A szabaddemokrata FDP-hez közel álló Friedrich Naumann Alapítvány által készített felmérés szerint a németek mindössze öt százaléka véli úgy, hogy az amerikai elnök fellépése következetes és határozott. Ugyanakkor 51 százalék aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Berlin, illetve Európa elveszítheti régi partnerét, az Egyesült Államokat. A felmérés szerint minden tízből nyolc német tartja megosztó személyiségnek Donald Trumpot.
A Wall Street Journal még múlt pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok 9500 katonáját vonhatja ki Németországból. Hivatalosan azonban ezt azóta sem erősítette meg Washington és a német politikai élet szereplői sem kívántak állást foglalni a kérdésben. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn azt közölte, nem kíván állítólagos médiaértesülésekre reagálni. Annegret Kramp-Karrenbauer, védelmi miniszter, egyúttal a CDU elnöke pedig rámutatott, „tény az, hogy az amerikai katonák a NATO, ezzel együtt az Egyesült Államok biztonságát is szolgálják”. Heiko Maas német külügyminiszter a NATO-t Európa életbiztosításának nevezte, s azt kifejtette, az amerikai csapatok jól érzik magukat Németországban és ez minden bizonnyal így is marad. A legbőbeszédűbbnek a német kabinet tagjai közül még a mémet diplomácia vezetőjét nevezhetnénk, hiszen szombaton azt közölte, ha valóban kivonnak 9500 német katonát a mintegy 40 ezerből, akkor azt Berlin tudomásul fogja venni. A szociáldemokrata Maas azt is megjegyezte, felettébb „komplikálttá” vált Németország és az Egyesült Államok kapcsolata.
Akár lesz csapatkivonás, akár nem, a német tisztségviselők szavaiból egyértelműen az szűrhető le, hogy Donald Trump nem egyeztetett velük. Ez az eljárás azonban nem állna távol a jelenlegi amerikai adminisztrációtól, amely az amerikai katonák szíriai és afganisztáni kivonásával kapcsolatos terveibe sem avatta be az európai partnereket, de közel-keleti, illetve Iránnal kapcsolatos politikáját sem finomította az európai elképzelések szerint. Sőt, Washington Koszovó-politikája már egyértelműen szembe megy Európa balkáni stratégiájával.
A Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint nem lenne tragédia, ha Donald Trump a csapatkivonás mellett döntene. A Bundeswehr a két német állam egyesülése óta hatékony hivatásos hadsereggé vált, ráadásul a mai kor legnagyobb védelmi kihívásait – a hackertámadásokkal szembeni fellépést – nem lehet páncélos hadosztályokkal folytatni. „Ha Trump csökkenteni akarja az amerikai erők létszámát, hát tegye” – írta a lap, de hozzátette, a NATO érdekeit nem szolgálná, ha a katonákat Lengyelországba vagy a Baltikumba helyezné át, mert ezzel kiváltaná Vlagyimir Putyin adminisztrációjának olyan ellenlépéseit, amelyek aligha Európa biztonságát szolgálnák.
Egyelőre a NATO is igen visszafogott a kérdésben, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „spekulációkról” tett említést, ám ennél azért sokkal többről lehet szó. A Wall Street Journal szerint Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien alá is írta az erről szóló memorandumot, amely szerint szeptemberig 9500 amerikai katonát vonnak ki Németországból, s egy részüket Lengyelországba helyezik át, a Németországban szolgáló amerikai kontingens létszámát pedig 25 ezerben maximálják.
