Kiszervezte a kormány a megszorítást

Publikálás dátuma
2020.06.10. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egyre több pénzt von el az önkormányzatokról a kabinet, csakhogy egy friss felmérés szerint a falvak, városok 18,6 százaléknak már most sincs tartaléka.
Az önkormányzatok több mint 50 százaléka legfeljebb két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik – derül ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) május közepén készített felméréséből. A legnagyobb önkormányzati szövetség tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a városok és falvak mindössze 14 százaléka képes működni fél évig hitelfelvétel nélkül, ugyanakkor majdnem 19 százaléknak nincs egyetlen fillér tartaléka sem. A szervezet vezetői a vizsgálattal arra kerestek választ, milyen tényleges hatása van a települések működésére a veszélyhelyzetben meghozott kormányzati intézkedéseknek, elvonásoknak. A szervezet tegnapi elnökségi ülésen a jövő évi költségvetés értékelésekor a felmérés alapján már arra jutottak: az önkormányzatok tizedének év végéig biztosan olyan súlyos likviditási nehézségei lesznek, hogy hitelfelvételre kényszerül. Az már az előző, áprilisban elvégzett felmérésből kiderült, hogy a települések majdnem kétharmadának okoz pénzügyi gondokat a gépjárműadó kiesése, de az elnökségnek a jövő évi költségvetésről szóló, a TÖOSZ honlapjára feltöltött értékelésében az a megdöbbentő adat is megjelent, hogy a 3200 magyar településből 2300 semmilyen más adóbevételre sem számíthat idén.
Ezeken a településeken nincs vállalkozás, ami iparűzési adót fizetne náluk, nincs látványosság, ami turistákat vonzana, így nem érinti őket az idegenforgalmi adó befizetésének felfüggesztése sem. Elestek az egyetlen adóforrástól, ami nemcsak az elvégzendő feladataik teljesítését segítette, hanem kevés szabadon felhasználható tartalékot is jelenthetett. Az nagyon eltérő, hogy egy község költségvetésének mekkora része származott gépjárműadóból. A májusi felmérés szerint egy-két százaléktól akár 50 százalékig nőhet a skála, a kiesés az ezer fő alatti kistelepüléseken okozza a legnagyobb gondot. A kieső többnyire 1-5 millió forintot az állam most kénytelen kipótolni, ha nem akarja, hogy az önkormányzatok majdnem kétharmadában megálljon az élet, bezárjon az óvoda, ne legyen orvosi ügyelet. Amikor a kormány azt mondja, hogy emeli a települések támogatását, valóban nem tesz mást, mint lélegeztető gépen tartja a bevételüktől megfosztott falvakat – így összegezhető a szövetség véleménye a kivéreztetésről. Azon a 900 településen, ahol van iparűzési adó, a gazdaság visszaesése miatt csökkenő bevétellel számolnak, de az ebben az esetben is nagyon változó, hogy a működési költségvetésben mekkora lyukat vág a kieső bevétel: 1 és 70 százalék közötti mínusszal számolnak a települések. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökségének tagjai abban bíznak, hogy az idei iparűzési adó 80 százaléka végül beérkezik majd a falvak számlájára, de az, hogy december 20-ig nem kell feltölteni az előleg és a tényleges céges teljesítmény közötti különbözetet, az év végén, a jövő év elején már nagyon komoly likviditási gondokat okozhat – állítja a szervezet vezetése. Ezért is hangsúlyozza a 2021-es költségvetési javaslatról szóló csomagjuk, hogy az eddiginél sokkal pontosabban kell kiszámolni, mennyit fizet az állam a kötelező feladatok elvégzéséért, mert eddig volt miből kipótolni a hiányzó részt, ezután pedig nem lesz. Az önkormányzati szövetség hangsúlyozza, hogy a központi költségvetésnek mindössze 5 százalékát adják a településeknek nyújtott állami támogatások, holott a lakosság egészét érintik. A kormányzati propaganda ellenére jövőre nincs többletforrás az önkormányzatok működtetésére a költségvetésben, csak az eddigi források közötti átrendeződés figyelhető meg – hangzik a TÖOSZ álláspontja. Azoknak pedig, akik közvetlenül az önkormányzatokból élnek, a hivatalokból kapják a fizetésüket semmivel nem lesz jobb év 2021, mint az idei volt – hangzik a nem túl biztató vélemény.

Hiánypótlás

A TÖOSZ megkérdezte tagjaitól azt is, milyen intézkedéseket tettek, hogy a csökkenő bevételeket a kiadások lefaragásával érjék utol. Az önkormányzatok 20 százalékának nem volt szüksége megszorításokra, máshol azonban sorra hozták a rendeleteket beruházások elhalasztásáról, pályázatok felfüggesztéséről, ingatlanok eladásáról, tiszteletdíjak, költségtérítések csökkentéséről, de már létszámleépítésről is.

Karácsony: „Egy kérdés maradt...”

