóktól is több kötelezettséget feltételez. Modellszámításaik szerint mindez kilenc év után fordulhat nyereségbe. Ahhoz képest, hogy a célok látszólag gyökeres fordulatot mutatnak a Fidesz államközpontú politikájához képest, a vonatkozó szabályokat már ez év nyaráig elfogadnák, sőt novemberben a pályázatokat is kiírnák, avagy kiválasztanák a megbízható jogosultat. Az új hulladékosok két év felkészülési idő után, 2022-ben kezdhetnék el tevékenységüket. Célként a nemzetközi követelményeknek megfelelő, körforgásos gazdálkodás, a leválogatás, újrahasználat és -hasznosítás, illetve a szabálytalan szemetelés visszaszorítását jelölik meg. Ezért - amiként arról lapunk elsőként beszámolt - az újonnan alapítandó Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala felelne. A lomtalanítás jelenlegi rendszere helyett településenként ingyenes leadási pontokat alakítanának ki, de évi kétszer egyeztetett időpontban a porták elől is elvinnék a felesleget. A lerakási járulék felemelésével ösztönöznék a hasznosítást. Bár az anyag szerint betiltanák a biológiai úton lebomló műanyagokat, a héten - szintén ellentmondásos előzmények után - beterjesztett kormányjavaslat szerint éppenséggel ösztönöznék az ilyen egyszer használatos zacskók terjedését. A minisztériumi anyag magyarázatként kerek-perec kijelenti: "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel". A közszolgáltatás 140 milliárdos éves fenntartási költségéhez képest a díjakból mindössze 75 milliárd folyik be. Ehhez hasznosításból évi 3-4 milliárd adódik. Az országos szemétszállítás tehát évi 54 milliárd forintos központi költségvetési támogatást igényel. 2018 óta a szükségellátás további 6,4 milliárdot követelt. (Itt jó közelítéssel arra céloznak, hogy az NHKV két éve nem képes megegyezni a Gödöllő és térsége tisztán tartásáért felelős Zöld Híddal, így az ottani számlákat a katasztrófavédelem állja.) Míg 2015-ben, az "állami koordináció" bevezetése előtt az ágazat részvevőinek összvesztesége alig haladta meg az egymilliárdot, addig 2018-ra ez megközelítette a 19 milliárdot. A kormány az évi 80 milliárdos termékdíjbevételéből mindössze 15 milliárdot fordít a hulladékok szétválogatására. Ebben, illetve a közszolgáltatáson kívüli hasznosításban ma is részt vesznek nyereségérdekelt magáncégek. A minisztériumi anyag szerint az ágazatot a növekvő állami szerepvállalás, a változó jogszabályok és a nehezen tervezhető források jellemzik. Kevés a munkaerő, a pénz és a válogatott hulladék. Csak az EU-s követelmények teljesítése 2040-ig legalább 400-600 milliárdot igényel. Ez "jelentős mértékű magántőke bevonását" igényli - írják.

Haveri cégeknek játszanák át az önkormányzati vagyont

"Jelen állapotában" nem kívánták véleményezni a tárcaelképzeléseket lapunk megkeresésére az iparági szereplők. Ugyanakkor akadt, aki több veszélyre figyelmeztetett. Az anyag feltűnően elnagyoltan kezeli, mekkora kártérítést kapnának az önkormányzatok a tőlük törvényerővel elvenni szándékozott eszközökért. E terv értékelhető a Fidesz-KDNP által többhelyütt elvesztett helyhatósági választás miatti politikai bosszúként is. Többek szerint a "kukakoncessziót" az - előterjesztők által is említett - szerencsejáték- és dohányüzlethez hasonlóan a kurzus hitbizományként osztogathatja baráti vállalkozóknak. Ez esetben ugyanakkor nagy kérdés, miért érné meg bárkinek is belevágni a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, veszteséges üzletbe. E tekintetben sarkalatos az anyagban szintén kevéssé említett NHKV jövőbeni szerepe. A térségi hulladékpénzek átláthatatlan elosztása a koncessziós rendszerben még a mostaninál is belterjesebb visszaélésekre adhatna okot. Voltaképp tehát az a kérdés, hogy az új rendszer mennyivel csökkentené a "rezsicsökkentés" miatti, évi több tízmilliárdos költségvetési támogatási szükségletet. Igaz, a magánszereplők kiebrudalása, a nyereség betiltása, az önkormányzati jogok megnyirbálása, a rezsicsökkentés és az NHKV beiktatása úgymond szintén a rendszer költségcsökkentését szolgálta. Csak épp nem jött be. A koncessziós rendszer legalábbis ezekhez mérhető horderejű változást hozna. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az innovációs és technológiai tárca szokás szerint nem válaszolt.

