Előfizetés

Gyöngyöspata: jöhet akár a végrehajtás is

Cz. G.
Publikálás dátuma
2020.06.13. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egy hónapja vált véglegessé, hogy jár a kártérítés azoknak a gyöngyöspatai romáknak, akik a helyi iskolában hosszú éveken keresztül jogsértő elkülönítés elszenvedői voltak. A pénz azonban még nem érkezett meg. Jogvédők felkészültek rá, hogy amennyiben nem marad más lehetőségük, kénytelenek lesznek végrehajtást indítani az önkormányzat és a tankerület, közvetve az állam ellen.
Bár az év elején Orbán Viktor kormányfő igazságtalannak nevezte, hogy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”, a Kúria nem a miniszterelnök útmutatása, hanem a törvények szerint járt el. A kormány hiába gondolta úgy, hogy pénz helyett inkább képzések formájában óhajtja kompenzálni a gyöngyöspatai szegregációs perben érintett romákat, a legfőbb bírói fórum május 12-én kimondta: nem vagyoni károk rendezésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Tehát ki kell fizetni a korábban már jogerősen megítélt mintegy 100 millió forintot a 60 roma jogsértett számára.
Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke úgy kalkulált, hogy június 13-áig meg kell érkeznie a pénznek. Farkas Lilla ügyvéd, a romák képviseletét térítésmentesen ellátó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora árnyalta a képet. Elmondása szerint a 15 napos fizetési határidő az írásos bírósági ítélet kézhez vételétől kezdődik. Múlt héten tárgyaltak az iskolafenntartó Klebelsberg Központ és az önkormányzat képviselőivel: a Kúria ítélete akkor még nem érkezett meg.
Az egyeztető tárgyalásokon elhangzott, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, ezért a Belügyminisztérium közreműködésére lesz szükség – számolt be Farkas Lilla, aki szerint az is kétséges, hogy a Klebelsberg Központ kifizeti-e a maga részét 15 napon belül. A jogvédők azonban nem szeretnék, ha tovább húzódna az ügy. Farkas Lilla a nyilvánosság előtt nem akart beszélni arról, milyen lépéseket tartanak elképzelhetőnek, annyit azonban elmondott: ha úgy alakul, akár végrehajtást is készek kezdeményezni.
A kormány korábban az úgynevezett nemzeti konzultáció kérdései közé is be akarta venni a gyöngyöspatai pert, ettől végül eltekintett. Rétvári Bence államtitkártól még januárban megkérdeztük, ha egyszer a miniszterelnök felfogásában a kártérítés „munka nélküli jövedelemnek” számít, akkor tervezi-e a kormány, hogy általános érvénnyel megszünteti a pénzbeli kártérítés lehetőségét. Rétvári közölte, hogy nincs ilyen terv.
Ma már tudjuk: ha nem is általános érvénnyel, de valami hasonló terv mégiscsak létezik. Horváth László, a térség fideszes képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a gyöngyöspataihoz hasonló esetekben a sérelemdíjat csak „oktatási, képzési szolgáltatásként” határozhatja meg a bíróság. Ez azt jelenti, hogy pénzbeli kártérítésre egyáltalán nem lesz lehetőség. 

