Tóth Bertalan: Kásler alkalmatlan, és ezen az sem változtat, hogy most a rendőrökre bízzák az egészségügyet

Publikálás dátuma
2020.06.08. 18:38
Tóth Bertalan
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hétfőn a jövő évi költségvetésről folyik a vita a parlamentben.
A parlament hétfői plenáris ülésének egyik fő témája a 2021-es költségvetés, a napirend előtti felszólalások is erre fókuszáltak. Elsőként Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szólalt fel. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap itthon és világszerte a rasszizmus áldozataira emlékeztek. Leszögezte, hogy ez a dolgunk és kötelességünk, mivel lassan 12 éve, hogy a roma-ellenes gyilkosságok megkezdődtek, és azok is áldozatok, akik nem jutnak jó oktatáshoz, jó munkalehetőségekhez, igazságszolgáltatáshoz vagy szociális biztonsághoz. Megfogalmazása szerint a Fidesz az állam politikájának rangjára emelte az általa folytatott gyűlöletpolitikát, amelyet egyre kézzel foghatóbb célpontok ellen alkalmaz. Amíg korábban az például a multikra irányult, nem fájt annyira. Ezt szembeállította azzal, hogy Hoppál Péter fideszes politikus közösségi oldalán egy karikatúra miatt a Népszavát bezárással fenyegette meg a Népszabadság mintájára. Tordai Bence szerint a gyűlölet áttevődött a menekültekre, most pedig már a magyarországi romák a célcsoport. A 2021-es költségvetési terv kritikájában elmondta, hogy az alapjövedelmet be kell vezetni, és be kell ruházni a jól képzett munkavállalókba, a szociális biztonságba és a környezetvédelembe. Dömötör Csaba (Fidesz) államtitkár szerint a kormány a szélsőség minden formáját elutasítja. Úgy véli, büszkék lehetünk arra, hogy megfeleződött a romák között a munkanélküliség. Közölte, hogy a költségvetésben 16 százalékkal több támogatás jut az önkormányzatoknak. Álláspontja szerint ez nem kivéreztetés, hanem többlettámogatás. Karácsony Gergelyt kritizálva kitért a Pesti úti idősotthonra, majd megjegyezte, hogy teljes kudarcba fulladt a Lánchíd felújítása. Döntésképtelenséget, halogatást és másra mutogatást emlegetett az ellenzék kapcsán. Keresztes-László Lóránt (Párbeszéd) a költségvetési tervről azt mondta, hogy a kormány ismét nem azt teszi, amiről beszél. 
- A számok azt mutatják, hogy az a bosszú és a bizonytalanság költségvetése

- jelentette ki.

Leszögezte, hogy erőteljes helyi gazdaságra, patrióta, zöld gazdaságra van szükség, az LMP erre vonatkozó módosításokat nyújt be a költségvetéshez. Tállai András (Fidesz) államtitkár közölte, hogy a 2021-es költségvetés fő tétele a gazdaság és a munkahelyek védelme, egy jó kormány pedig ennek a kihívásnak meg tud felelni úgy, hogy nem vesz el a családoktól, nincs a költségvetésben megszorítás, nem csökkennek a fizetések, nyugdíjak. Szerinte ez a költségvetés ilyen, és a gazdaságvédelmi források újra növekedési pályára állíthatják az országot 2021-ben. Vadai Ágnes (DK) szerint csak itt nincsen érdemi válságkezelés Európában. Az eddigi kormányzati intézkedéseket nem a magyarokért hozták, hanem az olyan „haverokért”, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Garancsi István. Úgy véli, tönkreteszik az ellenzéki önkormányzatokat, és jó néhány kormánypártit is.
- Maguktól egy Tankcsapda-rendeletre futotta

- jegyezte meg.

Felsorolta, hogy kormányközeli focicsapatok hány milliárdot kaptak az elmúlt években, illetve külföldi templomfelújításra és beruházásokra mennyit költött az ország. Megemlítette a határon túli papok fizetésemelését is, majd közölte, hogy ezzel szemben nem kapnak a gyógyszerészek, az idősotthonok ápolói és a szociális szféra dolgozói a félmilliós bérkiegészítésből. Kásler Miklós mondatait ostobának nevezte. 
- Nem az a baj, hogy Magyarország segít, hanem az a baj, hogy azoknak nem segít, akik ezeket a pénzeket összeadták a költségvetésben

- állapította meg.

