Benjamin Netanjahu aggodalmát igazolják a történések, az izraeli miniszterelnök nem alaptalanul kardoskodik a ciszjordániai izraeli telepek mielőbbi annektálása mellett. Netanjahu azt szeretné, ha július elején Izrael megkezdené az izraeli szuverenitás kiterjesztését a ciszjordániai területen fekvő Jordán-völgyére, és július 15-ig be is fejezné a nemzetközi közösség által elutasított annektálási folyamatot. Donald Trump január 28-án bemutatott béketerve, amit ő maga „az évszázad megállapodásának” nevezett, zöld utat adott Netanjahunak a ciszjordániai zsidó telepek Izraelhez csatolására. Az izraeli-palesztin konfliktust rendezni hivatott amerikai béketerv Izrael részeként ismeri el a palesztin területeken létesült zsidó telepeket, engedélyezi Izrael számára szuverenitása kiterjesztését a Jordán völgyére és Jeruzsálemet Izrael egységes és oszthatatlan fővárosának ismeri el.
Az újra miniszterelnöki pozícióba került Netanjahu annak tudatában sürgetné az annektálás végrehajtását, hogy Donald Trump elnöksége a novemberi amerikai elnökválasztáson véget érhet, a Demokrata Párt részéről pedig nem számíthat támogatásra e téren.
Az amerikai rasszizmus elleni zavargások azonban Trumpot is óvatosabbá tették. Bár hivatalos nyilatkozatot a kérdésben az utóbbi napokban nem tett sem az amerikai elnök, sem adminisztrációja, a 12-es és 13-as izraeli tévécsatornák hétfőn olyan összeállítást sugároztak, miszerint a Trump-kormányzat már csak akkor hajlandó támogatni azt, hogy a Netanjahu-kabinet júliusban végrehajtsa az egyoldalú annektálást, ha Beni Gánc társminiszterelnök, jelenleg védelmi miniszter, és Gabi Askenázi külügyminiszter is egyértelműen támogatják a lépést. Mint ismert, Izraelben a harmadik előrehozott választás után nemzeti egységkormánynak nevezett válságkabinet alakult, amely rotációs alapon adja a miniszterelnököt. Az első 18 hónapban Netanjahu tölti be a tisztséget, majd az ellenzéki tábornak hátat fordító volt ellenzéki vezér, Beni Gánc következik. A két volt ellenzéki politikus álláspontja a kérdésben azonban nem egyértelmű – bár nem ellenzik az annektálást, vonakodnak az egyoldalú végrehajtástól, a palesztinokkal és Izrael térségbeli legfontosabb szövetségesével, Jordániával egyeztetve tennének csak lépéseket. A koalíciós megállapodásban is helyet kapott a kérdés, de az csak annyit rögzít, hogy a miniszterelnök szavazásra bocsáthatja az annektálást a kormányban vagy a parlamentben július elsején.
Az izraeli tévék szerint az Egyesült Államok izraeli nagykövete, David Friedman is közölte vasárnap az izraeli vezető politikusokkal, csak akkor számíthatnak a Fehér Ház támogatására, ha az egységkormány minden tagja egyértelműen kiáll az egyoldalú annektálás mellett. Nyilván azért, mert Trump jelenlegi helyzetében nem kockáztathatja támogatói további lemorzsolódását és azt sem, hogy legfontosabb közel-keleti szövetségeseit, köztük Szaúd-Arábiát elveszítse az izraeli területi terjeszkedés kedvéért.
A volt ellenzéki kabinettagok végleges álláspontjának kikristályosodásához vélhetően hozzájárul Heiko Maas szerdai izraeli látogatása is. A német diplomácia vezetője azért utazik Izraelbe, mert július elsején Németország nemcsak az Európai Unió soros elnökségét veszi át, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes elnökségét is. Mind az EU, mind az ENSZ ellenzi Izrael tervét. Az EU külügyminiszterei májusban egy, az izraeli tervezett lépést elítélő nyilatkozatot fogadtak el, amelyet Magyarország és Ausztria megvétózott, de Joseph Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselő ennek ellenére ismertette azt, hangsúlyozva, hogy minden más tagállam aláírta. Ez a nyilatkozat csupán figyelmeztetés volt, nem helyezett kilátásba szankciókat, de jelezte, ha Izrael valóban annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az egyenértékűnek tekinthető azzal, amit Oroszország tett 2014-ben a Krím félszigettel, Izraelnek uniós szankciókkal kell szembenéznie.
Izrael lakossága is megosztott a kérdésben. Egy a Times of Israel lapban hétfőn publikált friss felmérés szerint, az izraeliek 41,7 százaléka ellenzi, és csupán 32,2 százaléka támogatja az a lépés veszélyeztetné a béke esélyét a palesztinokkal, 13,8 százalék szerint pedig épp növelné azt. Még a Likud hívek táborának is csupán fele támogatja Netanjahu szándékát.
A szélsőjobboldalon is nagy az elégedetlenség, ezen a térfélen azt kifogásolják, hogy egyáltalán létrejöhet a palesztin állam, illetve, hogy nem minden izraeli telepet vonna fennhatósága alá Izrael. Telepes fiatalok mozgalma követel radikálisabb lépéseket és a Chabad-mozgalom egyik vezetője, Jichák Jehuda Yaroslavsky egy Netanjahunak címzett levélben ellenzett minden „területi kompromisszumot”.