Több milliárdos hajótendert ír ki a BKV

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.13. 06:40

Fotó: Népszava
Június közepétől fokozatosan indulhat el a menetrend szerinti hajóközlekedés a Duna fővárosi szakaszán. A flotta hosszú távú üzemeltetése azonban nehézségekbe ütközik.
A közeljövőben nem várható a dunai BKV-hajóflotta megújítása. A fővárosi önkormányzat ugyanis lemondott korábbi terveiről, hogy a jelenleginél gyorsabb vízijárművekét szerezzen be, mint ahogy arról is, hogy bővítsék a kikötők számát. Ennek egyik oka a kormány által bejelentett, településeket érintő forráselvonás, amely különösen hátrányosan befolyásolja a fővárosi költségvetést. Ettől függetlenül szakmai, üzemeltetési hiányosságok és problémák is hátráltatják a közforgalmi hajózás fejlesztését, sőt, működtetését. Mint arról a Népszava korábban beszámolt, március közepén indult volna a közforgalmi hajózási szezon a Duna fővárosi szakaszán, de a hét hajóból álló flottából hatra nem sikerült üzemeltetőt találni. A BKV február elején írt ki három tendert a Budavár, a Várhegy, a Lágymányos, a Lánchíd, a Pestbuda és a Hungária hajók Kopaszi gát-Rómaifürdő közötti vonalon március 15. és augusztus 31. közötti menetrend szerinti, napi 10-11 órás üzemeltetésére, de a megadott határidőig nem érkezett be érvényes ajánlat. Áprilisban újra nekifutottak. A BKV összesen 18 darab úgynevezett leválasztott (hajókra, hónapokra lebontott) közbeszerzési eljárást bonyolított le, amelyek eredményeként 18 külön szerződést kötöttek. Minden esetben ugyanazokkal a közös ajánlatot benyújtó - Rudas és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Európa Rendezvény Iroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Armada Budapest Hajózási és Rendezvényszervező Kft. és Sailor Vízi Személyszállító és Vendéglátó Kft. - hajózási cégekkel állapodtak meg. A szerződések keretösszege egyenként 24 millió forint, összesen 234 millió. (A következő évekre ennél jóval többel számolnak.) A megállapodást határozott időtartamra – egyenként 28 naptári napra - kötötte a BKV a 2020 augusztus, illetve szeptember végéig terjedő időszakra. Ám ha az új tender nyomán még ezen határidők letelte előtt új hosszú távú üzemeltetőt talál a BKV, akkor ezeket a kontraktusokat felbontják. A BKV az új tender kiírásával igyekszik megtalálni azt a partnert, akivel biztosítható a hosszú távú működés. A főváros közlekedési cége a legutóbbi igazgatósági ülésen ennek jegyében felhatalmazást kapott egy 3+3 éves üzemeltetési tender kiírására. Az alapból három éves szerződést csak akkor hosszabbítanák meg, ha a közszolgáltatási feladatok ellátásához továbbra is szükség lesz külsős üzemeltető bevonására. Mivel azonban jelenleg a BKV sem a hajók üzemeltetéséhez szükséges személyzettel, sem a javításhoz, illetve karbantartáshoz szükséges bázissal nem rendelkezik, vélhetően szüksége lesz külső partnerre. Az üzemeltetést egyébként a hivatásforgalmi hajózás 2012-es elindítása óta külső vállalkozók bevonásával oldják meg. A szerződés összege az előzetes számítások szerint több milliárd forintra rúghat. A becsült értéket a BKV tájékoztatása szerint a hasonló tárgyú szerződések árai, a hajók és a kikötők remélt értéknövekedése, valamint a várható bér- és üzemanyag áremelések alapján számították ki. A BKV nyílt közbeszerzési eljárás indítását tervezi. A jelentkezőktől 370 millió forintos árbevételt, valamint komoly szakmai referenciát kérnek. Az elmúlt hat évben legalább 42 ezer üzemórányi hivatásforgalmú menetrend szerinti hajó és/vagy kompjárat üzemeltetési múltat és megfelelő képzettségű szakemberek foglalkoztatását kell igazolniuk. Hibás teljesítésre 25 százalékos kötbért számítana fel a közlekedési vállalat, de komoly gond esetén a szerződés három hónapos határidővel fel is bontható.       A főváros abban bízik, hogy ha sikerülne hosszú távra megtalálni a flotta üzemeltetőjét, az együtt járna a hajók felújításával, a hajózási szolgáltatás színvonalának emelkedésével. A leendő vállalkozónak évi 20 ezer üzemórát kell teljesítenie, de a hajók és a kikötők műszaki állapotának javítása is elvárás.   A feladat azért sem egyszerű, mert az elmúlt hét évben három különböző szerződött partner három különféle üzemeltetési kultúra szerint viselte gondját a BKV Zrt. hajóinak és kikötőinek. 

Nyáron naponta 2000 utast szállítanak

Az 1986-ban megszűnt hivatásforgalmi hajózást 2012-ben uniós pénzből indították újra. A kezdeti lelkesedés azonban jelentősen csökkent azóta. A nyitó év 346 ezres utasszáma 2019-re 260 ezerre esett vissza. Az is inkább a nyári idényben jött össze, amikor naponta átlagosan több mint 2000 utast szállítanak. A bevétel 2019-re 50 millióra olvadt, ami az üzemeltetési költségek alig 30 százalékát fedezi, a többit a fővárosi önkormányzat adja. (Hétköznap bérlettel is lehet utazni a hajókon, hétvégén 750 forint egy jegy.) Az uniós támogatási szerződésben egyébként csak 2020 végéig garantálta az egész éves közlekedést a főváros, ezt követően akár le is állíthatja.

