Az EU külső és belső rémhírterjesztőkkel is küzd

Brüsszel támogatni kívánja a tényfeltáró újságírók munkáját, mert a szabad és független sajtót tartja a dezinformáció elleni leghatékonyabb fegyvernek.

"A hazugság nem újkeletű dolog, ami ijesztő, hogy mennyien elhiszik” — mondta Vera Jourová európai bizottsági alelnök a koronavírus-járványt övező hamis és félrevezető információk hatalmas áradatáról, amely ellen mostantól több fronton is támadást kíván intézni az uniós testület.

A pandémiát kísérő “infodémia” álhírekkel, összeesküvés-elméletekkel, hamis reklámokkal, szándékosan megtévesztő információkkal támad. Életveszélyes, ha a hiszékeny polgár készpénznek veszi, hogy fertőtlenítő folyadék fogyasztásával védetté válik a vírussal szemben. Hasonló következménnyel járhat, ha fittyet hány a higéniai előírásokra, mert hitelt ad azoknak, akik szerint a kézmosás vagy adott esetben a védőmaszk viselése nem segít megelőzni a fertőzést, a távolságtartásra vonatkozó előírás pedig nem más, mint túlbuzgó szakértők és hivatalnokok fontoskodása.

Egészségügyi válsághelyzetben lendületet kap a bűnbakkeresés is. Egy széles körben terjedő összeesküvés-elmélet szerint például Bill Gates, a Microsoft és a világ legnagyobb jószolgálati magánalapítványának a létrehozója felelős a Covid-19 járvány kitöréséért. Egy másik vad elképzelés szerint a vírus egy amerikai laboratóriumból szabadult ki, nem véletlenül. Közismert teória, hogy Gates és az Európai Unió titokban globális megfigyelési rendszer kiépítésén dolgozik, hogy az emberek minden mozdulatát nyomon kövessék. Van olyan közhiedelem, amely szerint a koronavírus az ötödik generációs mobil technológiával terjed, és ennek már több megrongált adótorony látta kárát Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

A dezinformáció mögött gyakran külföldi állami és nem állami szereplők állnak. Az Európai Bizottság most először nevezi néven Kínát, mint a koronavírussal kapcsolatos befolyásolási kísérletek egyik forrását, amelynek célja a nyugati demokrácia aláásása, belső konfliktusok gerjesztése az Európai Unióban és a járványra adott és világszerte bírált kínai válaszintézkedések elferdítése. A külföldi dezinformációs kampányok másik fő szerzője Oroszország, amely az európai válságokat régóta igyekszik a maga hasznára fordítani.

Brüsszel információs hadjáratának célpontjai a belső és külső rémhírterjesztők, illetve az internetes platformok, amelyek helyt adnak a véletlen vagy szándékos megtévesztésnek. De nem kerülik el a figyelmét azok a tagállami kormányok sem, amelyek a Covid19 járványt az alapvető jogok és szabadságok aláásására igyekeznek felhasználni például úgy, hogy korlátozzák a közhatalom ellenőrzésére hivatott független intézmények felügyeleti hatásköreit és lehetőségeit. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság közleménye külön is megemlíti a magyar büntető törvénykönyv módosítását, amely meglehetősen tágan értelmezi a rémhírterjesztés fogalmát és aránytalanul hosszú szabadságvesztéssel sújtja az elkövetőit.

A brüsszeli testület kulcsszerepet szán a szabad és független sajtónak a dezinformációval szembeni fellépésben. Állítja, hogy az objektív hírszolgáltatásnál, a tényellenőrzésnél és tényfeltárásnál nincs hatékonyabb eszköz az álhírek leleplezésére. Ezért az Európai Bizottság folytatni, sőt, lehetőség szerint bővíteni kívánja a független média és újságírók támogatását, valamint a médiaszabadságot és médiapluralizmust elősegítő projektek finanszírozását. Vera Jourová bejelentette, hogy e hónap második felében 9 millió euró (nagyjából 3,1 milliárd forint) értékű pályázatot fognak kiírni egy összeurópai tényfeltáró és kutatói központ létrehozására a fake news elleni harc jegyében. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy a válság utáni helyreállításra szánt pénzekből juttassanak a nehéz helyzetbe került sajtónak is.

Brüsszel elvárja, hogy a technológiai óriásvállalatok — a Facebook, a Google, a Twitter — fokozzák erőfeszítéseiket a dezinformáció visszaszorítására. Arra szólítja fel a cégeket, hogy havonta adjanak tájékoztatást arról, hogyan népszerűsítik a hiteles tartalmakat a felületeiken és hogyan korlátozzák a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatást, illetve reklámozást.

Jourová közölte, nem kívánnak kötelező szabályokat alkotni, leginkább a Twitter eljárásával értenek egyet, amely nem törli, hanem kiigazítja Donald Trump amerikai elnök valóságnak nem megfelelő bejegyzéseit. Ugyanakkor különbséget kell tenni a hamis és az illegális tartalmak között, mert az utóbbiaknak nincs helyük az online felületeken.

A TikTok nevű videómegosztó és a Facebook tulajdonában lévő Whatsapp üzenet-megosztó platform már jelezte, hogy csatlakozik a digitális platformok önszabályozó kódexéhez, amelyet 2018. októberében az Európai Bizottság kezdeményezésére hoztak létre, akkor még az európai parlamenti választások tisztaságának a megőrzésére.