Előfizetés

Transzneműek: újabb levelet küldtek Brüsszelből

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.08. 19:40

Fotó: Kovács Attila / MTI
EP-képviselők levélben sürgetik a magyar alapjogi biztost, hogy kezdeményezze a szerintük jogsértő törvény alkotmányossági vizsgálatát
Az Európai Parlament LMBTI (Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Interszex) munkacsoportjának tagjai hétfőn levelet írtak Kozma Ákosnak, amelyben sürgetik az alapjogok biztosát, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt a transznemű és interszex személyek nemváltoztatását ellehetetlenítő törvényre. A jogszabályt a parlament május közepén kétharmados többséggel hagyta jóvá annak ellenére, hogy több nemzetközi szervezet is komoly aggályokat fogalmazott meg az előírásaival kapcsolatban és súlyosan jogsértőnek minősítette azokat. A parlamenti levél aláírói is hivatkoznak az ENSZ, az Európa Tanács több tisztségviselőjére, valamint nemzetközi civil szervezetek képviselőre, akik az elmúlt hetekben hangot adtak aggodalmaiknak amiatt, hogy a törvény — illetve a benyújtott törvénytervezet — szembemegy az európai és a nemzetközi emberi jogi normákkal. Az munkacsoport tagjai, köztük két parlamenti alelnök, ezért felszólítják a magyar alapjogi biztost, hogy kérje fel az Alkotmánybíróságot a jogszabály normakontrolljára. Az EP-képviselők kifejtik: a törvény elfogadása nyomán Magyarországon a transznemű és interszex személyeket megfosztották attól, hogy a nemi identitásuknak megfelelő személyi okmányokkal rendelkezzenek. Ez fokozza hátrányos megkülönböztetésüket, szükségtelen nehézségeket okoz és félelmet kelt bennük a mindennapi életben. A levélírók szerint nem csak a nemzetközi szabályozás egyértelmű, de korábbi ítéletében a magyar Alkotmánybíróság is elismerte, hogy alapvető jog a transznemű emberek nemének jogi elismerése és a hozzá kapcsolódó névváltoztatás. Április 15-ikén 63 EP-képviselő írt levelet Varga Judit igazságügyi miniszternek, azt kérve, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot. Mint lapunk is beszámolt róla, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter május elején megküldött válasza nem tudta eloszlatni súlyos kifogásaikat. 

