A kormány makacsul hallgat és átnéz azokon, akik a járvány fontvonalában küzdöttek

Publikálás dátuma
2020.06.16. 07:54

Fotó: Balázs Attila / MTI
A kormány még csak meg sem köszönte a szociális dolgozók munkáját.
Óriási a felháborodás a szociális szférában, mert azon túl, hogy a dolgozók igazságtalanul nem részesülnek a bruttó 500 ezer forintos jutalomban, még át is néznek rajtuk – mondta a 24.hu-nak Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szerinte a koronavírus-járványban ugyan a szakrendelőket bezárták, viszont a szociális ellátórendszerhez tartozó intézményeket, ahol szenvedélybetegeket, fogyatékkal élőket, időseket kezelnek, ápolnak, nem lehetett becsukni. Az érdekvédő kiemelte:
„A ki- és bejárási tilalom óriási többletmunkát eredményezett, mégsem jár érte semmi, miközben az egészségügyi dolgozók közül a gyesen, gyeden lévők és az állásidőre hazaküldöttek is megkapják az 500 ezer forintot.”

Mint ismert, az egyszeri juttatást július 1-jével kapják meg a járvány alatti erőfeszítéseikért az egészségügyi dolgozók, de a bentlakásos intézményekben és a házi segítségnyújtásban tevékenykedők nem számíthatnak rá, hiába volt az ő munkájuk is kifejezetten veszélyes és megterhelő az elmúlt hónapokban. Migács Tibor erről azt mondta, bár soha nem is volt róla szó, hogy a szociális szférában dolgozókat megjutalmazzák, ők ugyanúgy a frontvonalban harcoltak, mint az orvosok, mentősök és nővérek.  
„Túl azon, hogy mindenkinek jól jönne a pénz, a szociális szférában dolgozókkal most azt éreztetik, hogy lebecsülik őket”

– fogalmazott Migács Tibor.

Elmondta még: márciusban Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének írt levelet, majd egy hónappal később Orbán Viktornak is címzett egyet, ezt követően pedig tizenkilenc szakmai szervezet fordult a kormányfőhöz azzal, hogy a szociális munka is kapjon méltó elismerést a kormányzati kommunikációban. Egy semmitmondó választ sem kaptak a megkereséseikre.  Kásler Miklós június 5-én jelentette be, hogy az egészségügyben kik részesülnek az egyszeri, bruttó 500 ezer forintos juttatásból. Kiderült, hogy a patikákban dolgozók és a gyógytornászok sem kerültek fel a jutalmazottak listájára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára, Fülöp Attila a közelmúltban azt nyilatkozta, a szociális ágazatban 84 ezren dolgoznak, így ha közülük mindenki megkapná a 160 ezer egészségügyi alkalmazottnak járó bruttó 500 ezer (nettó 332 500) forintot, az további 42 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek. (Az egészségügyi dolgozók jutalmazására 92 milliárdot költenek el.)    – 17 éve vagyok a szakmában, minimálbérért, de minket ebben a krízishelyzetben sem említenek meg, sehová nem tartozunk, lenéznek bennünket – mondta egy házigondozó a 24.hu-nak. Hozzátette:  
„És ami a legfájóbb, ha már az 500 ezer forintot nem kapjuk meg, legalább annyit mondhattak volna, hogy köszi.”

A portál kérdésére országszerte csak név nélkül mertek hasonlóan elkeseredve nyilatkozni a szociális dolgozók, mert attól tartottak, elvesztik a munkahelyüket.
Szerző

Hatékony jogcsonkolás: eltolta magától a több ezer magyar települést rosszul érintő ügyet az Alkotmánybíróság

Publikálás dátuma
2020.06.16. 07:41

Fotó: Népszava
A falvak és városok így nem is álmodhatnak az elvont gépjárműadó visszaszerzéséről, kompenzálásáról.
Most látszik, mi a következménye annak, hogy az országgyűlés kétharmados többsége 2010-ben korlátozta az Ab hatáskörét, írja a hvg.hu. Emlékeztetőűl: a taláros testület akkor alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 98 százalékos különadót, így az Országgyűlésben a Fidesz és a KDNP úgy döntött, hogy  az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak ritka kivételes esetekben vizsgálhatja felül és semmisítheti meg.
Most tehát hiába kifogásolták az ellenzéki képviselők a gépjárműadó eddig az önkormányzatoknál maradt 40 százalékának elvételét, mondván, hogy túlnyomó többségük számára ez az egyetlen jelentős és gazdasági válság esetén is biztos költségvetési forrás. Továbbá hogy miközben a kormány az elvonást a válsághelyzettel indokolja, egy csomó feladattal terhelte meg az önkormányzatokat. Az Ab egyhangú válasza: nincs joga, nincs hatásköre ezzel foglalkozni, mert adóügy.
Szerző

Különleges övezetek: a kormány a pénzt elvette, de a faladatokat visszapasszolta

Publikálás dátuma
2020.06.16. 07:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nem működik a gödi önkormányzat nélkül a tőlük elcsatolt különleges gazdasági övezet, mert a hétköznapi gondok megoldására a megyei önkormányzatnak, a terület új tulajdonosának nincsenek emberei – ez a helyi vezetés napi tapasztalata. A városnak menekülést kínált volna, ha az április közepén született jogszabály az eredeti június 15-i határidővel elvesztette volna hatályát, a Magyar Közlöny szombati számában azonban megjelent a módosítás, ami a veszélyhelyzet végéig kitolja az érvényességét, s közben ma minden bizonnyal elfogadja a parlament az összes tervezett övezetre vonatkozó jogszabályt is. A kisváros polgármestere a Népszavának elmondta, készen álltak a beadványokkal, hogy például a földhivatalban kezdeményezzék az elvett területek újbóli önkormányzati tulajdonba adását, mert számtalan bajt kellene orvosolniuk a Pest megyéhez került utakon. Balogh Csaba elsőként egy eldugult csatornát említett tegnap, amiből a szennyvíz a közútra folyt, de traffipaxot is rendelni akartak, mert egy szakaszon általános a megengedett sebesség átlépése. Ilyen napi ügyek intézésére szerinte a megyei önkormányzatnak nincs kapacitása. A város ellenzéki vezetője úgy fogalmazott, politikai felelősség kérdése, hogy a lakossági panaszokra megoldást keressenek, így természetesen kihívták a Duna Menti Regionális Vízmű munkatársait, de a cég a számlát a megyének nyújtja majd be. Ráadásul az új törvényhez benyújtott egyik módosító javaslat kénytelen kimondani, hogy a most épülő új utak a települések tulajdonában maradnak, ami Balogh Csaba szerint a Samsung telephelyéhez vezető új déli bevezető út néhány méteréről szól. Erről az innovációs tárca és az építtető NIF Zrt. szintén a helyi önkormányzattal tárgyal, mert a megyénél nincs erre sem elég ember.