Ha a kormány valóban egészen a ciklus végéig fenn kívánja tartani a most bejelentett elvonás-rendszert, akkor Budapest számára csak egy kérdés marad: melyik évben megy csődbe? - jelentette ki tegnap Karácsony Gergely főpolgármester. A fővárost érintő legsúlyosabb megszorítási tételek közé tartozik a szolidaritási adó, amelynek összege jövőre négyszeresére emelkedik. A gépjárműadó eddig önkormányzati kézben maradt részének elvétele lehetetlenné teszi az utak fenntartását. A főváros nem támogatja az óriásplakátokra kivethető adó eltörlését sem, mivel ez fontos településképvédelmi eszköz is. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok azt kérik a kormánytól, hogy vonják be őket az unió válságkezelésre adott támogatásának szétosztásába. Karácsony számára teljesen egyértelmű, hogy a jövő évi költségvetés egy újabb súlyos megszorítócsomag az önkormányzatok és a lakosság számára. A főpolgármester bízik benne, a költségvetés július elejére tervezett végszavazása előtt sikerül meggyőzni a kormányt arról, hogy az elvonások érvényesítésével a polgárok ellenségévé teszik magukat. - Szalai Anna

Most már biztos, hogy a Természettudományi Múzeum az ország egyik „legfőbb városába” költözik

Publikálás dátuma
2020.06.09. 20:58

Fotó: Koncz Márton / Népszava
A költözés ellen korábban a múzeumi szakma és Budapest vezetése is tiltakozott.
A kormány - elsőként a nagyvárosok közül - jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen.  - A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés - ismertette Palkovics László. A miniszter Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.  A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését. - A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek - fűzte hozzá Palkovics László. Ez azt jelenti, hogy már végleges, hogy a múzeumot elköltöztetik Budapestről.  Palkovics László azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy szerinte a múzeum kedvéért többen el fognak látogatni a városba, de azt nem árulta el, hogy pontosan hol lesz a múzeum új épülete.
- Az, hogy sérülhetnek az ott található tárgyak, ne sérüljenek. Erre vannak technikák, hogy hozzuk le

- mondta a tárcavezető.

Ettől tartanak ugyanis a leginkább a múzeumi dolgozók. A költözés ellen korábban a múzeumi szakma és Budapest vezetése is tiltakozott. Szakemberek arról beszéltek korábban a csatornának, hogy az áttelepülés menthetetlen károkat okoz a több tízmillió darabból álló, pótolhatatlan gyűjteményben. Ráadásul a múzeumi dolgozók többsége nem akar Debrecenbe költözni, emiatt tiltakoztak is februárban.  Az RTL emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben került szóba a költözés, akkor arról volt szó, hogy először ideiglenes épületben lesz helye. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a tiltakozások után idén februárban már azt közölte, hogy csak akkor költözik az intézmény, ha meglesz a végleges helye.
Papp László, Debrecen polgármestere kedden azt mondta, a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére.
- Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik

- tette hozzá.

A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére. Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, 
„a magyar jövő Debrecenben épül”.

A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál.
Frissítve: 2020.06.09. 21:47

Útlezárások Budapesten: szombattól rövidített úton jár a 2-es villamos

Publikálás dátuma
2020.06.09. 19:35

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A BKK egy új villamosvágány építése miatt megváltoztatja a 2-es villamos útvonalának hosszát.
A 2-es villamos szombaton és vasárnap a Jászai Mari tér és a Boráros tér között, hétfőtől pedig a Jászai Mari tér és a Haller utca/Soroksári út között közlekedik, onnan nem megy tovább a Közvágóhíd végállomásig – derül ki az MTI-hez eljuttatott közleményből. A Soroksári úton a 23-as buszcsalád járataival, vagy az 54-es és az 55-ös busszal lehet majd utazni. A változásokra az építkezés miatt lesz szükség, ami a Soroksári út, a Haller utca és a Dandár utca csomópontját érinti. A többi között lezárják a Dandár utcai, villamossínt keresztező útátjárót, megszűnik a kihajtási lehetőség a Lechner Ödön fasorról a Soroksári út és a Dandár utca felé. Több helyen útszűkületre kell számítani, a Haller utcából a Soroksári útra csak egy sávon lehet majd kanyarodni. A Soroksári út továbbra is kétszer két sávon lesz járható, a városhatár felől pedig továbbra sem lehet jobbra kis ívben a Haller utcába befordulni - írták. Emlékeztettek: a Soroksári út és a Haller utca kereszteződésénél megépülő új villamosvágány-kapcsolatnak köszönhetően közvetlen kötöttpályás kapcsolat jöhet létre a Haller utca irányából a 2-es villamos belvárosi szakasza felé. Az új vágányon közlekedő villamosjárattal a Nagyvárad tértől átszállás nélkül lesz elérhető a többi között a belváros is.  Az új vágánykapcsolat kiépítésére a fővárosi önkormányzat 1,8 milliárd forintos forrást biztosít - olvasható a közleményben. 
Szerző