Csonka járványmenetrend: már a MÁV szerint is felül kell vizsgálni

Vas András
Publikálás dátuma
2020.06.13. 06:20

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Egyre erőteljesebb a tiltakozás a szárnyvonalak leépítése miatt, a területért felelős tárca már hárítja a felelősséget, és épp a menetrendet bevezető MÁV kér felülvizsgálatot.
Napról-napra erőteljesebb a tiltakozás a múlt hétvégétől 34 vasúti szárnyvonalon bevezetett, ideiglenesnek ígért járványügyi menetrend miatt, mert az szinte lenullázta a vonatközlekedést az érintett szakaszokon. Tizenkét vonalon – ahogy arról korábban beszámoltunk – mindössze egyetlen járat maradt meg, huszonkét szakaszon pedig egy, vagy néhány vonatpár mellett vonatpótló buszok szállítják az utasokat. A változtatás ellen megannyi polgármester szót emelt, legutóbb tíz őrségi polgármester küldött levelet a vasútért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, azt kérve, vizsgálja felül a menetrendet. Az Őrségben ugyanis a nemrégiben felújított vonalhoz tartozó Zalaegerszeg–Őriszentpéter szakaszon csak két, nemzetközi vonatpár maradt a menetrendben, de azok sem állnak meg sehol a térségben, a személyvonatok helyett pedig pótlóbuszok közlekednek. A legnagyobb visszhangot Csach Gábor, balassagyarmati polgármester tiltakozása váltotta ki: egyfelől azért mert fideszes településvezetőként fogalmazott meg éles kritikát, másfelől ő mutatta be egy videóban milyen abszurd helyzetet teremtett az Ipoly-völgyi vasúton az új menetrend. A felvételen látható, hogy este 19 óra 42 perckor megérkezett a városban egy pótlóbusz, amely a Vác-Balassagyarmat vonalon Nagyoroszitól közlekedik, ahol az utasoknak az új menetrend értelmében át kell szállniuk a vonatról. Majd újabb néhány perc elteltével befutott az állomásra egy négy kocsiból álló, üres szerelvény: pontosan az, melyről Nagyorosziban leszállították az utasokat. Az esti vonatnak ugyanis mindenképpen el kellett jutnia Balassagyarmatig, mert másnap hajnalban onnan indulnak tovább. – Ez az örkényi abszurd is bizonyítja, hogy szakmaiatlan az átszervezés. Hiszen időben is párhuzamosan jár vonat és pótlóbusz, ami jelentősen ellentmond az eredeti célnak, a gazdasági racionalizálásnak – mondta a Népszavának Csach Gábor. A polgármester hozzátette, száz évvel ezelőtt a helyi vasutasok részvételével is sikerült kiűzni a megszálló cseh csapatokat a városból, akik a majdani Csehszlovákiához szerették volna csatolni az Ipolyság-Losonc közötti vasútvonalakat. A település ezért érdemelte ki a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város elnevezést. De a térségnek nemcsak érzelmileg fontos a vasút, hanem gazdasági szempontból is: a régió gazdag például turistavonzó látványosságokban, természetvédelmi értékekbe hiszen itt található például az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területe, a Paris patak szurdok vagy épp Drégely vára. – Amikor 2007-ben a Gyurcsány-kormány be akarta zárni az Ipoly-völgyi vasutat, éppen a Fidesz segítségével sikerült ezt megakadályozni – idézte fel a polgármester. – Utána fejlesztettek is valamelyest a szakaszon, ám 2012-ben már a jelenlegi kormánypártok alatt került sor járatritkításokra, pedig éppenséggel korszerűbb járműveket, s ezzel együtt rövidebb menetidőt ígértek. De akkor más volt a gazdasági helyzet, lenyeltük. A javulás helyett aztán jött most a járványügyi menetrend, mely ellen Balassagyarmat mellett még 17 észak-nógrádi település tiltakozott közös levélben Balla Mihály, a térség kormánypárti képviselőjének, valamint Skuczi Nándornak, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnökének a támogatásával. – Egyelőre nem kaptunk választ, sőt, még arról sincs hivatalos jelzés, meddig tart az „ideiglenes” menetrend – jegyezte meg Csach Gábor. – Hallani persze, hogy augusztus végéig, s állítólag elhangzott, hogy akár ez előtt is megszűnhet a járványügyi menetrend. Csakhogy a dátumot leírva még senki sem látta. Másrészt nehéz elképzelni, hogy gyors változás lenne, hiszen a szerződéseket minden bizonnyal megkötötték a pótlóbuszokról. A polgármester szerint bizonyosan akadnak szárnyvonalak, amelyeket tényleg gazdaságtalan üzemeltetni, erről megfelelő szakmai javaslatok is vannak, ám másokat inkább fejleszteni ajánlanak a hozzáértők. Ilyen az Ipoly-völgyi vasút is, mely nemcsak a térségnek, de a szlovákoknak is fontos, hiszen ez lehetne a legrövidebb Pozsony és Kassa között vasúti korridor. A kormány nem véletlenül tűzte tavaly napirendjére a Drégelypalánk-Ipolyság közti vonal újraépítésének ügyét. – Vagyis éppenséggel van benne perspektíva, s nem szabadna, hogy a jövőt pillanatnyi, ráadásul nem megfelelő szempontok alapján meghozott gazdasági döntések, neadjisten ismét közúti lobbiérdekek miatt áldozzuk fel – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a járványban veszteséget szenvedett Volánon máshogyan is lehet segíteni. Felvetésünkre, hogy a kormánypártok részéről nem tart-e retorziótól, mert fideszes politikusként bírál élesen egy kormányzati döntést, Csach Gábor úgy reagált: nem gondolja, hogy emiatt gondja lenne a pártjában, amelynek a megyében alapító tagja, és őt egyébként is úgy ismerik, hogy nem szívbajos, a rossz, vagy ésszerűtlen döntéseket táboron belül is kritizálja. - A mostani is ilyen – jelentette ki. – Láthatóan az új menetrendet megfelelő szakértelem nélkül alakították ki a Közlekedéstudományi Intézetben. Fiatal pesti srácoknak valaki rábökött a menetrendre, hogy töröljenek belőle egy bizonyos százaléknyi járatot, de azt már nem vették észre, hogy a kiváltott vonatok egy része most is bejön az állomásra tök üresen, miközben az utasok a pótlóbuszon érkeznek. Kellemetlen baki, amit egyszerűen lehet korrigálni: a vasúti menetrend visszaállításával.
Kaotikus állapotok: kalauz indítja a buszsofőrt Nagyatádon
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava

