Előfizetés

Orbán Viktor: A magyaroknak olyan jó még sosem volt, amilyen a következő másfél évben lesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.12. 10:52
Orbán Viktor egy 2016-os Kossuth Rádiós interjú közben
Fotó: Anadolu Agency / Hungarian Prime Ministry Press O
A kormányfő szerint „egyetértési pontokat” teremt a nemzeti konzultáció. Lesz közös uniós hitelfelvétel, csak ne nézzenek minket baleknak!
Ez a győzelem már a zsákban van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szerinte sikeresen kezelt járványügyi helyzet első hullámáról a Kossuth Rádióban, a szokásos péntek reggeli interjújában. A siker okaiként nem csak a „kormány gyors döntéseit”, hanem az állampolgárok példaértékű szabálykövetését, az orvosok és az ápolók áldozatos munkáját is megjelölte. Kiemelte: a kormánynak a rendkívüli jogrendre már nincs szüksége, azt a parlament megszünteti, de a valóság itt marad, azaz fel kell készülnünk a koronavírus-járvány ősszel várható második hullámára. Megismételte, hogy a veszélyhelyzet helyébe lépő járványügyi készültségben az operatív törzs folytatja a munkáját, az azon belül megalakuló azonnali bevetési egység bárhol fellép majd az országon belül, ahol ismét felüti a fejét a vírus. A korábban már megismert tervek szerint ugyancsak megmarad a kórházparancsnoki rendszer, és jelentősen megerősödnek a tisztifőorvosi jogkörök.
Ha a vírus felszaporodik, a célpontok újra az idősek lesznek, ezért a lazítást felszabadulásként megélő emberektől „született intelligenciát igényel”, hogy továbbra is figyeljünk az idősekre, a nagyszüleinkre

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő a most kezdődő újabb nemzeti konzultáció magyarázataként is a járvány őszi második hullámát nevezte meg, pedig a rádióriporter az ellenzék támadására hegyezte volna ki a kérdést. Ugyan a kérdések között szerepel, de most el sem hangzott Brüsszel vagy Soros neve. A miniszterelnök a konzultációval összefüggésben inkább arról beszélt: ahhoz, hogy az emberek a védelmi szabályokat elfogadják, „egyetértési pontokat” kell létrehozni.    – A jó kormányzás és gazdasági helyzet együttállása ilyen jó még nem volt, mint amilyen a következő másfél évben lesz – jósolta meg a remélt összefogás alapján Orbán Viktor, megjegyezve: „gazdaságvédelmi időszakban vagyunk, ezt csak a kormány tudja csinálni, és ha jó csináljuk, fantasztikus eredményre fogunk jutni.” Ehhez kiindulópont lehet a munkahelyek védelme, újak teremtése. Magyarország vezetője szerint csak eddig több mint egymillió munkahelyet mentett meg a kormány, mert ők nem segélyt akarnak adni, hanem lehetőséget az embereknek, hogy eltarthassák a családjaikat. Majd már a jövőt megelőlegezve – mozgáskoordinációs tanácsokkal – felhívta a magyarok figyelmét arra: 
„A helyes testtartás nem az, hogy fölfelé nézzünk, mint a gyermekek. A hogyan zárkózzunk fel a nyugathoz kérdés helyett, felnőttes helyzetben, előre tekint Magyarország!”

A kormányfő ugyan elismerte, hogy válság alakul ki, ám szerinte a 2010-es válságkezelésben szerzett tapasztalatok alapján „megvan a dosszié, amit csak le kell venni a polcról”. – A cél ugyanaz, mint tíz éve, megvédeni a munkahelyeket és újakat teremteni. Működik mellettem egy „gazdaságpolitikai agytröszt”, és ez a csoport a 2010-ben sikeres eszközök mellett újakat javasolt: a hiteltörlesztési moratórium elrendelésével több mint 2000 milliárd forint maradt az embereknél, a vállalkozóknál. A többség, a kisebb pénzűek szinte kivétel nélkül éltek ezzel, ami óriási segítség volt a számukra, de szerencsénk, hogy egyharmadnyian nem vették igénybe, mert olyan anyagi helyzetben vannak, tehát mosolyoghatunk – mondta Orbán Viktor, aki szerint mindez az Európában példátlan, de helyesen bevezetett eszköznek, a korábbi bankadónak köszönhető. A bankokkal való együttműködés azóta megszokottá vált, nem örömmel adják a pénzt, de lehet velük beszélni. Ezért mindebből azt szűrte le:  
„Ha van erő, erős kormány, nemzeti támogatás, nemzeti öntudat, a fináncvilággal is meg lehet állapodni.”