Dömötör Csaba válaszában felsorolta, mikor, mennyi béremelés volt a szociális szférában, és beszélt a munkahelyteremtő támogatásokról is. Szerinte az ellenzék azért kampányol, hogy a kormány minél kevesebb uniós pénz felett rendelkezhessen.
- Amint az várható volt, önök két lábbal szálltak bele az új nemzeti konzultációs kezdeményezésbe

- mondta.

A politikus nem értette, hogy miért álságos megkérdezni a magyarokat a kérdésekről. Tóth Bertalan (MSZP) szerint Magyarország, illetve az egészségügy újjáépítésére van szükség. Álláspontja szerint fatális hiba volt a járvány elleni védekezésben a betegeket kórházból hazaküldeni, másrészt hogy szinte teljesen megszűnt a szakellátás. Kijelentette, hogy az egészségügyért felelős miniszter alkalmatlan, és ezen az sem változtat, hogy „most a rendőrökre akarják bízni az egészségügyet”. Úgy véli, a szociális dolgozók is megérdemlik a bérkiegészítést. Megjegyezte, hogy erre nincs pénz, miközben erőmű-vásárlásra, tűzijátékra jut. Rétvári Bence (KDNP) államtitkár költségvetési számokról beszélt, illetve a baloldali kormányok egészségpolitikai számait emlegette. Kitért Korózs Lajos szocialista képviselő videójára, amelyen egy mentőszolgálatos munkatárssal beszélt. 
Rétvári Bence közölte, hogy Németh Athina nevű személy nem dolgozik mentőtisztként Magyarországon, és az elmúlt időszakban sem dolgozott.

Jakab Péter (Jobbik) azzal kezdte, hogy „önök megint hazudtak, milyen meglepő”. Egy évvel ezelőtt benyújtott egy javaslatot a vidéki fizetések felzárkóztatására, akkor azt elutasították. A friss adatok azonban továbbra is azt mutatják, hogy egy szabolcsi dolgozó lényegesen kevesebbet keres egy budapestinél. A politikus közölte, hogy a magyar vidék végletesen kezd leszakadni a fizetéseket tekintve, miközben az árakban nincs különbség. Az élelmiszer, a rezsi ugyanolyan drága, így a vidék kiürül, aki marad, annak marad a közmunka, vagy még az sem.  Orbán Balázs (Fidesz) államtitkár ismét a baloldali kormányok intézkedéseiről beszélt, például a 13. nyugdíj elvételéről, vagy az IMF-hitelek felvételéről. Aki dolgozott, azt agyondolgoztatták, és a baloldali önkormányzatok szerinte azóta is ezt az elvet követik, amihez a Jobbik is felzárkózott, például azzal, hogy Ózdon óvónők fizetését csökkentették. Azt javasolta az ellenzéknek, hogy találjanak ki valamit, különben a végén 
„mehetnek haza a balettba ugrálni”.

uhász Hajnalka (KDNP) üdvözölte a múlt heti ukrán külügyminiszteri találkozót. Úgy fogalmazott, hogy a szomszédságpolitika a 21. században azt jelenti, hogy meglássuk, miben vagyunk különbözőek, illetve hasonlóak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában a szomszédos országokkal való kapcsolattartásról és a kölcsönös tisztelet jelentőségéről beszélt. Úgy látja, szomszédságpolitikánkat sokkal nagyobb körültekintéssel kell kialakítanunk, mint más országoknak. Elmondása szerint az a cél, hogy a határon túli magyar közösségeket a szomszédos országok is erőforrásként kezeljék. Elismerően szólt Igor Matovic szlovák kormányfőről is. Kocsis Máté (Fidesz) közölte, hogy Magyarország sikeresen zárta le a járvány elleni védekezés első szakaszát. Úgy véli, most van itt az ideje az új nemzeti konzultációnak, amely szerinte egy már bevált eszköz arra, hogy az emberek elmondják a véleményüket. Közölte, hogy az egyetértési pontokra a járvány elleni védekezés miatt is szükség van.  Szijjártó Péter szerint Magyarország védekezése sikeresebb volt számos más európai országnál, ezért köszönetet mondott az orvosoknak, tanároknak, rendőröknek. Összefoglalta, hogy miről szól majd a 9. nemzeti konzultáció. Kitért Soros György örök-kötvényeire, és hozzátette, hogy „ebbe nyilvánvalóan soha nem fogunk belemenni”. Közölte, hogy a 13 pontos konzultáció kérdéseit hétfő délután hozzák nyilvánosságra a kormány Facebook-oldalán.
Szerző

Az elítéltek legyártják, az angolok örömmel megeszik – így büszkélkedik a kormány

Publikálás dátuma
2020.06.08. 17:50
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nagymajori rabtésztát nemcsak exportálja a kabinet, de fényezi is vele magát.
"Már exportra is gyárt tésztát a büntetés-végrehajtás"

- így kezdődik a BV oldalán az a hosszas írás, ami nem nemcsak részletesen bemutatja az elítéltek „kézimunkájának” sikerét, hanem azt is kiemeli, hogy igazi magyar termékként, exportcikként is jól funkcionál.