Szerző

2,7 millió ügyfél nem fizeti az adósságait

Publikálás dátuma
2020.06.05. 19:08
Illusztráció
Fotó: Népszava
Egyre többen lépnek vissza a moratóriumba, év végéig ugyanis ezt bármikor meg lehet tenni.
Egyre többen élnek a hitelmoratórium lehetőségével: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint június elejéig a lakossági adósok 65,5, a vállalati ügyfelek 79 százaléka döntött kölcsöne fizetésének felfüggesztése mellett. A hitelekre vonatkozó, év végéig tartó moratóriumot 2020. március 19-től rendelte el a kormány, a törlesztőrészletek felfüggesztése automatikus volt. Aki mégis tovább szerette volna fizetni a kölcsönét, annak ezt külön kérnie kellett. Ezt már az első hetekben többezren megtették. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára május elején még arról beszélt: a moratórium ellenére a lakosság 40 százaléka és a vállalkozások 30 százaléka továbbra is fizeti a hiteleit, ami szerinte azt mutatja, hogy most sokkal erősebb a lakosság és a vállalkozások pénzügyi helyzete, mint a 2008-as válság idején volt. A friss adatok alapján azonban úgy tűnik: egyre többen lépnek vissza a moratóriumba, év végéig ugyanis ezt bármikor meg lehet tenni. A jegybank adatai szerint most már összesen több, mint 2,7 millió ügyfél nem fizeti az adósságait: a mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből közel 2,5 millió ügyfél választotta a fizetés átmeneti felfüggesztését, míg a 285 ezer vállalati hitelszerződés közül több mint 225 ezer esetében éltek ezzel a lehetőséggel. A moratóriumot kérő ügyfelek zömmel alacsonyabb összegű hitelekkel rendelkeznek, tehát vélhetően részben a rosszabb anyagi helyzetben lévő lakossági adósok és a kisebb méretű cégekről van szó. Mindkét ügyfélkör esetében tehát a sérülékenyebb, az állami beavatkozásra leginkább rászoruló társadalmi csoportokat segítette az intézkedés – írta a jegybank, emlékeztetve: már a moratórium elrendelésekor is hasonló arányokra számítottak. A felfüggesztésre jogosult összesen 6796 milliárd forintnyi háztartási hitelállományból egyébként 3855 milliárd forintnyit érint így a moratórium, a 9692 milliárd forintnyi összes vállalati hitelállományból pedig 5208 milliárd forintnyit.  
Szerző

Tiborcz volt üzlettársa építheti Paks II. beruházási központját

Publikálás dátuma
2020.06.05. 14:04
Paár Attila, a West Hungária Bau Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) az új Hidegkuti Nándor Stadion építéséről tartott sajtótájékoztatón 2015. október 26-án
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Nem csak Mészáros jár jól az erőmű-bővítéssel, a NER egy másik nagyágyúja is komoly megbízást kapott.
A West Hungária Bau építheti Paks II. Erőmű Beruházási Központját nettó 2,6 milliárd forintért -írja az Index, a közbeszerzési értesítőben megjelenő dokumentumot idézve.
Az Erőmű Beruházási Központ (továbbiakban EBK) engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítése és azok alapján az EBK teljes körű megvalósítása és műszaki átadása. Az EBK kb. 3553,5 m2 hasznos alapterületű irodaépület, amely alkalmas 300 fő irodai elhelyezésére a szükséges tárgyaló és egyéb kiszolgáló funkciók együttes biztosításával.

– olvasható a hirdetményben a közbeszerzés rövid összefoglalása. A West Hungaria Bau a NER egyik kedvenc építő cége, sorra nyerik a közbeszerzéseket, a tulajdonos Paár Attila, Tiborcz István korábbi üzlettársa.  A WHB az Épkarral közösen építi a 2020-as dubaji világkiállítás magyar pavilonját 10,6 milliárd fointból, vagy például a   WHB-csoport tagjai építették a Bálnát is.
A Paks II. projekttel ugyanakkor nem csak Paár jár jól, hanem a NER leggazdagabb gázszerelője is: mint az Átlátszó megírta, tavaly decemberben zárult a tender, aminek értelmében Mészáros Lőrinc cége több milliárd forintért alakíthatja ki a a vízközműveket a paksi bővítés egyik tervezett helyszínén. Arról pedig az mfor.hu számolt be, hogy részben a Mészáros Mészáros Kft. építheti a kiégett kazetták tárolóhelyét is, 15,7 milliárd forintért,
Szerző