Befagyott az ingatlanpiac, lehet alkudozni

Publikálás dátuma
2020.06.10. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Dermesztő hatással volt a lakások adásvételeire a koronavírus, igaz, a korábbi évek drágulása már tavaly lefékeződött. A továbbiakban akár csökkenhetnek is az árak.
Tavalyhoz képest már csak 6 százalékkal kellett többet fizetni az idén áprilisban egy budapesti lakásért, országosan pedig 8,7 százalékkal nőttek az ingatlanárak. Ez ugyan továbbra is drágulást jelent, ám sokkal lassabb üteműt, mint korábban, amikor évről évre 20 százaléknál is nagyobb áremelkedésekkel kellett kalkulálni. Mindez részben a koronavírus-járványnak köszönhető, hiszen a korlátozások hatására jóval kevesebben kerestek új lakást, így drasztikusan vissza is estek az eladások. Március utolsó hetében 42 százalékkal kevesebb lakóingatlant adtak el az országban, áprilisban pedig Budapesten 70, országosan 58 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Ingatlanpiaci jelentéséből. A fővárosban így áprilisban már 5,6, vidéken pedig 6 százalékot is le lehetett alkudni az eredeti árból, ami csaknem két százalékkal nagyobb áralkut jelentett, mint márciusban. Arról azonban egyelőre nincs szó, hogy a tulajdonosok vagy a befektetők sebtiben áron alul próbálnának megszabadulni ingatlanjaiktól. A hitelmoratóriumnak köszönhetően ilyen gyorseladások Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője szerint nem is igazán lesznek, az eladók inkább kivárnak. Az ingatlanközvetítők adatai alapján a lakásárindexek áprilisban - havi összehasonlításban - egyelőre mind a fővárosban, mind vidéken stagnáltak. Hogy ez éves összevetésben mégis az áremelkedés mérséklődését jelenti, az annak köszönhető, hogy a járvány már egy eleve belassult piacra érkezett meg. Az árak már tavaly év végén is jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint korábban, az idei első negyedévben pedig országosan már „csak” 12, Budapesten pedig 9,5 százalékos volt az éves drágulás. Ebben szerepet játszott, hogy az ingatlanárak már elértek egy olyan szintet, ahonnan egyszerűen nincs tovább hova emelni, mert nem lesz, aki meg tudná fizetni. Tavaly már így is országosan tizedével, Budapesten pedig negyedével kevesebb lakást értékesítettek. Az árakat korábban – főként Budapesten – a kiadási célú vásárlások is felfelé hajtották, a fővárosban azonban az utóbbi időben egyre kevesebben vesznek befektetésként lakást. Tavaly az adásvételek felét, idén tavasszal csupán a harmadát tették ki az ilyen vásárlások. A megtakarításokkal rendelkezők jobb lehetőséget látnak ugyanis a tavaly útjára indított Magyar Állampapír Pluszban. Hogy a továbbiakban milyen irányban mozdulnak a lakásárak, jöhet-e árcsökkenés, azt egyelőre kevéssé lehet tisztán látni. A jegybank kezdeményezésére létrejött Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) tagjai május elején úgy látták: a kereslet bezuhanása átmenetinek bizonyult. Májusban már kezdett feléledni a piac, igaz, az MNB adatai szerint még mindig csak feleannyi lakást értékesítettek, mint tavaly ilyenkor. A testület szakértői is úgy vélik: a kereslet még hosszú ideig nem tér vissza a vírus előtti szintekhez. Volt olyan szakember, aki emiatt a fővárosban az idén 15–20 százalékos lakásárcsökkenést vár. A LITT egy másik szakértője szerint pedig kétéves válságra kell felkészülni, így az áresés elkerülhetetlen lesz. A bérleti díjak csökkenése miatt lesznek befektetők, akik eladják lakásaikat, a kínálat bővülése  pedig mindenképpen az árak esésével jár majd.    A testület szerint a lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából fontos kérdés, hogyan alakul a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete, valamint az is, milyen feltételekkel kaphatnak hitelt a vásárlók. Márpedig a bankok az utóbbi időben szigorították feltételeiket, és erre készülnek a jövőben is, ráadásul a hitelek iránti kereslet visszaesésével is számolnak. A LITT a lakások iránti kereslet ösztönzésére ezért több javaslatot is tett: két évre vagyonszerzési illetékmentességet adnának a lakásvásárlóknak, szintén két évre 25-30 százalékkal megemelnék a családok otthonteremtési kedvezményének összegét, a lakáshitelkamatokat leszorítanák, a hiteltörlesztésekhez pedig személyijövedelemadó kedvezményeket adnának.