A bankoknak természetesen nagy szerepük lesz a 2021-es hazai és európai uniós költségvetés alakulásában is. Orbán Viktor, aki a járvány hatásai tekintetében a világgazdasági szervezetnél, az OECD-nél jóval derűlátóbb, úgy fogalmazott: „Nem kevesebb pénz lesz, hanem több, bár óvatosnak kell lenni, a pénz értelmes elköltése a legfontosabb!” Itthon két nagy területre koncentrálnak, és lesz egy járványügyi és egy gazdaságvédelmi alap. A Kossuth Rádió kérdezője ismét az ellenzéket és megnevezve Karácsony Gergely főpolgármestert vette elő, hogy élesen bírálják a jövő évi terveket, mert szerintük sok pénzt vesznek el az önkormányzatoktól. A miniszterelnök itt ismét felmutathatta a mutatóujját: „Összességében egy védekezési év lesz 2021, mindenkinek részt kell vállalnia, egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk.”  Szerinte az önkormányzatok nem önálló egységek, hanem Magyarország részei, és tulajdonképpen a települések költségvetése nőni fog, több pénzből fognak gazdálkodni, sőt adóbevételekből is több lesz. A háborgást valójában a költségvetések elfogatáskor szokásos lobbitevékenységnek tudja be. Hozzáfűzte, hogy folytatók a Magyar falu, a Modern város program, és egyéb fejlesztéseket is indítanak, így az önkormányzatok igenis fejlődni fognak 2021-ben. Orbán Viktor az Európai Unió költségvetéséről először kifejtette, hogy a visegrádi négyekkel együtt sikerült egyetértésre jutni, hogy nem jó a „brüsszeli bürokraták” javaslata, hogy közösen vegyenek fel hitelt. Ezt, mint oly sok mindent a magyar mentalitásra vezette vissza:  
„A pénzt először meg kell keresni, utána elkölteni, mindenért meg kell dolgozni.”

Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
– Ha valaki úgy érzi, jól áll, bízik a jövőben, és hitelt venne föl, és csak utána dolgozná le, tegye saját kockázatára, de ebbe ne vonjon bele másokat. Ne legyen közös hitel, az unió erre az útra lép, ezek nem mi vagyunk – hangoztatta, majd kifejtette: „Be kell látnunk azonban, valamit csinálnunk kell, mert vannak országok, amelyek nagyon nagy bajban vannak.” Ezek közé sorolta Franciaországot, Olaszországot, Görögországot, amelyek – a közép-európai országokkal szemben – nem bírják ki hitel nélkül. Majd így folytatta: „A közös hitelt, akárhogy is berzenkedek ellene, egyszer kivételesen alkalmaznunk kell, de nem lehet igazságtalan módon. Baleknak nem lehet bennünket nézni, nem a falvédőről jöttünk le! Meg kell változtatni a javaslat belső pontjait, és akkor elviselhető lesz!” Orbán Viktor végezetül a Trianon 100 évfordulóján a felvidéki magyaroktól bocsánatot kérő Igor Matovic szlovák kormányfő pénteki magyarországi látogatásával kapcsolatban azt mondta: a szlovák miniszterelnök – ahogyan elődei az elmúlt tíz évben – támogatja a magyarokat, és mi is „jól bánunk” a hazai szlovákokkal. – Arra kell törekedni, hogy a viszony korrekt és fair legyen. A száz éves hatalmas igazságtalanságot semmilyen bocsánatkérés nem teszi helyre. A jövő az érdekes, mert a XXI. századot a magyarok meg fogják nyerni, nagyobb önbizalommal, önbecsüléssel, más országokkal együttműködve az emelkedő Közép-Európában. Összefogni és közösen győzni, ezt várom. – szögezte le a miniszterelnök, aki büszkén állította: 
„Mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb országa ismét, az egész világ láthatja, hogy erősödünk lélekben, demográfiailag, katonai- pénz- és tőkeerőben, és társakat keresünk a sikeres jövőhöz!”

