Hosszú időn keresztül kölcsönösen előnyös tűnt a kapcsolat az amerikai elnök és a Twitter között. A madárcsicsergésről elnevezett közösségi oldalt Donald Trump már 2016-os kampányában is előszeretettel használta arra, hogy a hagyományos sajtó megkerülésével, közvetlenül szólítsa meg saját támogatóit. A platform üzemeltetője számára pedig hatalmas presztízst jelentett, hogy felületet biztosíthat, előbb a Fehér Házra pályázó jelöltnek, majd a világ legnagyobb hatalmú vezetőjének. A Twitter mindezért cserébe látványosan kivételezett Trumppal.
A Twitter elvben minden felhasználóra érvényes irányelvei tiltják az erőszakkal való fenyegetést, az elnök 2018 elején retorziók nélkül megúszta, hogy bejegyzésében Észak-Korea elleni atomcsapást helyezett kilátásba. A moderátorok akkor sem léptek fel vele szemben, amikor a Britain First nevű újfasiszta párt muszlimok ellen agitáló videóit osztotta meg. A szolgáltató ezekben az esetekben arra hivatkozott, hogy a kérdéses posztok közérdeklődésre tartanak számot, ezért nem távolítják el azokat.
A cég azóta már finomabb eszközöket adott moderátorainak az álhírekkel és félrevezető tartalmakkal szembeni küzdelemben, s a változások lehetővé tették, hogy - bejegyzései törlése nélkül - felléphessenek Trumppal szemben . Először május végén, az elnök levélszavazással kapcsolatos hamis állításaihoz mellékeltek egy tényellenőrző honlapra irányító hivatkozást, majd erőszakra való felbujtásra hivatkozva elrejtették az egyik posztját, amely egy plusz kattintással azért továbbra is megtekinthető maradt. A Twitter csupán felhívta a figyelmet a szabályszegésekre, ám Donald Trump ezt cenzúraként élte meg.
Simon Gilhooley, a New York állambeli Bard College politológusa szerint az érdemi moderáció és a tényellenőrzés lehetősége kihívást jelent az elnök politizálási stílusának, amelyben az igazság teljesen lényegtelennek számít. A szakértő a Népszava megkeresésére kifejtette, hogy a közösségi hálózatok kiváló felületet biztosítottak a hagyományos sajtót hosszú évek óta elfogultsággal vádoló republikánusok számára, hiszen közvetlen kommunikációs csatornát teremtettek a párt és szavazótábora között. A jobboldal olyan közeget tudott kialakítani, amelyben az információk nem mindig tényszerűek, és mindezt a rendszeresen hazugságon kapott Donald Trump testesíti meg a legjobban - vélekedett Gilhooley. A szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte: az amerikai konzervatívok hiába próbálják politikai szlogenként kisajátítani az “álhír” kifejezést, az ellenzékben lévő Demokrata Párt sokkal inkább szeretné betartatni a pontos tájékoztatásról szóló sztenderdeket a sajtóval és a közösségi médiával.
Habár a politikai paletta két oldalának teljesen mások az elvárásai a Twitterrel, a Facebookkal és hasonló oldalakkal szemben, abban egyetértés van a két párt között, hogy növelni kell az üzemeltető cégek elszámoltathatóságát. A közösségi oldalak üzemeltetőit ugyanis jelenleg nem lehet beperelni a felületükön megjelenő tartalmak miatt, mivel az 1996-os "tisztességes kommunikációról" szóló törvény 230-as cikkelye néhány extrém esettől eltekintve mentesíti őket a felelősség alól. Mind Donald Trump, mind pedig demokrata kihívója, Joe Biden eltörölné ezt a rendelkezést, igaz más-más okból. A republikánusok azért idéznének bíróság elé egyes cégeket, mert azt állítják, hogy a moderátorok diszkriminatív módon, kifejezetten a nézeteik miatt lépnek fel a konzervatívok ellen. A demokraták azért szeretnék jogi úton számon kérni az oldalakat, mert szerintük túl nagy teret engednek az álhírek és a gyűlöletkeltésnek.
A jelentős nézetkülönbségek miatt nem valószínű, hogy a szabályozás egyhamar változni fog. Donald Trump ugyan saját hatáskörben másfél hete aláírt egy elnöki rendeletet, amely megfosztaná az aktív moderációt folytató közösségi oldalakat az említett törvényi előjogoktól, de az intézkedés jogi szakértők szerint kevés gyakorlati következménnyel jár. A lényegi változáshoz kongresszusi döntésre lenne szükség, a törvényhozás azonban megosztott: a szenátusban republikánus, a képviselőházban pedig demokratapárti többség van.
Az elnök mindenesetre próbálja a novemberi elnökválasztás egyik témájává tenni a közösségi média szabályozását. Ennek jegyében már többször világgá kürtölte a Twitteren, hogy a Twitter elhallgattatja őt. A hétvégén például azért bírálta a céget, mert - a Facebookhoz hasonlóan - a szerzői jogok megsértése miatt eltávolították a George Floydra emlékező kampányvideóját.
A látványos kommunikációs hadjáratnak nem sok alapja van. A Twitter valójában még mindig kesztyűs kézzel bánik az amerikai elnökkel: ezt bizonyította be egy másik felhasználó, aki kísérletképpen szóról-szóra újraközli Trump bejegyzéseit. A moderátorok nála teljesen másként járnak el: például erőszakra felbujtó poszt miatt felfüggesztették fiókját és a szóban forgó tartalom törlésére kötelezték. A Twitter ennek kapcsán jelezte, hogy már tavaly nyáron a hivatalos irányelvekben is rögzítették, hogy másképp járnak el a világ vezető politikusai és a mezei felhasználók esetében.