Kellemetlen meglepetés érheti a moratóriumosokat

A lakások felét továbbra is hitelből vásárolják meg új tulajdonosaik, akik ehhez átlagosan 9-12 millió forintot vesznek fel és 16-17 évre is eladósítják magukat. A koronaválság idején így sokaknak jött jól a kormány által március közepén elrendelt hitelmoratórium. Ez automatikusan lépett életbe, aki tovább akarta fizetni kölcsönét, annak ezt külön kérnie kellett. Május elején a lakossági kölcsönök 40 százalékát továbbra is törlesztették. Azóta azonban sokan kerülhettek bajba, június elejére ugyanis már 65,5 százalékra nőtt a hitelük fizetését felfüggesztő ügyfelek aránya, ami összesen 2,5 millió nem fizető adóst jelent. Vagyis sokan visszaléptek a moratóriumba (év végéig ezt bármikor meg lehet tenni). A moratórium következményeivel – mind a visszafizetendő összeg, mind a futamidő jelentősen megnő - azonban az ügyfelek jelentős része nincsen tisztában. A K&H Bank április eleji felmérése szerint az adósok harmada – tévesen - azt hiszi, hogy pontosan ugyanannyit kell majd visszafizetnie, ha él a moratórium adta lehetőséggel, mint ha nem kérné azt. Kelet-Magyarországon a hitelesek majdnem fele gondolja így, Nyugat-Magyarországon viszont már az adósok 60 százaléka tisztában van azzal, hogy többet kell majd visszafizetnie. A hitelmoratóriummal élő adósoknak december végéig nem kell törleszteniük a hitelüket. Később azonban ezeket a részleteket is meg kell fizetniük, mégpedig úgy, hogy - a változó kamatozású hitelek kivételével - a moratórium után a havi törlesztő nem lehet magasabb az eredetinél. A teljes visszafizetendő összeg ugyanakkor - a felfüggesztés idejére eső kamatok miatt - magasabb lesz annál, mintha valaki az eredeti menetrend szerint törlesztene – figyelmeztet a bank. Ezzel egyébként a legkevésbé a 8 általánost végzettek vannak tisztában: tízből hatan azt várják, hogy nem változik a banknak fizetendő összeg.

Koronahatás: több és olcsóbb kiadó lakás

Februárhoz képest 22 százalékkal több lett a kiadó ingatlanok száma Budapesten, így most 9600 lakást lehet kibérelni, ráadásul 9 százalékkal olcsóbban. Azokban a belső kerületekben, ahol eddig főként turistáknak adtak ki rövidtávra lakásokat, 15-20, sőt akár 30 százalékot is estek a bérleti díjak. Turisták híján ugyanis most ezeket az ingatlanokat hosszú távra igyekeznek kiadni tulajdonosaik. A jegybank szerint a nyári hónapokban a szerződések újratárgyalásakor még jelentősen csökkenhetnek a bérleti díjak. Márciusban egyébként 15 százalékkal kevesebben akartak lakást kibérelni, április végére viszont ismét élénkült a kereslet.  

