Mind fagyosabb a német–amerikai viszony

Publikálás dátuma
2020.06.09. 20:13

Fotó: MARTIN GOLDHAHN / AFP
Németországban sosem volt túl kedvező Donald Trump megítélése, most azonban, hogy az elnök lebegteti azt a kérdést, kivonják-e az amerikai csapatok negyedét Németországból, még nagyobb lett a bizalmatlanság a két ország között.
A szabaddemokrata FDP-hez közel álló Friedrich Naumann Alapítvány által készített felmérés szerint a németek mindössze öt százaléka véli úgy, hogy az amerikai elnök fellépése következetes és határozott. Ugyanakkor 51 százalék aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Berlin, illetve Európa elveszítheti régi partnerét, az Egyesült Államokat. A felmérés szerint minden tízből nyolc német tartja megosztó személyiségnek Donald Trumpot. A Wall Street Journal még múlt pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok 9500 katonáját vonhatja ki Németországból. Hivatalosan azonban ezt azóta sem erősítette meg Washington és a német politikai élet szereplői sem kívántak állást foglalni a kérdésben. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn azt közölte, nem kíván állítólagos médiaértesülésekre reagálni. Annegret Kramp-Karrenbauer, védelmi miniszter, egyúttal a CDU elnöke pedig rámutatott, „tény az, hogy az amerikai katonák a NATO, ezzel együtt az Egyesült Államok biztonságát is szolgálják”. Heiko Maas német külügyminiszter a NATO-t Európa életbiztosításának nevezte, s azt kifejtette, az amerikai csapatok jól érzik magukat Németországban és ez minden bizonnyal így is marad. A legbőbeszédűbbnek a német kabinet tagjai közül még a mémet diplomácia vezetőjét nevezhetnénk, hiszen szombaton azt közölte, ha valóban kivonnak 9500 német katonát a mintegy 40 ezerből, akkor azt Berlin tudomásul fogja venni. A szociáldemokrata Maas azt is megjegyezte, felettébb „komplikálttá” vált Németország és az Egyesült Államok kapcsolata. Akár lesz csapatkivonás, akár nem, a német tisztségviselők szavaiból egyértelműen az szűrhető le, hogy Donald Trump nem egyeztetett velük. Ez az eljárás azonban nem állna távol a jelenlegi amerikai adminisztrációtól, amely az amerikai katonák szíriai és afganisztáni kivonásával kapcsolatos terveibe sem avatta be az európai partnereket, de közel-keleti, illetve Iránnal kapcsolatos politikáját sem finomította az európai elképzelések szerint. Sőt, Washington Koszovó-politikája már egyértelműen szembe megy Európa balkáni stratégiájával. A Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint nem lenne tragédia, ha Donald Trump a csapatkivonás mellett döntene. A Bundeswehr a két német állam egyesülése óta hatékony hivatásos hadsereggé vált, ráadásul a mai kor legnagyobb védelmi kihívásait – a hackertámadásokkal szembeni fellépést – nem lehet páncélos hadosztályokkal folytatni. „Ha Trump csökkenteni akarja az amerikai erők létszámát, hát tegye” – írta a lap, de hozzátette, a NATO érdekeit nem szolgálná, ha a katonákat Lengyelországba vagy a Baltikumba helyezné át, mert ezzel kiváltaná Vlagyimir Putyin adminisztrációjának olyan ellenlépéseit, amelyek aligha Európa biztonságát szolgálnák. Egyelőre a NATO is igen visszafogott a kérdésben, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „spekulációkról” tett említést, ám ennél azért sokkal többről lehet szó. A Wall Street Journal szerint Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien alá is írta az erről szóló memorandumot, amely szerint szeptemberig 9500 amerikai katonát vonnak ki Németországból, s egy részüket Lengyelországba helyezik át, a Németországban szolgáló amerikai kontingens létszámát pedig 25 ezerben maximálják. 

Feloszlatták a rendőrséget, mégis megszűnt a bűnözés egy amerikai kisvárosban

Publikálás dátuma
2020.06.09. 18:50

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Hetek óta forrong Amerika a George Floyd halála miatt kirobbant tüntetéshullámtól, amibe a rendőrség kezd beleremegni. A New Jersey-i Camdent megreformálta a rendvédelmi szervet, ami most jó példát jelenthet.
Az egyesült államokbeli kisváros hét éve a legerőszakosabb településként volt ismert, majd miután 2012-ben feloszlatták és újraszervezték a rendőrséget, a felére csökkent a bűnözés. Azóta a rendőrök szabadtéri partikat szerveznek a helyieknek, és saját maguk kopognak be hozzájuk, hogy bemutatkozzanak - írja az Index a CNN nyomán.   A különös reform most különösen jó példával szolgálhat az USA-ban, miután a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen utcára vonult tüntetők egyik fő jelszavává vált a rendőri költségvetés radikális csökkentése. Ezek az ötletek eddig a fősodorbeli politikában elképzelhetetlenek lettek volna, a rendvédelmi költségvetés évtizedek óta töretlenül nő. Egyébként az utóbbi időben reformtervek egyre több városban felmerülnek, Mineapolisban pedig a rendőrség teljes átalakítását követelik. 
Szerző

Meghalt a burundi elnök

Publikálás dátuma
2020.06.09. 18:49

Fotó: AFP
A hírt a közép-afrikai ország vezetése a Twitteren közölte. Az 56 éves Pierre Nkurunziza váratlanul, szívinfarktusban halt meg.
A politikus 2005 óta volt hivatalban, mandátuma idén augusztusban járt volna le – írta meg az MTI. Épp hogy elhunyt, máris megtalálták az utódját, az 52 éves nyugalmazott tábornok, Evariste Ndayishimiye személyében, aki a kormányzó CNDD-FDD párt jelöltje volt a május 20-án rendezett választáson. Pierre Nkurunziza három cikluson át volt Burundi elnöke, rendszeresen az ellenzék elhallgattatásával vádolták. Az előző, 2015-ös elnökválasztás után véres zavargások törtek ki, miután Nkurunziza harmadszor is elnyerte az elnöki tisztséget, holott bírálói szerint nem is indulhatott volna. Az összecsapások miatt legalább 1200-an vesztették életüket és 400 ezren kényszerültek menekülésre - fejti ki a Magyar Távirati Iroda. Nkurunziza a mostani elnökválasztáson már nem jelöltette magát, kegyeltje, Evariste Ndayishimiye a voksok 68 százalékával nyert. Az alulmaradt ellenzéki jelölt vitatta a voksolás eredményét, de panaszát elutasította a burundi alkotmánybíróság. Az új elnököt a korábbi tervek szerint augusztusban iktatják be hivatalába. Megbízatása hét évre szól, és a jelenlegi szabályok szerint egyszer újítható meg. Az országban hétnapos gyászt hirdettek Pierre Nkurunziza halála miatt. 
Szerző