Előfizetés

Kárelhárításra kötelezték Mészáros keményítőgyárát

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.13. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha lassan is, de körvonalazódik: a felcsúti csodamágnás Viresol Kft.-je szennyezhette el az állami Mátrai Erőmű víztározóját, a bírságokat mégis utóbbi fizette. Nem tudni, a baj okát megszüntették-e már.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Viresol Kft. telephelyén bekövetkezett eseményekkel kapcsolatosan is több alkalommal intézkedett - közölte a Népszava megkeresésére a hatóság. Legutóbb április 9-én kötelezték a társaságot a környezet, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre. Az ebben kitűzött határidő nem haladék, mert a végrehajtás fellebbezéstől függetlenül kötelező. Ezzel a hatóság először ismerte el közvetlenül, hogy a kormányfői strómanként ismert Mészáros Lőrinc visontai keményítőgyárát környezetszennyezés tárgyában vétkesnek találták. Ahogyan arról korábban többször beszámoltunk, tavaly a Mátrai Erőmű területén dolgozók és a környék lakói több alkalommal orrfacsaró bűzre lettek figyelmesek. Mint kiderült, a szag a Mátrai Erőmű területén található Őzse-völgyi víztározóból csapott fel. A felgyülemlett rothadó szerves anyagot a Mátrai Erőmű - saját működése érdekében - a környező patakokba engedte, azokat jelentősen elszennyezve. Ezért az - akkor szintén Mészáros-érdekeltségnek számító, ám idén állami tulajdonba került - erőművet többször megbüntették. A hatóság azonban hírek szerint azt állapította meg, hogy a szerves anyag az erőmű területén tavaly átadott Mészáros-féle keményítőgyárból került a víztározóba. E határozatát az igazgatóság a Viresol által benyújtott fellebbezés miatt máig nem hozta nyilvánosságra, ami mellett lapunknak írt levelükben is kitartanak. A katasztófavédelmi igazgatóság szerint az, hogy Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint "két országgyűlési képviselő (...) az érintett céggel kapcsolatos hatósági tevékenység büntetőjogi vizsgálatát is kérte", nem értelmezhető úgy, hogy hatóságuk hivatali visszaélés gyanújába keveredett volna. Tájékoztatásukból nem derül ki, hogy a Viresol elhárította-e a bajt és ezt nyugtázták-e.

Tovább romló gázhelyezés

M. I.
Publikálás dátuma
2020.06.12. 19:53

Fotó: Népszava
Budapesten már nehezebb a fűtésszámla kifizetése, mint Athénban.
Májusban eggyel romlott Budapest helyezése az európai fővárosok vásárlóerőhöz viszonyított gázárlistáján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minap frissített adatbázisa szerint. Eszerint a budapesti lakosok számára a felmért 26 főváros közül a 6. legkönnyebb a gázszámla kifizetése, míg áprilisban még az 5. helyezést mondhatták magukénak. A lista tanúsága szerint ezúttal Athén előzött be. Mindazonáltal e tekintetben a magyar főváros helyzete 2018 második féléve óta, amikor még bronzérmesnek számított, folyamatosan romlik. (A vásárlóerő lényegében azt jelenti, hogy az adott városban lakók átlagjövedelméből mennyi termék - ez estben gáz - vásárolható.) Az adatbázisban szereplő többi listán Budapest helyezése nem változott. A frissítés kapcsán kiadott MEKH-közlemény e változásra nem tér ki. Ehelyett hangsúlyozzák, hogy az EU-s fővárosok között - változatlanul - Budapesten a legalacsonyabb az áram és a gáz ára. Igaz, az áramárlistán a legolcsóbb az EU-n kívüli Belgrád. Kiemelik néhány, Budapestnél drágább város adatát is, miközben e helyezések se változtak. A vásárlóerőhöz viszonyított áramdíj és a jövedelmen belüli energiaszámla-mutató cudarabb mutatóit a közműhivatal szintén nem emeli ki.

Átlagosan egy kilót híztak a magyarok a járvány idején

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.12. 15:39

Fotó: Garage Island Crew/Cultura Creative / AFP
A Nébih élelmiszerfogyasztást vizsgáló felméréséből az is kiderült, az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez és tudatosabb lett.
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek – állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatása. A 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot május elején végezték.
A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, de a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakorisága csökkent; míg a válaszadók több mint háromnegyede a járvány előtt legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat – írta a hivatal közleményében.
A "kezdeti sokk" időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon – derült a kutatásból. A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a felhalmozott készletek csökkentésére a hivatal és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget, országszerte 89 átvételi helyszínen június 16-ig. A kutatás rámutatott arra is, hogy a háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. 
Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. Az emberek több időt töltöttek főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre – írták. 
Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is.
Az elfogyasztott adagok nagysága jellemzően nem csökkent, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el, a lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tizedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kilogramm volt.
A kutatás szerint az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani, a tudatosabb és előre megtervezett bevásárlásra, a rendszeres és alapos kézmosásra, az egészséges táplálkozásra - közölte a Nébih.