Az egyik legszárazabb tavasz volt az idei

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.12. 08:53

Fotó: Jonathan Raa/NurPhoto / AFP
A mérések kezdete óta csak kétszer hullott kevesebb csapadék, a hőmérsékleti értékek viszont az átlagnak megfelelően alakultak.
Átlagos hőmérsékletű és a megszokottnál szárazabb volt 2020 tavasza – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb elemzésében. Az évszak csapadékösszege országos átlagban mindössze 82,7 milliméter volt, és ezzel a harmadik legszárazabb tavaszként regisztrálták 1901 óta. Csak 1934-ben (72,8 milliméter) és 2003-ban (64,3 milliméter) hullott az ideinél kevesebb csapadék ebben az évszakban. Az utóbbi évtizedekben gyakrabban fordul elő 100 milliméter alatti évszakos csapadékösszeg, mint a múlt század első felében – közölték.
A március még átlagosan csapadékos volt (az átlag 108 százaléka), amit egy extrém száraz április követett. Ekkor a normál csapadékmennyiség csupán 26 százaléka esett, így az idei április a 4. legszárazabb 1901 óta. A csapadékszegény időjárás májusban is folytatódott. Országos átlagban a májusi átlagos csapadékmennyiségnek alig a fele, 54 százaléka hullott.

Legszárazabb tavaszok 1901 óta

  • 2003-ban 64,3 mm
  • 1934-ben 72,8 mm
  • 2020-ban 82,7 mm
  • 1992-ben 83,1 mm
  • 1993-ban 85,7 mm
Az idei tavasz hőmérséklete átlagosnak mondható. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 10,95 Celsius-fok. Március csaknem 1,5 fokkal, április 0,7 fokkal melegebb volt a sokéves átlagnál, május viszont a tavalyihoz hasonlóan hűvösen telt, a havi középhőmérséklet 1,8 fokkal elmaradt a megszokottól.
A tavasz leghidegebb napján, március 23-án az országos átlag nem érte el a fagypontot sem, és az országban többfelé havazott. Az évszak legmelegebb napja május 11. volt, akkor a középhőmérséklet 19,8 fok volt, és Pitvaroson 30,7 fokot is mértek – olvasható az elemzésben.

Meghalt két beteg, újabb 14 embernél mutatták ki a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.12. 08:42

Fotó: Komka Péter / MTI
290 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 20-an vannak lélegeztetőgépen.
Tizennégy újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4053 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt két idős, krónikus beteg. Ezzel 555 főre emelkedett az elhunytak száma, 2447-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 1051 fő – közölték péntek reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 40 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka budapesti. 290 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 20-an vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 8834-en vannak hatósági házi karanténban, és 226 669 mintavétel történt. Ismét kiemelték, hogy a védekezés második szakaszában vagyunk. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a járványveszély nem múlt el. Az a cél, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet. Továbbra is fontos az általános óvintézkedések, különösen a védőtávolság betartása. Az oldal térképe alapján továbbra is Budapesten (1922) és Pest megyében (592) van a legtöbb fertőzött. Ezt követi Fejér (375), Komárom-Esztergom (295) és Zala (260) megye. A legkevesebb fertőzött Békés (13), Heves (14) és Tolna megyében (14) van Magyarországon. 

Meghaladta a 7,5 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Világszerte 7 514 559 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 421 458, a gyógyultaké pedig 3 540 696 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban a fertőzöttek száma 7 360 239, a halálos áldozatoké 416 201, a gyógyultaké pedig 3 454 807 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban van jelen.