Az EU külső és belső rémhírterjesztőkkel is küzd

Publikálás dátuma
2020.06.12. 06:20

Fotó: FRANCISCO SECO / AFP
Brüsszel támogatni kívánja a tényfeltáró újságírók munkáját, mert a szabad és független sajtót tartja a dezinformáció elleni leghatékonyabb fegyvernek.
"A hazugság nem újkeletű dolog, ami ijesztő, hogy mennyien elhiszik” — mondta Vera Jourová európai bizottsági alelnök a koronavírus-járványt övező hamis és félrevezető információk hatalmas áradatáról, amely ellen mostantól több fronton is támadást kíván intézni az uniós testület. A pandémiát kísérő “infodémia” álhírekkel, összeesküvés-elméletekkel, hamis reklámokkal, szándékosan megtévesztő információkkal támad. Életveszélyes, ha a hiszékeny polgár készpénznek veszi, hogy fertőtlenítő folyadék fogyasztásával védetté válik a vírussal szemben. Hasonló következménnyel járhat, ha fittyet hány a higéniai előírásokra, mert hitelt ad azoknak, akik szerint a kézmosás vagy adott esetben a védőmaszk viselése nem segít megelőzni a fertőzést, a távolságtartásra vonatkozó előírás pedig nem más, mint túlbuzgó szakértők és hivatalnokok fontoskodása. Egészségügyi válsághelyzetben lendületet kap a bűnbakkeresés is. Egy széles körben terjedő összeesküvés-elmélet szerint például Bill Gates, a Microsoft és a világ legnagyobb jószolgálati magánalapítványának a létrehozója felelős a Covid-19 járvány kitöréséért. Egy másik vad elképzelés szerint a vírus egy amerikai laboratóriumból szabadult ki, nem véletlenül. Közismert teória, hogy Gates és az Európai Unió titokban globális megfigyelési rendszer kiépítésén dolgozik, hogy az emberek minden mozdulatát nyomon kövessék. Van olyan közhiedelem, amely szerint a koronavírus az ötödik generációs mobil technológiával terjed, és ennek már több megrongált adótorony látta kárát Hollandiában és az Egyesült Királyságban. A dezinformáció mögött gyakran külföldi állami és nem állami szereplők állnak. Az Európai Bizottság most először nevezi néven Kínát, mint a koronavírussal kapcsolatos befolyásolási kísérletek egyik forrását, amelynek célja a nyugati demokrácia aláásása, belső konfliktusok gerjesztése az Európai Unióban és a járványra adott és világszerte bírált kínai válaszintézkedések elferdítése. A külföldi dezinformációs kampányok másik fő szerzője Oroszország, amely az európai válságokat régóta igyekszik a maga hasznára fordítani. Brüsszel információs hadjáratának célpontjai a belső és külső rémhírterjesztők, illetve az internetes platformok, amelyek helyt adnak a véletlen vagy szándékos megtévesztésnek. De nem kerülik el a figyelmét azok a tagállami kormányok sem, amelyek a Covid19 járványt az alapvető jogok és szabadságok aláásására igyekeznek felhasználni például úgy, hogy korlátozzák a közhatalom ellenőrzésére hivatott független intézmények felügyeleti hatásköreit és lehetőségeit. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság közleménye külön is megemlíti a magyar büntető törvénykönyv módosítását, amely meglehetősen tágan értelmezi a rémhírterjesztés fogalmát és aránytalanul hosszú szabadságvesztéssel sújtja az elkövetőit. A brüsszeli testület kulcsszerepet szán a szabad és független sajtónak a dezinformációval szembeni fellépésben. Állítja, hogy az objektív hírszolgáltatásnál, a tényellenőrzésnél és tényfeltárásnál nincs hatékonyabb eszköz az álhírek leleplezésére. Ezért az Európai Bizottság folytatni, sőt, lehetőség szerint bővíteni kívánja a független média és újságírók támogatását, valamint a médiaszabadságot és médiapluralizmust elősegítő projektek finanszírozását. Vera Jourová bejelentette, hogy e hónap második felében 9 millió euró (nagyjából 3,1 milliárd forint) értékű pályázatot fognak kiírni egy összeurópai tényfeltáró és kutatói központ létrehozására a fake news elleni harc jegyében. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy a válság utáni helyreállításra szánt pénzekből juttassanak a nehéz helyzetbe került sajtónak is. Brüsszel elvárja, hogy a technológiai óriásvállalatok — a Facebook, a Google, a Twitter — fokozzák erőfeszítéseiket a dezinformáció visszaszorítására. Arra szólítja fel a cégeket, hogy havonta adjanak tájékoztatást arról, hogyan népszerűsítik a hiteles tartalmakat a felületeiken és hogyan korlátozzák a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatást, illetve reklámozást. Jourová közölte, nem kívánnak kötelező szabályokat alkotni, leginkább a Twitter eljárásával értenek egyet, amely nem törli, hanem kiigazítja Donald Trump amerikai elnök valóságnak nem megfelelő bejegyzéseit. Ugyanakkor különbséget kell tenni a hamis és az illegális tartalmak között, mert az utóbbiaknak nincs helyük az online felületeken. A TikTok nevű videómegosztó és a Facebook tulajdonában lévő Whatsapp üzenet-megosztó platform már jelezte, hogy csatlakozik a digitális platformok önszabályozó kódexéhez, amelyet 2018. októberében az Európai Bizottság kezdeményezésére hoztak létre, akkor még az európai parlamenti választások tisztaságának a megőrzésére.

