Előfizetés

Ha nem lesz nád, Balaton sem lesz

Vas András
Publikálás dátuma
2020.06.09. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Néhány év alatt 2,5 százalékkal csökkent a tó nádterülete – derült ki a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén ismertetett, mederkotráshoz készült felmérésekből.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) számára komoly kihívást jelent a Balaton kotrása, hiszen a Zala folyó állandóan tölti fel hordalékkal a tavat. Körülbelül ötmillió köbméter iszapot kellene eltávolítani a tómederből három ütemben – elsőként a Keszthely-Szigliget közötti szakaszról 2,5 milliót –, amelynek költsége elérheti a 90 milliárd forintot is. A kotrás előkészületeiként a Viziterv-Environ Kft. teljesen feltérképezte a Balatont, s nemcsak az iszap vastagságát vizsgálták, hanem a nádasállományt, valamint az illegális feltöltéseket is. Ez utóbbi összterülete eléri a 40 hektárt – jelezte Illés Lajos, a Viziterv-Environ Kft. igazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén, hogy ezzel tovább csökkent a természetes, náddal borított partok területe. A Balaton területe 59200 hektár, vagyis a 40 hektár elenyésző tómedercsökkenést jelent. Ugyanez az adat riasztóként hat azonban, ha az 1662 hektár nádassal borított területhez viszonyítjuk a veszteséget. Így ugyanis látható: a nádasok 2,5 százaléka tűnt el. – Ez a természetes, az engedéllyel és engedély nélkül feltöltött területek összessége – tájékoztatta lapunkat az OVF sajtóosztálya, arra azonban nem tudott válaszolni, a tópart melyik részén a legnagyobb az illegális feltöltések aránya, s jellemzően mivel töltötték fel illegálisan a tómedret. – A nádfelmérésnek nem feladata az illegális feltöltések meghatározása, sem nagyságukra, sem anyagukra nézve. A legtöbb illegális feltöltést a nádassal vastagon szegélyezett településeken tapasztalta az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Más forrásokból úgy értesültünk, az elmúlt években több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár, Szántód, valamint Fonyód partjairól, s ezer négyzetméter körül csökkent a nádasterület Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Zamárdi, Siófok, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében. Csak Balatongyörökön négy év alatt 91-ről 127-re nőtt az illegális stégek, bejárók, feltöltések száma, melyek mind nádirtással jártak. Tavaly pedig Balatonakaliban, az egykori kemping területén épülő villapark miatt irtottak ki csaknem 1500 négyzetméter nádast. Az ilyen esetekben igencsak nehéz a bírságolás. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság csak vízügyi fenntartási és igazgatási feladatokat lát el, s felettes szerve, az OVF sem tud hatóságként eljárni az illegális feltöltések ügyében. A hatósági feladatokat a helyileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság látja el, a nádasokat érő természetvédelmi károkozások esetében pedig a kormányhivatalok járhatnak el. A balatonakali esetnél egy évig tartott az eljárás, melynek végén kötelezték az építési céget a nádas helyreállítására. Balatonmáriafürdőn viszont hiába marasztalt el egy vállalkozást első fokon a veszprémi kormányhivatal illegális feltöltés miatt, másodfokon az idén április végén a Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítette az elsőfokú határozatot, többek között arra hivatkozva, hogy a feltöltés mértéke csak hetven centi, s az egy métert meg nem haladó „tereprendezés” nem hatósági engedélyköteles. Szakemberek szerint, ha nem lesz nád a Balatonon, Balaton sem lesz. A nádpusztulás jelentős hatással van ugyanis a Balatonra, feltöltésük az egybefüggő nádasok egységes szerkezetének felbomlását, feldarabolódását eredményezheti, s ez befolyásolhatja a vízminőséget is. Mint azt az OVF írta, a balatoni nádasállomány az ökoszisztéma fontos része, élőhely számos faj részére, a befolyó vízfolyások torkolatában pedig – 30 állandó és húsz időszakos vízbefolyás táplálja a tavat – közvetlen hatással van a vízminőségre, hiszen szűri az érkező vizeket, s csökkenti azok tápanyagtartalmát, sőt, megfelelő nádgazdálkodás mellett a nád tápanyagkivonásra is alkalmas lehet.

