A hétvégén nem csupán az Egyesült Államok kis- és nagyvárosaiban, de Ausztráliában és több európai, afrikai, ázsiai országban is nagyszabású demonstrációkat tartottak a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen. George Floyd két héttel ezelőtti meggyilkolása óta egyre erősebb a változást követelők hangja. Az utóbbi napokban gyakorlatilag megszűnt a korábbi agresszivitás és a helyenkénti fosztogatás, ami az első héten még árnyékot vetett a kibontakozó tömegmozgalomra. A rendőrök a hétvégén nem tartatták be az elvben számos településen érvényben lévő kijárási tilalmat, mire kiderült, hogy a tömeg könnygáz és gumibot nélkül is kezelhető.
A szombati, sok tízezres washingtoni felvonulás békés jellege láttán megkezdték a Nemzeti Gárda kivonását a városból. Muriel Bowser főpolgármester a múlt hét közepe óta követelte a máshonnan érkezett katonák távozását, pénteken pedig hatalmas, a világűrből is látható sárga betűkkel íratta fel a Fehér Házhoz vezető 16. utca úttestére, hogy „Számítanak a fekete életek”.
Donald Trump a Fehér Ház kerítése mögé húzódott és csak annyit szúrt oda, hogy a washingtoni demonstráció résztvevőinek száma "elmaradt a várakozástól". Kiszivárgott, hogy az első washingtoni tiltakozások láttán tízezer katonát akart fővárosba rendelni és ettől csak a Pentagon vezetésének határozott ellenkezése tántorította el. Mark Esper védelmi miniszter inkább a civilekhez közelebb álló Nemzeti Gárda lényegében tartalékos katonáit vezényelte Washingtonba.
Az elmúlt két hét eseményei és az azokra adott reakciói sokat ártottak az elnök újraválasztási esélyeinek. Már a republikánus szavazók csaknem fele is úgy véli, hogy rossz irányban halad az ország. A CNN által összesített felmérések átlagában Joe Biden most tíz százalékkal vezet Trump előtt. Négy éve ugyanekkor Hillary Clinton előnye két százalék volt, amit egészen a választásig megőrzött, de az elektori testület összetétele így is a milliárdos ingatlanvállalkozónak kedvezett.
Most azonban más a helyzet, mert Biden nem csak a középen állóknak, de sok republikánusnak is szimpatikus. Közülük Colin Powell volt külügyminiszter a CNN-nek nyilatkozva meg is mondta, hogy a volt alelnököt támogatja, mert Trump hazudik és egyre jobban eltávolodik az alkotmánytól.
A New York Times cikke szerint a hivatalban lévő republikánus politikusok zöme kitart Trump mellett, de sok tekintélyes, az aktív politizálástól részben már visszavonult személyiség nem tudja magát rászánni, hogy rá szavazzon. Közülük George W. Bush kiállása számítana a legtöbbet, de a volt elnök egyelőre csak neve említése nélkül bírálta utódját. Mások is csupán fontolgatják, hogy mikor lépjenek közösen a nyilvánosság elé. Az aktív konzervatív politikusok egy része azt latolgatja, nem lenne-e érdemesebb a Fehér Ház helyett a szenátusi többség megtartására koncentrálni, de most még kevesen olyan bátrak, mint Mitt Romney vagy Lisa Murkowski szenátorok, akik nyilvánvalóvá tették a véleményüket. A Fehér Házban aggódva figyelik a Trump-ellenes szervezkedést, mert az elnök újraválasztása nagy mértékben attól függ, hogy meg tudja-e őrizni 2016-os szavazótáborát. A modern közvélemény-kutatások óta Trump az első elnök, akinek egy pillanatra sem sikerült elérnie az 50 százalékos támogatottságot, egy ideje pedig fel is hagyott a reménnyel, hogy újabb rétegekkel tudja bővíteni a bázisát.