Közép-Európa sérülékenyebb

A prágai székhelyű Európai Értékek Biztonságpolitikai Központja nevű kutatóintézet programvezetője, Veronika Víchová pozitívumnak tartja, hogy az Európai Bizottság közleményében külön megnevezte Kínát és Oroszországot, mint a külföldi dezinformáció két fő forrását. Mi a jelentősége annak, hogy nevén nevezték ezt a két országot? Különösen annak fényében fontos ez a fejlemény, hogy az “európai külügyminisztérium” szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) egyik korábbi, szintén a félretájékoztatásról szóló jelentését kínai nyomásra állítólag felvizezték. Ugyanakkor üdvözöltem volna, ha az orosz propagandát figyelő stratégiai munkacsoport mintájára egy kínai elemző stábot is felállítanak a külügyi szolgálatban. Ön szerint az EU megfelelő eszközökkel rendelkezik, hogy visszaverje a külföldi befolyásolási kísérleteket? Megvannak az eszközei, csak a politikai akarat hiányzik ezek hatékony alkalmazására. Az EKSZ-ben dolgoznak a stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportok, felállították a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó egységet. Működnek az EU kommunikációs csatornái, masszív a jelenléte a közösségi médiában, mégis szerényen visszafogja magát, amikor rá kéne mutatni a külföldről érkező álhírek forrásaira. Arra utal, hogy nem egységes Oroszország és Kína megítélése? Pontosan. Vannak tagállamok, amelyek határozottan kiállnak az orosz és a kínai befolyásolási kísérletekkel szemben, és vannak, amelyek szeretnék elkerülni a konfliktust ezzel a két országgal, gazdasági vagy politikai okokból. Mely országok a külföldi propaganda főbb célpontjai? Nincsenek kiemelt célpontok. Az Európai Unió egészének és gyakorlatilag minden tagállamának van már tapasztalata a dezinformációs kampányokról, különösen a járvány idején. A félretájékoztatás valójában a demokratikus intézményrendszer gyengítését szolgálja, tehát mindenütt bevethető. Mennyire sikeresek ezek a befolyásolási kísérletek? Sajnos, eléggé sikeresek. Egyrészt nem kerülnek sokba, másrészt nem találkoznak nagy ellenállással. Közép-Európa sérülékenyebb a többi térségnél? Nehéz általánosítani a visegrádi országokat vagy a közép-európai régiót. Magyarország például Orbán Viktor kormányzása alatt hosszútávú szövetségese lett Oroszországnak, ott az orosz befolyásolás elsősorban a gazdasági, üzleti kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányul, orosz állami vállatok részvételének a biztosítására nagyszabású energetikai projektekben. Csehországban és Szlovákiában inkább a szélsőséges politikai mozgalmak és politikusok a célpontjai, Lengyelország természetesen ellenállóbb az ilyesfajta kísérletekkel szemben. De az orosz és a kínai propagandisták számára a régió abból a szempontból mindenképpen értékes célpont, hogy valamennyien uniós tagállamok, mindegyikben fellelhetők autoriter tendenciák, mindegyikben vannak kisebb-nagyobb politikai viharok, tehát sokkal sérülékenyebbek az efféle propagandával szemben.