Biciklis tüntetésekkel próbálnak nyomást gyakorolni Orbán szövetségesére

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.08. 18:53

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Janes Jansa nagy szerencséje, hogy az ellenzék egyelőre úgyszólván sehol sincs, rendkívül megosztott.
Szlovéniában a járvány legdrámaibb napjaiban az egekbe szökött a kormány, vagyis leginkább annak fő ereje, a jobboldali radikális-populista Szlovén Demokrata Párt (SDS) népszerűsége. Az SDS-hez közel álló (és Fidesz-hátterű) Nova24 televízió megbízásából május elején készült felmérés szerint Janez Jansa kormányfő pártja 30,6 százalékon állt. Két hete azonban már csak 22,7 százalékon. Azóta ugyanis Jansa, hűen politikai mentorához, Orbán Viktorhoz, példátlan támadást indított nem csak politikai ellenfelei, hanem az újságírók ellen is. A gyűlölet szítása nyomán Szlovéniában egyre megosztottabbá válik a társadalom. Az előző miniszterelnök, Marjan Sarec tapasztalatlanságának köszönhette, hogy le kellett mondania és Jansát nevezték ki az új kabinet élére. Sarec előrehozott választást akart kicsikarni, abban a reményben, hogy pártja nagy győzelmet arat. Azzal azonban nem számolt, hogy a koalíciós partnerek inkább támogatják Jansa miniszterelnökké való kinevezését, mintsem az idő előtti voksolást, amivel sok képviselő elvesztette volna a mandátumát. A társadalom jelentős része azonban mostanra megelégelte a gyűlölködésre, mások megalázására építő politikát. Öt hete kerékpáros tüntetéseket tartanak Jansa, a korrupció és a hatalommal való visszaélés ellen. A megmozdulásokon egyre többen vesznek részt, már tízezer feletti a szelíd kerékpárosok száma. Jansa a Twitteren Donald Trumpot idéző stílusban ócsárolta az ellene tüntetőket. Menekültpárti milicista hordának nevezte a résztvevőket, egyúttal azt állította, a tüntetéseket a szlovén közmédia szervezte a 24ur nevű internetes portállal karöltve. Ezt követően beindult a miniszterelnök internetes hadserege. A cél ugyanaz, mint más államokban: kirekeszteni a másként gondolkodókat. Az újságírók, elsőként is a legendás szabadelvű hetilap, a Mladina és az értelmiségiek mellett miniszterelnök ellenségei közé tartozik a Spar áruházlánc is, amely Jansa szerint egyik angol nyelvű reklámjával megsérti a szlovén alkotmányt – írta az Express című horvát lap. Jansa nagy szerencséje, hogy az ellenzék egyelőre úgyszólván sehol sincs, rendkívül megosztott. Marjan Sarec pártja 12-15 százalékra „küzdötte le” magát, a többiek a tíz százalékot sem érik el és nincs a soraikban igazán karizmatikus személyiség. Ezt az űrt töltheti be Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke, aki a hírek szerint kacérkodik azzal, hogy a politikában folytatja pályafutását. Ez is lehet az oka annak, hogy máris céltáblává vált. Ceferin bírálta a kormányt az újságírókkal és az igazságszolgáltatással szembeni támadások miatt, illetve „szánalmas retorikájáért”. Jansa előszeretettel nevezi kommunistáknak az újságírókat. Kínos lehetett számára, hogy a szlovén parlament volt elnöke, Milan Brglez a Twitteren egy 1975-ben készült felvételt tett közzé az akkor 16 éves Jansáról, akinek a sapkáján vörös csillag virított. Jansa szerint hamisítványról van szó, bár azt nem tagadhatta, hogy sokáig az állampárt tagja volt. Az adok-kapok egyre bizarrabb fordulatokat hoz. A kormányfő Ceferint tette felelőssé a járvány gyors terjedéséért, mert a labdarúgó Bajnokok Ligája és az Európa-liga találkozóit a koronavírus európai megjelenése után is nézők előtt játszották le. Zan Mahnic nemzetbiztonsági tanácsadó pedig nem kevesebbet állított, miszerint Ceferin Kínát segíti az EU-val és a NATO-val szembeni "hibrid háborúban”. Mindezt arra alapozta, hogy Ceferin barátja, az Alibaba-alapító Jack Ma segítségével szerzett Szlovéniának egészségügyi védőfelszerelést.

