Tavalyhoz képest már csak 6 százalékkal kellett többet fizetni az idén áprilisban egy budapesti lakásért, országosan pedig 8,7 százalékkal nőttek az ingatlanárak. Ez ugyan továbbra is drágulást jelent, ám sokkal lassabb üteműt, mint korábban, amikor évről évre 20 százaléknál is nagyobb áremelkedésekkel kellett kalkulálni.
Mindez részben a koronavírus-járványnak köszönhető, hiszen a korlátozások hatására jóval kevesebben kerestek új lakást, így drasztikusan vissza is estek az eladások. Március utolsó hetében 42 százalékkal kevesebb lakóingatlant adtak el az országban, áprilisban pedig Budapesten 70, országosan 58 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Ingatlanpiaci jelentéséből. A fővárosban így áprilisban már 5,6, vidéken pedig 6 százalékot is le lehetett alkudni az eredeti árból, ami csaknem két százalékkal nagyobb áralkut jelentett, mint márciusban.
Arról azonban egyelőre nincs szó, hogy a tulajdonosok vagy a befektetők sebtiben áron alul próbálnának megszabadulni ingatlanjaiktól. A hitelmoratóriumnak köszönhetően ilyen gyorseladások Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője szerint nem is igazán lesznek, az eladók inkább kivárnak. Az ingatlanközvetítők adatai alapján a lakásárindexek áprilisban - havi összehasonlításban - egyelőre mind a fővárosban, mind vidéken stagnáltak.
Hogy ez éves összevetésben mégis az áremelkedés mérséklődését jelenti, az annak köszönhető, hogy a járvány már egy eleve belassult piacra érkezett meg. Az árak már tavaly év végén is jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint korábban, az idei első negyedévben pedig országosan már „csak” 12, Budapesten pedig 9,5 százalékos volt az éves drágulás.
Ebben szerepet játszott, hogy az ingatlanárak már elértek egy olyan szintet, ahonnan egyszerűen nincs tovább hova emelni, mert nem lesz, aki meg tudná fizetni. Tavaly már így is országosan tizedével, Budapesten pedig negyedével kevesebb lakást értékesítettek. Az árakat korábban – főként Budapesten – a kiadási célú vásárlások is felfelé hajtották, a fővárosban azonban az utóbbi időben egyre kevesebben vesznek befektetésként lakást. Tavaly az adásvételek felét, idén tavasszal csupán a harmadát tették ki az ilyen vásárlások. A megtakarításokkal rendelkezők jobb lehetőséget látnak ugyanis a tavaly útjára indított Magyar Állampapír Pluszban.
Hogy a továbbiakban milyen irányban mozdulnak a lakásárak, jöhet-e árcsökkenés, azt egyelőre kevéssé lehet tisztán látni. A jegybank kezdeményezésére létrejött Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) tagjai május elején úgy látták: a kereslet bezuhanása átmenetinek bizonyult. Májusban már kezdett feléledni a piac, igaz, az MNB adatai szerint még mindig csak feleannyi lakást értékesítettek, mint tavaly ilyenkor. A testület szakértői is úgy vélik: a kereslet még hosszú ideig nem tér vissza a vírus előtti szintekhez. Volt olyan szakember, aki emiatt a fővárosban az idén 15–20 százalékos lakásárcsökkenést vár. A LITT egy másik szakértője szerint pedig kétéves válságra kell felkészülni, így az áresés elkerülhetetlen lesz. A bérleti díjak csökkenése miatt lesznek befektetők, akik eladják lakásaikat, a kínálat bővülése pedig mindenképpen az árak esésével jár majd.
A testület szerint a lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából fontos kérdés, hogyan alakul a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete, valamint az is, milyen feltételekkel kaphatnak hitelt a vásárlók. Márpedig a bankok az utóbbi időben szigorították feltételeiket, és erre készülnek a jövőben is, ráadásul a hitelek iránti kereslet visszaesésével is számolnak. A LITT a lakások iránti kereslet ösztönzésére ezért több javaslatot is tett: két évre vagyonszerzési illetékmentességet adnának a lakásvásárlóknak, szintén két évre 25-30 százalékkal megemelnék a családok otthonteremtési kedvezményének összegét, a lakáshitelkamatokat leszorítanák, a hiteltörlesztésekhez pedig személyijövedelemadó kedvezményeket adnának.
