FAZ
Válságba került a szlovák autóipar, mivel a járvány felszínre hozta, hogy hatalmas veszélyt rejt magában az ilyen szintű gazdasági függés. Hiába volt, hogy az ország viszonylag jól vészelte át a fertőzést, a gazdaságban így is súlyos következmények fenyegetnek, miközben az előrejelzések a Covid-19 előtt is recessziót vetítettek előre. Az állástalanok száma már most 6,5 százalék, vagyis pár hét alatt 1,5 százalékkal ugrott meg, miközben az iparág hozzávetőleg 200 ezer embert foglalkoztat, ha a beszállítókat is ide vesszük. Egyébiránt éppen az utóbbiak vannak most sokszor létveszélyben, miután a gyárak már működnek, de még nem teljesen áll helyre a termelési együttműködés.
Az ország GDP-je az idén várhatóan 4 százalékkal esik vissza, mert az emberek manapság nemigen vesznek kocsit sehol sem. A kapacitások jelentős része e pillanatban felesleges. Úgyhogy a napokban már Caputová államfő is félreverte a vészharangot, mondván, hogy a gyártás után meg kell szerezni a kutatás-fejlesztést, az innovációt, a korszerűsítést is. Egyelőre azonban nem látni, mennyire lesznek ehhez partnerek a nyugati konszernek. Amit a francia elnök akar, hogy ti. a cégek költöztessék haza a termelést a költségvetési mentőöv fejében, az nem sok jót ígér Közép-Európában, ahol a közelmúlt autóipari fejlesztései folytán hasonló gondokkal küszködik Magyarország, Csehország és Lengyelország is. Bár utóbbiak nem annyira kiszolgáltatottak, mint a szlovákok.
Ugyanakkor változatlanul Szlovákia mellett szól, hogy nem túl magasak a bérek, ellenben kedvező a termelékenység, azon kívül közel van a nyugati piachoz.
New York Times/Washington Post/Yahoo/AP
A magyar kormány megindította az újabb nemzeti konzultációt, amelyet már jó pár hasonló propaganda kampány előzött meg az eltelt 10 évben. Névleg mindig arról volt szó, hogy a hatalom megismerje az emberek véleményét, az alaptörvénytől kezdve a bevándorlásig, ám ezeket az akciókat egytől egyig éles bírálatok érték, mivel a kérdések eleve elfogultak politikailag és csak korlátozott lehetőséget adnak a válaszra. A fő téma ezúttal a járvány, de kiterjed a migrációra és Sorosra is, miután mindkettő Orbán kedvenc célpontjának számít az utóbbi években.
George Floyd nyilvános halála és a nyomában jelentkező hatósági erőszak megkérdőjelezi az Egyesült Államok tekintélyét a világban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam zászlóvivőjeként. Amerikai diplomaták – saját állásuk védelmében névtelenül – mesélik, hogy ők ugyan állomáshelyükön próbálnak változatlanul kiállni a szabadságjogok mellett, ám nagyon kellemetlen kérdéseket kapnak a békés tengerentúli megmozdulások feloszlatása láttán, és nemigen tudnak mit mondani ezekre a bírálatokra.
A tekintélyelvű kínai, orosz, iráni és észak-koreai vezetés számára váratlan ajándékkal érnek fel a képsorok, amikor például a biztonsági erők könnygázzal oszlatják fel a felvonulókat az elnöki hivatal tőszomszédságában. De már egy sor más országban is tüntetnek az amerikai biztonsági erők kemény fellépése miatt. Dpnald Trump azonban csak saját maga alatt vágja a fát, pedig sok öngólt lőtt a koronavírus kapcsán is, és az amerikai gazdaság állapota sem éppen fényes.
Malinowski, aki a demokráciát és az emberi jogokat felügyelte az egykori Obama-kormányzatban, úgy látja, hogy Putyinnak, Hszi Csin-pingnek és a hasonszőrű önkényuraknak valósággal az ölébe hullott lehetőség. Innentől kezdve minden további nélkül kijelenthetik, hogy az USA csak ne sokat ugráljon, mert semmivel sem jobb az ő rendszerüknél. Ezen belül Kína különösen élesen vág vissza, mert fel van háborodva, amiért Washington szóvá teszi a Hong Kongban alkalmazott módszereket. Egy amerikai professzor, a kínai demokrácia szakértője azt tanácsolja, hogy az Egyesült Államok odahaza mutasson ismét példát a jogállamiságból és akkor nem kérdőjeleződik meg erkölcsi alapja a világban, vagyis változatlanul zargathatja az autokratákat.
A Bizottság arra szólította fel Lengyelországot, hogy az hajtsa végre az Európai Bíróság tavasszal hozott határozatát és vessen véget a bírák és ügyészek megfegyelmezésére létrehozott kamara működésének. A brüsszeli szóvivő szerint a vitatott intézmény függetlensége kérdéses, ám az EU hiába érte el a legfelsőbb EU ítélőszék közbenjárását, a testület bizonyos esetekben folytatja munkáját. Arról nem beszélve, hogy változatlanul érvényben vannak a munkáját szabályzó törvények, miután Varsó a lépést a lengyel Alkotmánybíróság döntésétől teszi függővé. Ezért a jogállamiságért felelős biztos a napokban azt kérte, hogy a lengyel igazságügyi miniszter három héten belül adjon magyarázatot a helyzetre.