Szankcióval sújthatja Trump a bírókat, akik az amerikai katonák afganisztáni bűneit vizsgálták

Publikálás dátuma
2020.06.11. 21:46
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai elnök bosszút állt a Nemzeti Büntetőbíróság tagjain, Mike Pompeo külügyminiszter korrupt álbíróságnak nevezte a hágai székhelyű szervezetet.
Rendeletet írt alá csütörtökön Donald Trump amerikai elnök , amellyel lehetővé tette szankciók elfogadását a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon munkatársai ellen, akik részt vettek annak vizsgálatában, hogy amerikai katonák elkövettek-e háborús bűnöket Afganisztánban.    Az elnöki rendeletről szóló döntést Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója jelentette be. Mint fogalmazott: "nem állunk félre és nem fogunk félreállni, amikor az embereinket egy álbíróság fenyegeti".    A rendelet értelmében gazdasági szankciókkal és vízumkorlátozásokkal sújthatják az amerikai katonák elleni vizsgálatban résztvevőket és a családtagjaikat. Minden egyes esetet külön bírálnak majd el. "Úgy válaszoltunk (az ICC-vizsgálatra), ahogyan egy felelős nemzetnek válaszolnia kell" - szögezte le Pompeo.  A tárcavezető "korrupt, durván hiábavaló" és "rendkívül átpolitizált" intézményként írta le a hágai székhelyű bíróságot, amely szerinte "ideológiai keresztes hadjáratot folytat amerikai katonák ellen".    Az amerikai kormány szerint vizsgálataival az ICC megsérti az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását.  Mark Esper védelmi miniszter és Robert O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint William Barr igazságügyi miniszter egy másik sajtótájékoztatón megismételte Pompeo álláspontját, azt hangoztatva, hogy Donald Trump a szükséges intézkedést hozta meg az ország szuverenitásának védelmében.      "Az ICC nem sokkal több, mint a felelősségre nem vonható nemzetközi elit politikai eszköze" - fogalmazott Barr a sajtókonferencián, ahol nem lehetett kérdéseket feltenni.  A tárcavezető  szerintaz igazságügyi minisztérium korábban olyan "lényeges és hitelt érdemlő információkat kapott, amelyek komoly aggodalmakat vetnek fel a legmagasabb szinteken elkövetett korrupcióval és törvénysértésekkel kapcsolatban". Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot folytat ez ügyben - tette hozzá.      Barr azzal vádolt meg "külföldi hatalmakat", s példaként Oroszországot említette, hogy "manipulálják az ICC-t", részleteket azonban nem mondott. Oroszország egyébként már 2016-ban kivonult a hágai szervezet munkájából, azt követően, hogy a testület "megszállásnak" minősítette a bevonulást a Krímbe.

Az uniós külügyminiszterek sem hagyják szó nélkül

Trump döntését aggodalommal fogadta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is: mint szerda este jelezte, az uniós külügyminiszterek tanácsa  is nyilatkozni fog az ügyben, ám "az ICC nagyban hozzájárul a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelőségre vonásához és kulcsfontosságú szerepet tölt be az igazságosság és a béke megteremtésében, amelyet minden nemzetnek tiszteletben kell tartania és támogatnia kell."

A CIA és az amerikai hadsereg visszaélései után nyomoztak

Az ügy előzménye az Index beszámolója szerint, hogy 2017 novemberében a ICC főügyésze, Fatou Bensouda bírósági jóváhagyást kért egy hivatalos vizsgálat lefolytatásához, mondván, 
elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy az afganisztáni misszió amerikai katonái és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai kínzást és más jogsértő módszereket alkalmaztak foglyokkal szemben, főként 2003 és 2004 között. A Bensouda által kérvényezett vizsgálat a tálibok által elkövetett esetleges atrocitásokra is kiterjedt volna.

