A műszaki szemlélet mellett a társadalmi és környezeti szempontok egyenrangú figyelembe vételét javasolja az Energiaklub a kormány által az EU-nak leadott Nemzeti Energia- és klímaterv (NEKT) kapcsán - derült ki a civil szervezet online konferenciáján. Kutatójuk, Munkácsy Béla ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a politikai mozgatórugók e szakmai célok megfogalmazása során hatalmas környezeti és anyagi károkat okoznak.
Az Energiaklub kiáll korábbi álláspontja mellett, ami szerint atomerőmű nélkül, ellenben jelentős mennyiségű szélerőművel egy környezeti szempontból fenntarthatóbb, biztonságosabb, rugalmasabb és nem utolsósorban olcsóbb energiarendszer alakítható ki. Ez szöges ellentétben áll az Orbán-kormány NEKT-ben is megjelenő elképzeléseivel, amely a paksi atomerőmű ötödik és hatodik blokkjának 2030-as üzembe állása mellett a szélerőmű-telepítés változatlan tilalmával számol.
Lapunk kérdésére Munkácsy Béla megerősítette: szerintük az atomenergia alkalmazása sokkal drágább és a biztonsági kérdések miatt kockázatosabb is a megújulóknál. Munkatársuk, Magyar László felvetésünkre tagadta azt a kormányálláspontot, hogy Magyarország adottságai kevéssé lennének alkalmasak szélerőművek telepítésére. A technika fejlődésével az eljárás egyre hatékonyabb és olcsóbb. Ráadásul a jelenleginél még a - megújuló-élharcosnak kevésbé nevezhető - állami rendszerirányító, a Mavir is jóval több szélerőmű telepítését tartotta lehetségesnek. A szél hasznosítása a biztonságot is növeli, hisz akkor is fújhat, ha nem süt a nap. A legtöbb EU-tagállam ennek megfelelően fejleszti is az eljárást.
Bár a kormány 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést ígér, az jelentős mértékben a jelenlegi és a tervezett (normál üzem közben szén-dioxid-kibocsátás-mentes) atomblokkok együttes működésén alapulna. Ráadásul a folyamatos csúszás miatt kevés az esély az átadási határidő teljesülésére. Az Energiaklub feltétlenül üdvözli, hogy a kormány 2030-ig leállítaná a mátrai szénblokkokat, de ennek pótlási tervei ködösek - közölte Magyar László, az Energiaklub munkatársa.
Munkácsy Béla felhívta a figyelmet, hogy 2013 óta jelentősen nőtt az ország szén-dioxid-kibocsátása, amit elfogadhatatlannak tart. Furcsa ellentmondásnak nevezte, hogy míg a politika a migrációról "élesen fogalmaz", arra a felismerésre láthatólag nem jut el, hogy ennek oka jórészt a klímaváltozás, amit tehát voltaképp mi magunk is okozunk. Idézett egy nemzetközi felmérésből, ami szerint Magyarország éghajlati teljesítménymutatója a vizsgált 61 államból az 53.
A szervezet szerint 40 százalékos 2030-as csökkentési értékkel Magyarországnak esélye sincs arra, hogy 2050-re elérje a teljes kibocsátás-mentességre vonatkozó összuniós célt. Kifogásolják, hogy a kormány az energiafogyasztás emelkedésével számol. Munkácsy Béla szerint a NEKT személetében szögesen ellentétes a világ folyamataival. Erre egy példa, hogy a kormányanyag szerint az ipar és a közlekedés bővülése nem akadályozható, miközben a kutatók egyre hangsúlyosabban figyelmeztetnek a "növekedési őrület" hátulütőire. Az Energiaklub szerint az országos igényt 40 év alatt a harmadára lehetne csökkenteni, ami teljes egészében ellátható lenne megújuló forrásokból.
Miközben Dánia 2030-ra 109 százalékos megújulóenergia-részarányt vállalt, Magyarország 21-et, amit a civil szervezett rendkívüli mértékben kevesell. Ráadásul ábrájuk tanúsága szerint 2013 óta az arány nálunk csökken, szemben az EU-átlaggal, sőt a visegrádi államokra jellemző ívvel is. Munkatársuk, Csontos Csaba ama tisztázatlanságra is felhívta a figyelmet, hogy ezen belül mennyi lenne a "biomassza", vagyis az elégetett fa szerepe, amit egyes szakértők már nem is sorolnak a megújuló energiák körébe. Ehhez képest a NEKT 2030-ra a megújuló energián belül 60 százalékban biomasszával számol, a fennmaradó források fele pedig napenergia. Csontos Csaba elsősorban a megújuló energiaforrások fűtési célú hasznosítását hiányolja a kormányanyagból. E szempontból a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet tulajdonítanának például a napkollektoroknak, a földhőnek, a biogáznak, illetve mindenek előtt a lakások fogyasztását nagyságrendekkel csökkentő átalakításoknak. A rendszer egésze szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a tárolásnak, az energiaközösségeknek és a szélnek is.
Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. munkatársa, aki korábban részt vett az anyagok kidolgozásában, bemutatta az Energiaklub következő évtizedekre vonatkozó lehetséges forgatókönyveit. A Wuppertal Intézettel közösen készített, több termelésimód-változatot felvonultató, friss jövőkép a jelenleg 330 megawatt (MW) után 2030-ra több mint 3 ezer MW-nyi, 2050-re pedig már mintegy 9 ezer MW-nyi szélerőmű kiépítését tartja valós lehetőségnek. Mi több, Magyarország adottságai 30 év múlva akár 25 ezer MW-nyi szélerőmű kialakítására is alkalmasak lennének.
Az előadások során a legkevesebb feszültség a napelemek kapcsán mutatkozott, amiből a kormány is igen jelentős mennyiség telepítését tervezi. Ezt az Energiaklub üdvözli, de fontosnak tartja, hogy megmaradjanak vagy akár tovább javuljanak a létesítés ösztönzői és más, ténylegesen megújuló forrás alkalmazásával a kormány növelje a rendszer sokszínűségét, így biztonságát.
Kérdésünkre Munkácsy Béla úgy fogalmazott: a vitairatuk egyelőre egyoldalú, mert a kormány eddig nem reagált rá.