Három tonna Angliának

Orbán Viktor legutolsó sajtótájékoztatója óta az elítéltek kártérítési botránya árnyékot vet a "büntetésvégrehajtási" kommunikációra. Ám akad egy kuriózum, egy pozitív példa. A BV (így a kormány is) valóságos sikerként éli meg  hogy az Állampusztai Kft. nagymajori tesztüzeme 2017-es megnyitása óta foglalkoztatja a börtönlakókat - és képpel videóval demonstrálja, miképp ért el határokon átívelő sikert a 17-féle "rabtészta".
Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet területén található üzemben hetente 10 tonna tészta készül, amit jelenleg 26 fogvatartott „gyárt le”.  A tésztaféléket valódi hungarikum szintjére emelik: a háromtojásos tönkölylisztből készült tésztakülönlegességhez „jó minőségű magyar gabonát és tojást használnak az elítéltek”.

Nemcsak exportál, terjeszkedik is

A BV-nek egész cégbirodalma van, gazdasági társaságait 1994-ben alapították amit a Börtön Kft. fog össze. A büntetés-végrehajtás szerint a börtönök önellátása miatt jó ötlet volt a „birodalmat” kiépíteni, és széles skálán foglalkoztatják az elítélteket: a bakancstól az irodabútoron át gyártanak itt mindent.
Szerző

Mert példát statuálni muszáj: újabb bírságot sóztak a Pesti úti idősotthonra

Publikálás dátuma
2020.06.08. 17:48

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A fővárosi intézményben pontatlanul dokumentálták, hogy az épületen belül melyik orvos mit csinált.
Újabb hatósági figyelmeztetést és büntetést kapott a Pesti úti idősotthon – írta az Index a fővárosi kormányhivatal hétfői közleménye alapján. Mint kiderült, most hiányosságok miatt 200 ezer forintos szociális igazgatási bírsággal sújtották a koronavírus-járvány kezdete óta a kormányzat főváros elleni harca jegyében gyakorlatilag bűnbakként kezelt intézményt.    A kormányhivatal kiemelte:
„A fővárosi önkormányzat által fenntartott idősotthonban már 50-re nőtt a halálos áldozatok száma, 312 lakó és dolgozó fertőződött meg.”

A Pesti úti idősotthonban „a kirobbant tömeges fertőzések miatt indított vizsgálatok keretében” több ellenőrzést is tartott a kormányhivatal az elmúlt hetekben. Mint írták, vizsgálták a megtett járványügyi intézkedéseket, az orvosi ellátást, az ápolási-gondozási és higiéniai körülményeket, és már korábban komoly hiányosságokat talált a gondozottak orvosi ellátásában, az ápolók és gondozók számában, a higiéniai feltételekben is. – Mindezek összességében hozzájárulhattak az intézményben történt tömeges fertőzéshez – hangsúlyozta a fővárosi kományhivatal. Amint arról a Népszava is beszámolt, április végén már egymillió forint egészségügyi bírságot róttak ki az intézményre.

Rend a lelke mindennek

A mostani szociális igazgatási bírság azért jár – legalábbis a kormányzati szerv szerint –, mert az orvosi ellátás hiányosságai mellett annak dokumentációjában is komoly hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. Az újabb határozatban figyelmeztették az intézményt arra, hogy megfelelően végezze az orvosi ellátás dokumentálását, átlátható és egységes módon vezesse, hogy mikor, milyen orvos látja el a betegeket, az orvosok jelenlétét igazoló dokumentációt pontosan vezesse. Ezúttal még arra is felhívták a figyelmüket: ha külsős orvosokat vonnak be a lakók ellátásába, azt is megfelelően dokumentálják, és legyen egyértelmű, hogy melyik orvos mit csinál, a szerződésekben is rögzíteni kell, hogy mi a feladatmegosztás közöttük. Ha hiányozna a szerződtetett külsős orvos, annak pótlásáról gondoskodjanak.  A Pesti úti idősotthonban a koronavírus terjedésével az elmúlt hónapokban lokális járvány alakult ki, és az ott megfertőződött 50 halálos áldozat a legtöbb a magyarországi intézmények közül. Az intézmény volt vezetője, mint megírtuk május 32-i hatállyal távozott, az ügyben pedig a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.
Szerző