Egyre kevesebb a szabadstrand

 Törvénymódosítást kezdeményez a Demokratikus Koalíció (DK) azért, hogy minden balatoni településnek ki kelljen jelölnie a területén ingyenesen használható szabadstrandot – jelentette be a párt frakcióvezető-helyettese, Arató Gergely szerint az átlagos magyar családoknak idén még nehezebb lesz eljutni a Balatonra, mint a korábbi években. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyre több szabadstrandot, köztük európai uniós forrásból felújítottakat, minősítenek át fizetőssé

Az összes határátkelő megnyílik Szlovénia és Magyarország között

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.09. 06:32
Illusztráció
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Mind a tizenkét átkelőt lehet használni a két ország közötti közlekedés során – közölte Szijjártó Péter kedd reggel.
Keddtől valamennyi határátkelő újranyit Szlovénia és Magyarország között. Ez azt jelenti, hogy mind a tizenkét átkelőt lehet használni a két ország közötti közlekedés során – közölte Szijjártó Péter a Facebook-oldalán. A külügyminiszter azt írta, folyamatosan egyeztetnek a szomszédos országokkal a határokon alkalmazott korlátozó intézkedések feloldásáról vagy lazításáról. „Ma reggel is lépünk egyet előre: tegnap este Anže Logar szlovén kollégámmal folytatott telefonbeszélgetés során oszthattunk meg egymással egy örömteli hírt, mely szerint – mivel a rendőri vezetőink alkalmasnak találták rá a helyzetet – mától valamennyi átkelőt újranyitjuk Szlovénia és Magyarország között” – fogalmazott Szijjártó.