A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát 122 ország írta alá, köztük az összes európai uniós tagállam, az Egyesült Államok azonban távol maradt ettől, és nem fogadja el a bírói testület legitimitását.
Szerző

Versengő rendőrségi reformtervek

Publikálás dátuma
2020.06.11. 21:19
Az amerikai elnök fekete támogatóit fogadta a Fehér Házban
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A Fehér Házban megbeszélések folynak egy, a bűnüldözést szabályozó rendeletről, amelyen Trump, ahogyan szóvivője fogalmazott, az utóbbi tíz napban „csendben és szorgalmasan” dolgozott.
Rövid idő alatt óriásit fordult az amerikai közvélemény, immár túlnyomó támogatottsága van a „Számítanak a fekete életek” mozgalomnak. George Floyd brutális meggyilkolása nyomán több városban máris drasztikus változásokat vezettek be a rendőrségi szabályokban, az országos politikai erők pedig egymással versenyezve állnak elő reformterveikkel. A Demokrata Párt alsóházi törvényjavaslatára a republikánusok azzal válaszoltak, hogy partnerek lesznek – majd közölték, hogy szerintük túlzás betiltani a fojtófogásokat az őrizetbe vételek során. A szenátus még akkor is elfektetheti a törvényt, ha a képviselők kompromisszumra jutnának. A Fehér Házban megbeszélések folynak egy, a bűnüldözést szabályozó rendeletről, amelyen Trump, ahogyan szóvivője fogalmazott, az utóbbi tíz napban „csendben és szorgalmasan” dolgozott. Az elnök csütörtökön este a texasi Dallasba repült, ahol szintén a rendőrségi reformról konzultál. Arra azért még volt ideje, hogy ismét „hazai terroristáknak” nevezze a néhol erőszakosan tiltakozókat. Az elmúlt hetek történéseinek másik olvasata Mark Milley tábornoké. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke bocsánatot kért, amiért a múlt hét hétfőjén részt vett Trump rövid sétáján a washingtoni Szent János templomhoz. Trump június 19-én újrakezdi a választási kampányt. Első útja az oklahomai Tulsába vezet, ahol nagygyűlést tart, amelyen nem kell majd maszkot viselni. A rendezvény két okból is aggályos – egyrészt a járványnak még messze nincs vége, naponta 800-1000 emberéletet követel és az új modellszámítások szerint a most is 110 ezer fölötti veszteség nyár végére megduplázódhat. Másrészt Tulsában 1921-ben a fehér csőcselék lerombolta a „fekete Wall Streetnek” nevezett épületsort, a vérengzésnek rengeteg áldozata volt, vagyis a helyszín nem éppen szerencsés. Az elnöknek azonban nincs sok választása, mert most elég rosszul áll. Joe Biden az országos közvélemény-kutatásokban és az ingadozó kulcsállamokban is vezet, sőt, már a fogadási oldalak is az ő győzelmét valószínűsítik – ez néhány hete még fordítva volt. Kérdésre válaszolva Biden azt mondta, hogy a hadsereg szerinte eltávolítaná Trumpot a Fehér Házból, ha választási veresége esetén megtagadná a hatalom békés átadását. Amúgy a január 20-i elnöki eskütételt követően a Fehér Házat őrző Secret Service eleve az új államfő utasításait tartozik követni.        

Elesett a Trump erőd

Mégsem lesz Lengyelországban Fort Trump (Trump erőd) nevű amerikai támaszpont. A Pentagon szerint eleve nem volt még szó a névről, de nagyobb baj, hogy Varsó az ország keleti részén, Belarusz közelében képzeli el a bázist, ami bosszantaná Moszkvát, az amerikaiak pedig keveslik a védelemért ajánlott évi kétmilliárd dollárt. Trumpnak egyébként állítólag tetszett a Fort Trump elnevezés.