Szerző

Pakssal, szél nélkül – elmarad az energiareform

Publikálás dátuma
2020.06.10. 06:40

Fotó: Népszava
Atomerőmű nélkül, sok szélerőművel és takarékossággal a jelenleginél olcsóbb, fenntarthatóbb és biztonságosabb lenne az energiarendszer - véli az Energiaklub. Az Orbán-kormány szögesen másképp látja.
A műszaki szemlélet mellett a társadalmi és környezeti szempontok egyenrangú figyelembe vételét javasolja az Energiaklub a kormány által az EU-nak leadott Nemzeti Energia- és klímaterv (NEKT) kapcsán - derült ki a civil szervezet online konferenciáján. Kutatójuk, Munkácsy Béla ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a politikai mozgatórugók e szakmai célok megfogalmazása során hatalmas környezeti és anyagi károkat okoznak. Az Energiaklub kiáll korábbi álláspontja mellett, ami szerint atomerőmű nélkül, ellenben jelentős mennyiségű szélerőművel egy környezeti szempontból fenntarthatóbb, biztonságosabb, rugalmasabb és nem utolsósorban olcsóbb energiarendszer alakítható ki. Ez szöges ellentétben áll az Orbán-kormány NEKT-ben is megjelenő elképzeléseivel, amely a paksi atomerőmű ötödik és hatodik blokkjának 2030-as üzembe állása mellett a szélerőmű-telepítés változatlan tilalmával számol.  Lapunk kérdésére Munkácsy Béla megerősítette: szerintük az atomenergia alkalmazása sokkal drágább és a biztonsági kérdések miatt kockázatosabb is a megújulóknál. Munkatársuk, Magyar László felvetésünkre tagadta azt a kormányálláspontot, hogy Magyarország adottságai kevéssé lennének alkalmasak szélerőművek telepítésére. A technika fejlődésével az eljárás egyre hatékonyabb és olcsóbb. Ráadásul a jelenleginél még a - megújuló-élharcosnak kevésbé nevezhető - állami rendszerirányító, a Mavir is jóval több szélerőmű telepítését tartotta lehetségesnek. A szél hasznosítása a biztonságot is növeli, hisz akkor is fújhat, ha nem süt a nap. A legtöbb EU-tagállam ennek megfelelően fejleszti is az eljárást. 
Bár a kormány 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést ígér, az jelentős mértékben a jelenlegi és a tervezett (normál üzem közben szén-dioxid-kibocsátás-mentes) atomblokkok együttes működésén alapulna. Ráadásul a folyamatos csúszás miatt kevés az esély az átadási határidő teljesülésére. Az Energiaklub feltétlenül üdvözli, hogy a kormány 2030-ig leállítaná a mátrai szénblokkokat, de ennek pótlási tervei ködösek - közölte Magyar László, az Energiaklub munkatársa. Munkácsy Béla felhívta a figyelmet, hogy 2013 óta jelentősen nőtt az ország szén-dioxid-kibocsátása, amit elfogadhatatlannak tart. Furcsa ellentmondásnak nevezte, hogy míg a politika a migrációról "élesen fogalmaz", arra a felismerésre láthatólag nem jut el, hogy ennek oka jórészt a klímaváltozás, amit tehát voltaképp mi magunk is okozunk. Idézett egy nemzetközi felmérésből, ami szerint Magyarország éghajlati teljesítménymutatója a vizsgált 61 államból az 53. A szervezet szerint 40 százalékos 2030-as csökkentési értékkel Magyarországnak esélye sincs arra, hogy 2050-re elérje a teljes kibocsátás-mentességre vonatkozó összuniós célt. Kifogásolják, hogy a kormány az energiafogyasztás emelkedésével számol. Munkácsy Béla szerint a NEKT személetében szögesen ellentétes a világ folyamataival. Erre egy példa, hogy a kormányanyag szerint az ipar és a közlekedés bővülése nem akadályozható, miközben a kutatók egyre hangsúlyosabban figyelmeztetnek a "növekedési őrület" hátulütőire. Az Energiaklub szerint az országos igényt 40 év alatt a harmadára lehetne csökkenteni, ami teljes egészében ellátható lenne megújuló forrásokból. Miközben Dánia 2030-ra 109 százalékos megújulóenergia-részarányt vállalt, Magyarország 21-et, amit a civil szervezett rendkívüli mértékben kevesell. Ráadásul ábrájuk tanúsága szerint 2013 óta az arány nálunk csökken, szemben az EU-átlaggal, sőt a visegrádi államokra jellemző ívvel is. Munkatársuk, Csontos Csaba ama tisztázatlanságra is felhívta a figyelmet, hogy ezen belül mennyi lenne a "biomassza", vagyis az elégetett fa szerepe, amit egyes szakértők már nem is sorolnak a megújuló energiák körébe. Ehhez képest a NEKT 2030-ra a megújuló energián belül 60 százalékban biomasszával számol, a fennmaradó források fele pedig napenergia. Csontos Csaba elsősorban a megújuló energiaforrások fűtési célú hasznosítását hiányolja a kormányanyagból. E szempontból a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet tulajdonítanának például a napkollektoroknak, a földhőnek, a biogáznak, illetve mindenek előtt a lakások fogyasztását nagyságrendekkel csökkentő átalakításoknak. A rendszer egésze szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a tárolásnak, az energiaközösségeknek és a szélnek is. Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. munkatársa, aki korábban részt vett az anyagok kidolgozásában, bemutatta az Energiaklub következő évtizedekre vonatkozó lehetséges forgatókönyveit. A Wuppertal Intézettel közösen készített, több termelésimód-változatot felvonultató, friss jövőkép a jelenleg 330 megawatt (MW) után 2030-ra több mint 3 ezer MW-nyi, 2050-re pedig már mintegy 9 ezer MW-nyi szélerőmű kiépítését tartja valós lehetőségnek. Mi több, Magyarország adottságai 30 év múlva akár 25 ezer MW-nyi szélerőmű kialakítására is alkalmasak lennének. Az előadások során a legkevesebb feszültség a napelemek kapcsán mutatkozott, amiből a kormány is igen jelentős mennyiség telepítését tervezi. Ezt az Energiaklub üdvözli, de fontosnak tartja, hogy megmaradjanak vagy akár tovább javuljanak a létesítés ösztönzői és más, ténylegesen megújuló forrás alkalmazásával a kormány növelje a rendszer sokszínűségét, így biztonságát. Kérdésünkre Munkácsy Béla úgy fogalmazott: a vitairatuk egyelőre egyoldalú, mert a kormány eddig nem reagált rá.