Ötven dühös mozdonyvezető

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a balassagyarmati „szellemvonat” nem egyedüli jelenség, a civilek gyűjtése alapján több szakaszon járnak úgynevezett szerelvénymenetben vonatok, miközben velük párhuzamosan pótlóbuszok szállítják az utasokat Kiskunfélegyháza és Lakitelek, Kiskunfélegyháza és Szentes között, míg a Szentes-Hódmezővásárhely vonalon két, Szeghalom és Vésztő között pedig három üres vonat megy a pótlóbuszokkal párhuzamosan. Megkerestük a Máv-ot, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és a Közlekedéstudományi Intézetet is, arra voltunk kíváncsiak, kik, milyen szempontok és előtanulmányok, illetve egyeztetések alapján alakították ki az érintett szárnyvonalak menetrendjét, valamint, tervezik-e, hogy az anomáliák és tiltakozások miatt felülvizsgálják a jelenlegi helyzetet? „A vasúttársaság, a megrendelő minisztériummal közösen, folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a járatok utasforgalmát. Szükség esetén felülvizsgálja majd a pandémiás készültségben alkalmazott ideiglenes járványügyi menetrendeket, rugalmasan alakítva a biztosított kapacitásokat” – írta válaszában a Máv. Ennél beszédesebb volt a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) szerdai ülésén Homolya Róbert, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója, aki a kijelentette: felül kell vizsgálni a járványügyi menetrendet, s azokon a vonalakon, ahol a vonat versenyképesebb a busznál, vissza kell állítani a vasúti közlekedést, s megemlítette a pótlóbuszok legalább kétmilliárd forintos költséget jelentenek. Kérdés persze, a Máv vezetője miért csak a menetrend bevezetése után hozta szóba a problémákat, miért nem jelezte a várható visszásságokat már a kidolgozás időszakában. A VÉT-en amúgy a Mozdonyvezetők Szakszervezete is felhívta a figyelmet az új menetrend szakmaiatlanságára és visszásságaira, illetve, hogy a járatcsökkentés legalább ötven mozdonyvezető munkaidőalapját vitte el. - V. A.

Egymásra mutogatnak

A Máv az Innovációs és Technológiai Minisztériumra hárítja a felelősséget a menetrenddel kapcsolatban. A tárca lapunk kérdéseire jobbára kitérő válaszokat adott, és magát csak a menetrend megrendelőjeként nevezte meg. A minisztérium arra a kérdésre nem válaszolt, hogy kik és milyen szempontok szerint dolgozták ki a jelenlegi menetrendet. Forrásaink szerint a Közlekedéstudományi Intézetben született meg az új menetrend, ám ezzel kapcsolatos kérdéseinkre az állami intézmény nem reagált. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt ígérte, hogy a vasúttársasággal együtt folyamatosan figyelemmel kísérik a járatok utasforgalmát, szükség esetén felülvizsgálják az ideiglenes járványügyi menetrendet. Kétséges azonban, hogy mennyit ér ez az ígéret, hiszen az érintett települések polgármesterei épp attól tartanak: a járványügyi menetrend minden utast elriaszt a vasúttól, így pedig később az alacsony kihasználtságra hivatkozva állandósulhat az „ideiglenes” állapot.  - V. A.