Lánchíd: pusztul, drágul, és duplázódik

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.09. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Tarlós István korábbi tanácsadója szerint már az előző városvezetés is tudta, hogy nincs elég pénz a felújításra, a kormány mégsem enged. A beruházás csúszik, az átkelő állapota vészesen romlik.
Teljesen lezárhatják a Lánchidat a közúti forgalom elől, ha a fővárosi önkormányzat által most megrendelt műszeres felülvizsgálat eredménye ezt szükségessé teszi – ismerte el a Népszava kérdésére Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, akit Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten bízott meg a Lánchíd-felújítás projekt levezénylésével. Mint emlékezetes, a jelenleg is érvényes súlykorlátozást januárban rendelte el a városvezetés, miután a Főmterv felmérése szerint az átkelő rosszabb állapotban volt, mint gondolták. A városvezetés ezt követően kitiltotta a turista és városnéző buszokat, valamint a teherautó forgalmat az átkelőről. De előfordulhat, hogy még tovább kell szigorítani. Az előző jelentés ugyanis leszögezte: a híd felújítását 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő júniusban lejár, a kezdés időpontja azonban bizonytalanabb, mint valaha. A híd üzemeltetésével megbízott Budapest Közút Zrt. mindennap átvizsgálja a hidat és hetente jelentést készít az átkelő műszaki állapotáról. De lehetnek olyan rejtett hibák, amelyeket észrevételezéssel nem lehet felfedezni, éppen ezért a városvezetés újabb műszaki felülvizsgálatot kér a Főmterv-től. A megbízási szerződést napokon belül aláírják, az eredmény néhány héten belül várható. Minden további lépésről ennek ismeretében dönt a fővárosi önkormányzat – válaszolta Tüttő Kata a Népszava felújítás kezdetét firtató kérdésére. A Fővárosi Közgyűlés tavaly májusban 23,7 milliárd forintban határozta meg a Lánchíd, az alagút és a pesti villamos-közúti aluljáró felújításának költségkeretét. Az állam az eredeti 7 milliárdos támogatási ígéretét azóta 6 milliárdra mérsékelte, 14,7 milliárd forintot hívtak volna le az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből, a többit értékpapírok értékesítéséből, illetve a pénzmaradványokból kerítette volna elő a főváros. A tavaly nyáron kiírt és az önkormányzati választások előtt lezárt tendert végül januárban eredménytelennek nyilvánították, mivel a legolcsóbb ajánlat is 12,41 milliárd forinttal lógott túl a kereten. Budapest pénzügyi helyzete azóta csak rosszabb lett. A járványügyi védekezés költségei, valamint a fürdők, a színházak és a BKV, jegyárbevételének 20 milliárdot is meghaladó visszaesése, az iparűzési adó jelentős csökkenése, a szolidaritási adó összegének négyszeresére emelése miatt a városvezetés a szinte minden beruházást leállított, így a Lánchíd új tenderét sem hirdették meg. A városháza szerint fedezet nélküli kötelezettségvállalás lenne. Igaz, egyelőre arról is vita dúl, hogy pontosan milyen tartalommal írják ki a közbeszerzést. Felmerült, hogy elhalasztják a Váralagút felújítását, majd a villamospálya rekonstrukcióját hagyták volna el a felszínre vezetve a villamost. A műszaki tartalom más jellegű szűkítése nem lehetséges. Sőt az idő előrehaladtával, a híd állapotromlásának fokozódásával egyre több mindenre kell kiterjeszteni. A Népszava felújításra rálátó forrása szerint az ár öt év múlva akár a duplája is lehet. Feltéve, hogy addig kibírja a híd. A főváros továbbra is abban bízik, hogy a kormány az ígértnél jóval többet ad a rekonstrukcióra. A kormány rendre azzal vág vissza, hogy a főváros nem is kér többet. Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár korábban azt mondta a Népszavának, hogy addig nincs miről tárgyalni, amíg nincs egy lezárt tender és a kormány nem látja a főváros erőfeszítéseit az árak leszorítására. Tüttő Kata szerint van egy lezárt tender, abból látszanak az árak, amelyek a járvány után semmivel sem lettek alacsonyabbak, hiszen a munkaerő és az építőanyag nem lett olcsóbb. Tarlós István ex-főpolgármester sem érti miért nem írta ki utódja az új tendert, hiszen a hídra megvan a fedezet. Arról szemérmesen hallgatott a kormányközeliTv2-nek adott interjúban, hogy már a tender kiírása előtt is tudta: a meglévő pénz nem lesz elég. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint a felújítást tervező BKK akkor 14,4 milliárd forintban határozta meg a szükséges támogatási összeget, de Tarlós egyszerűen nem mert ennyit kérni – írja a VEKE a Tarlós szavait kommentáló FB-posztjában. Márpedig az egyesület elnöke, Dorner Lajos korábban Tarlós közlekedési tanácsadója volt.
Mindezek fényében egészen meghökkentő Tállai András (PM) államtitkár állítása, miszerint a jelenlegi városvezetés „elherdálta” a Lánchíd felújítására félretett pénzt. Bár szerinte az idén 10 milliárddal több jut Budapestnek, miközben az elvonásokat, beleértve a szolidaritási adó összegének 21 milliárddal való megemelését nem tagadta. Minden elemzői becsléssel szembemenve Tállai úgy számol, hogy Budapest 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat jövőre.
A főváros szerdán egyeztet a Belügyminisztériummal és Fürjes Balázs államtitkárral, a megbeszélésen várhatóan a Lánchíd felújítása is terítékre kerül. A felek egyetlen dologban értenek egyet: a rekonstrukció nem halogatható sokáig. Az átkelőről már 2011-ben megállapították, hogy kritikus műszaki állapotban van. A vasbeton pályalemez is súlyosan károsodott, cserére szorul. Az I. világháború előtt cserélt láncok is száz évesek, esetleges cseréjük plusz 10 milliárdos kiadás. A felújítás várhatóan 30 hónapig tart majd, ha nekikezdenek, amelyből legalább másfél évig teljesen le lesz zárva a híd.