Megadta a kegyelemdöfést a kormány az önkormányzatoknak azzal, hogy a cégeknek nem idén, hanem majd csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét – legalábbis így értelmezi számos polgármester a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot és az azt megalapozó jogszabály tervezetét.
Az önkormányzatok csődtől tartanak, ami ebben a körben azt jelenti, hogy ha nem képesek kifizetni a 90 napon túli tartozásaikat, akkor adósságrendezési eljárást kötelesek kérni maguk ellen a bíróságon, ahol pénzügyi gondnokot neveznek ki hozzájuk, aki megtervezi a gazdasági talpraállás lépéseit.
Az adósságrendezési eljárás egyik legsúlyosabb következménye, hogy elindításának pillanatától kezdve az önkormányzat egyetlen számlát sem fizethet ki a pénzügyi gondnok jóváhagyása, ellenjegyzése nélkül. Sőt, az írásos véleménye nélkül nem is tárgyalhatnak olyan kérdéseket, amelyek bevételt hoznak, vagy kiadást jelentenek a településnek. Minden képviselő-testületi és bizottsági ülésre meg kell őt hívni, a kötelezően létrehozandó adósságrendezési bizottságnak ő az elnöke, szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt a válságköltségvetés elfogadásakor, az adósságrendezésbe bevonható önkormányzati vagyon kiválasztásakor, hitelfelvételkor és a tartozások kifizetési sorrendjének meghatározásakor.
A Belügyminisztérium (BM) arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt öt évben 12 községben és 1 nagyközségben indult adósságrendezési eljárás, pedig sokkal több helyen kellett volna. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Államkincstár 2017-es adatainak felhasználásával például 781 település pénzügyi helyzetét és adósságait vizsgálta, közülük 28 község tartozásai lépték túl a határidőt, további 162 önkormányzat pedig többet költött, mint amennyit a bevételei engedtek, hónapról-hónapra küzdött a túlélésért. 2012 és 2016 között 514 önkormányzat rendelkezett 90 napon túl lejárt tartozással, de közülük akkor is csak 45 helyen történt adósságrendezés. Összességében tehát az önkormányzatok negyede komoly pénzügyi gondokkal küzdött a koronavírus-járvány előtt is.
- Azok a nagyobb városoktól távol eső, belső periférián lévő kistelepülések vannak bajban, amelyek óvodát, bölcsődét, kulturális vagy más intézményt tartanak fenn – határozta meg a most legrosszabb helyzetben lévő kört a Károli Gáspár Egyetem önkormányzatokkal foglalkozó kutatója. Kovács Róbert szerint ma már az 1500 főnél nagyobb települések gazdálkodása is veszélybe kerülhet, ha év közben váratlanul elvonják tőlük a tervezett bevételeik egy részét, hiszen a működési kiadásaik nem csökkennek ezzel párhuzamosan.
Jól mutatja ezt Szombathely esete is, ahol az idei költségvetésében 19,2 milliárd forintos működési bevétellel számoltak, ebből pedig – a tervek szerint - 9,9 milliárd forintot tett volna ki a iparűzési adó. A kormányzati intézkedések már eddig is éreztették hatásukat, ezek miatt eddig 450 millió forint esett ki, ezt az összeget részben a nem kötelező feladatok, a különböző tartalékok, maradványok felszabadításából tervezi összeszedni az önkormányzat. A vasi megyeszékhelyen jelenleg biztosított az önkormányzati dolgozók bérének kifizetése, azonban az iparűzési adóbevétel csúszása jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi egyensúlyt. A kormány egyébként az ehhez hasonló helyzeteket egy 200 milliárd forintos hitelkeret megnyitásával kezelné, amelyet a válság miatt megszorult önkormányzatoknak tartanának fenn.
A zalai Salomvár helyzetét egy régebbi rossz döntés is nehezíti: a településen termálvizet találtak, amire építve egy befektető fürdőt álmodott és meggyőzte a helyi vezetőket is, hogy jó befektetés beszállni a fejlesztésbe. A vállalkozó eltűnt, a kivitelezők követelték a pénzüket, az adósságrendezésnél nemcsak pénzt, hanem ingatlanokat is vesztett a település. A tavaly megválasztott új polgármester, Kungli József azt mondta, ma már egyensúlyban vannak, de a gépjárműadó teljes elvonása épp azt az egymillió forintot vette ki a zsebükből, amivel szabadon gazdálkodhattak volna. Ám ha nem kapják meg a betervezett iparűzési adót, ők is haldokolni kezdenek, elképzelhető, hogy nem tudják fizetni a polgármesteri hivatalban dolgozók bérét – jelentette ki.
Nála optimistább Mikula Lajos, a Fejér megyei Aba tavaly megválasztott vezetője, mert a kormány a múlt év végén is kisegítette őket a bajból, miután kiderült, hogy az előző képviselő-testület negyedmilliárdos hiányt hagyott maga mögött, ami a 4500 lelkes kisváros éves költségvetésének negyede. A friss polgármester is elismeri, hogy sokat ront a helyzetükön az elvonás-csomag, de abban bízik, hogy ősszel a kormány bejelenti a konszolidációt, mert „az nem lehet cél, hogy az önkormányzatok tönkremenjenek” – fogalmazott.
Bizonytalanok a nagyvárosokban is, még ha ott más bevételi és kiadási méretekkel kell is számolni. Dunaújváros 1,5 milliárdos hitelt örökölt a korábbi, kormánypárti vezetéstől, bizonytalan lett az iparűzési adó, de abban biztosak, hogy a béreket hitelfelvétel nélkül is ki tudják fizetni – mondta Medgyesi Miklós, az önkormányzat sajtószóvivője.
Cser-Palkovics András, a kormánypárti vezetésű Székesfehérvár polgármestere eddig 7,5 milliárd forintos bevételkieséssel számol, de várhatóan csak szeptemberben-októberben látják pontosan az idei költségvetési év alakulását. Az viszont már biztos, hogy a béren kívüli juttatásokat és a jutalmakat nem tudják kifizetni.
- A nehézségek ellenére még a legkisebb településeknek is marad valami mozgásterük, amivel egy agilis helyi vezető élni is tud – mutatott rá Kovács Róbert. Példaként említette a bölcsődenyitás kötelezettségét, amire azonban nem kényszeríthetik a falut, ha nincs rá pénze, vagy kereshet maga helyett más fenntartót is. A települések helyi adóbevételeinek 80 százalékát az iparűzési adó adja, ami azt mutatja, hogy az önkormányzatok félnek a saját lakosságukat megadóztatni, pedig nem ördögtől való, hogy az ott élők is járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz – érvelt egy rugalmasabb hozzáállás mellett a Károli Gáspár Egyetem docense.