Nagyobb elkötelezettséget sürgetnek

A cseh megújulóenergia-kamara tegnapi ülésén szakértők a visegrádi négyektől nagyobb megújulóenergia-elkötelezettséget sürgettek. Felhívták a figyelmet, hogy az uniós tagállamok szakminiszterei a jövő héten az Energia Tanács online ülésén vitatják meg a beérkezett NEKT-eket.

Szerző
Frissítve: 2020.06.11. 17:30

Több nyomozást is elrendelt a rendőrség a Mátrai Erőmű kapcsán

Publikálás dátuma
2020.06.09. 22:17

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Gyanúsítottat egyelőre nem hallgattak ki.
Folyik-e nyomozás a Mátrai Erőmű kapcsán környezetkárosítás bűncselekménye miatt? - tette fel írásbeli kérdését Korózs Lajos a legfőbb ügyésznek. Az MSZP országgyűlési képviselője Polt Pétert kérdezte, aki erre azt válaszolta, hogy az üggyel összefüggésben egy magánszemély és több országgyűlési képviselő is büntetőeljárást kezdeményezett környezetkárosítás bűntette miatt. Ezek alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 2019. december 16-án nyomozást rendelt el.
„Gyanúsított kihallgatására ezidáig nem került sor”

- írta Polt Péter.

Emellett két parlamenti képviselő kérte az érintett cég hatósági tevékenységének büntetőjogi vizsgálatát. Ebben az ügyben is nyomozást rendelt el a főkapitányság 2020. június 5-én.
„Gyanúsított kihallgatására ebben az ügyben sem került sor”

- tette hozzá a legfőbb ügyész.

Közölte azt is, hogy a nyomozó hatóság 2020. június 8-án a hivatali visszaélés bűntette miatti nyomozást a környezetkárosítás bűntette miatt indult bűnügyhöz egyesítette. Korózs Lajos áprilisban jelentette be, hogy feljelentést tesznek. Tavaly novemberben ugyanis az Átlátszó arról írt, hogy az akkor még Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott keményítőgyár, a Viresol is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti. Idén áprilisban szintén az Átlátszó számolt be arról, hogy a birtokába került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt határozata, amely az Átlátszó szerint egyértelműen tisztázta, hogy a Viresol okozta a problémát, mert a telephelyéről „rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba”. Hivatalosan most májusban ismerte el állami szereplő először, hogy a keményítőgyárat a hatóság felelősnek találta a térségben tapasztalt tavaly novemberi, orrfacsaró bűzzel kísért vízszennyezés kapcsán.
Szerző