Új erőre kapott az EU, pontosabban a németek megint kézbe vették

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.08. 18:19

Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Vége a fagyos viszonyoknak: Berlin, Róma, továbbá Párizs is azt vallja, hogy az európai együttműködésnek nincs alternatívája.
A koronavírus tombolásának legdrámaibb napjaiban sokan aggódtak az Európai Unió jövője miatt, hiszen számos jele volt annak, hogy végnapjait éli az uniós tagállamok közötti szoros együttműködés. A legtöbb tagállam úgy véli, hogy az Európai Unió túlélése forog kockán, ha a közösséget kizárólag a gazdasági érdekek kötik össze. Az elmúlt hónapokban nem éppen biztató jelek sora mutatta, hogy nagy bajba került az EU. Egyes országok fontos egészségügyi felszereléseket oroztak el mások elől, Németország váratlanul lezárta határait Franciaország előtt, Róma pedig Berlin szemére vetette, hogy  nem hozzájárulás, hanem hitel formájában folyósítaná az olasz gazdaság újraindítását célzó pénzösszeget, ami kezelhetetlenné  tenné az államadósságot. A németellenesség aztán gyorsan unióellenességbe csapott át, egy nemrégiben készített felmérés szerint már csak 51 százalék támogatja, hogy Itália az EU tagja maradjon. Berlin azonban talán időben felismerte, hogy változtatnia kell. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök megállapodtak abban, hogy 500 milliárd eurót hozzájárulás formájában kapjanak meg a járvány által legjobban sújtott országok. Az Európai Bizottság javaslata ezt annyiban egészítette ki, hogy az egyes tagállamok a jelentős támogatás egy részét hozzájárulásként, a többit hitel formájában folyósítanák. A tervről még sok vita várható, de minden további felvetés alapja a Merkel-Macron-tervezet lehet. Berlin részéről azért volt nagyvonalú ez az elképzelés, mert az ország ezzel vállalja, hogy adófizetőinek pénzéből segíti a bajba került államok gazdaságának újjáépítését. Angela Merkel gesztusa a német-olasz viszonyra is kedvező hatással volt. Heiko Maas német külügyminiszter és olasz kollégája, Luigi Di Maio múlt heti tanácskozásukon jelezték, hogy a torzsalkodásoknak vége, ismét a barátság határozza meg a két állam viszonyát. A német tárcavezető szerint hazája mindent megtesz, hogy a júliusban kezdődő német soros uniós elnökség alatt tető alá hozzák az újjáépítési alapról szóló megállapodást. Luigi Di Maio tőle szokatlanul kedves szavakkal méltatta Berlint, köszönetet mondott Németországnak amiért olasz betegeket vettek át és egészségügyi segélyt küldött Itáliának. Azt is kiemelte, nem véletlen, hogy a korlátozások feloldása utáni első útja Berlinbe vezetett. Di Maio egyfajta diplomáciai offenzívát indított: szombaton Szlovéniában tárgyalt, kedden Athénba utazik, szerdán pedig Rómában Jean-Yves Le Drian francia külügyminisztert látja vendégül. A kétoldalú találkozókkal bizonyítani szeretné, hogy hazája alkalmas a turisták fogadására. Az idegenforgalom adja az olasz GDP 13 százalékát. Olaszország kezdettől fogva elutasította, hogy a turisták számára közlekedési folyosót hozzanak létre. Helyette azt akarta, hogy június 15-től minden ország polgára szabadon utazhasson Itáliába. (Az EU-n belül július 1-től lehet szabadon közlekedni.) Itália már múlt szerdán megnyitotta határait az EU, illetve a schengeni övezet államai előtt. Feszültség keletkezett viszont az olasz-osztrák viszonyban, mert Ausztria máris átjárhatóvá tette határait a szomszédos államok polgárai számára - az olaszok kivételével. Bécs a járvány szempontjából továbbra is veszélyesnek minősítette Itáliát, amit az olasz kormány sértődötten vett tudomásul, kiemelve, hogy több régióban, így az Ausztriával határos Dél-Tirolban napok óta nem regisztráltak új megbetegedéseket.  Nem csak a Merkel-Macron megállapodás mutatja, hogy már a francia-német viszony is a régi. Amélie de Montchalin francia Európa-ügyi miniszter múlt pénteken Saarbrückenben Macron elnök köszönetnyilvánítását tolmácsolta Tobias Hans saar-vidéki miniszterelnöknek, amiért a helyi Winterberg klinikán hat francia koronavírus-fertőzöttet kezeltek. „Rendkívül nehéz időszakban segítették a francia nemzetet ” – emelte ki a tárcavezető. Németországban összesen 150 francia beteget kezeltek. Montchalin azt hangoztatta, semmi sem állhat a német-francia barátság útjába. Ezek a gesztusok azt jelzik, az EU túljutott a járvány válságos napjain, amikor az EU szétesésének réme fenyegetett. Máshonnan nézve: Németország ismét kezébe vette az irányítást.