Előfizetés

Álomduó az EU élén – Egy sor probléma megoldása vár Berlinre

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.17. 08:35

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Ha Németországnak nem sikerül megoldania az Unió gondjait júliustól, a soros elnökség alatt, akkor senkinek – vélik szakértők.
Rendkívül nehéz európai uniós elnökség előtt áll Németország, a koronavírus-járvány még nem csengett le, gazdasági hatásai azonban már most drámaiak. Berlinnek közös nevezőre kell hoznia a tagországokat arról, mekkora összeget kapjanak az újjáépítésre az egyes tagországok és ennek hány százaléka legyen hitel. Megállapodásra kell jutni a következő hétéves költségvetésről is. Mind több ország követeli a menekültek igazságos elosztását a tagországok között. Bár kötelező kvóták biztosan nem lesznek, Berlin a következő fél évben akarja véghez vinni a menekültügy reformját. Horst Seehofer német belügyminiszter nemrégiben azt közölte, „végre előrelépést kell elérni” ebben a kérdésben. Megismételte azt a követelését, a menekülteknél már az Unió határain kívül tisztázni kell, az illető jogosult-e arra, hogy menedéket kapjon az EU-ban. Berlin célja az EU határőrizeti szerve, a Frontex megerősítése. És ez még nem minden. Julia Klöckner, kereszténydemokrata élelmezésügyi miniszter közölte, a német elnökség során az élelmiszerellátás garantálására kell koncentrálni. Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter pedig úgy véli, ambiciózusabb klímacélokat kell megfogalmazni. „A klímavédelem és a green deal a soros elnökség prioritásai közé tartozik” – jelentette ki a szociáldemokrata politikus. (Az Európai Unió klímacsomagja, az Európai Zöld Megállapodás felvázolja, hogyan válhat az EU 2050-ig klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett.) S akkor még nem is szóltunk az EU-t érintő külpolitikai kihívásokról, az Egyesült Államok és az EU egyre fagyosabb viszonyáról. Épp a német elnökségre esik majd a novemberi amerikai elnökválasztás. Szintén a következő hónapok nagy kérdése, lesz-e bármiféle megállapodás az Unióból távozó Nagy-Britannia és az EU között, vagy sem. A német program 24 oldalas, érthető módon sok szó esik benne a járvány elleni küzdelemről, továbbá a Brexitről, a Kínával való kapcsolatokról és az európai menekültpolitika reformjáról. Berlinre tehát egy sor probléma megoldása vár. Szakértők szerint bár már-már lehetetlen ennyi kérdésben egyezséget elérni a tagállamok, mégis igen szerencsés, hogy épp Németország lesz a soros elnök ebben a zivataros időszakban, hiszen ha Angela Merkel kormányának nem sikerül megoldania a gondokat, akkor tényleg senkinek. Azért is egyedi lehetőség ez, mert olajozottan működhet az együttműködés Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár között. Előbbi 14 évig szolgált miniszterként Merkel valamely kormányában. Von der Leyen máig nem tudott teljesen elszakadni a német belpolitikától, rendszeresen érdeklődik az iránt, milyen témák kerültek szóba az uniópártok, a CDU és a CSU szokásos szerdai sajtóreggelijein. „Hiányzik a berlini hangulat” – ismerte el a Spiegelnek. A bizottsági elnök és a kancellár ma is naponta egyeztetnek egymással, ha máshogy nem, SMS-ben. Amint a Spiegel fogalmaz, ketten sokáig kereszténydemokrata álompárnak számítottak, 2010-ben vált viszonyuk hűvösebbé, von der Leyen csalódottan vette tudomásul, hogy nem őt jelölték német szövetségi elnöknek. Merkel viszont később azért neheztelt tanítványára, mert ő sem tudta megoldani a német hadsereg, a Bundeswehr zavaros ügyeit. Most azonban végérvényesen fátylat boríthatnak a múltra, hiszen Európa jövője múlik együttműködésükön. Ugyanakkor Merkel döntéseire már eddig is rányomta a bélyegét von der Leyen jelenléte. A német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök 500 milliárd eurót kívánnak fordítani hozzájárulás formájában a járvány után Európa újjáépítésére, az összeg jelentős részét Berlin állja. Feltételezések szerint Berlin aligha vállalt volna ilyen terhet, amennyiben még Jean-Claude Juncker töltené be a bizottsági elnöki tisztséget. Von der Leyen is úgy vélte, ilyen lépéshez elengedhetetlen a bizalom. „Nagyra becsüljük egymást. Nem mindig vagyunk azonos véleményen, de 100 százalékig hagyatkozhatunk a másikra” – összegzett a Bizottság elnöke.  

Közelít a 8,2 millióhoz a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.17. 08:24

Fotó: Vladimir Astapkovich / AFP / Sputnik
Már 443 685 ember halt meg a járvány következtében.
Világszerte 8 173 940 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 443 685, a gyógyultaké pedig 3 955 169 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerda reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 8 018 742, a halálos áldozatoké 433 4066, a gyógyultaké pedig 3 844 407 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtotta leginkább, ahol 2 137 731 a fertőzöttek száma, 116 963-an haltak meg, 583 503-an meggyógyultak. Brazíliában 923 189 fertőzöttről, 45 241 halálos áldozatról és 490 005 gyógyultról tudni. Oroszországban 544 725-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 7274-re, a gyógyultaké 293 780-ra. Indiában 354 065 fertőzöttet, 11 903 halálos áldozatot és 186 935 gyógyultat jegyeztek fel. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 299 600, 42 054-en haltak meg a betegségben, 1293-an gyógyultak ki belőle. Spanyolországban 244 328 fertőzöttet, 27 136 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 237 500, a halálos áldozatoké 34 405, és 178 526 en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Peruban 237 156 fertőzöttet, 7056 halálos áldozatot és 125 205 gyógyultat regisztráltak. Franciaországban 194 347 fertőzöttről, 29 550 halálos áldozatról és 73 459 gyógyultról tudni. Iránban 192 439 fertőzöttről, 9065 halálesetről és 152 675 gyógyultról tudni. Németországban 188 252 a fertőzöttek száma, 8820 a halottaké, 172 842-en meggyógyultak. Chilében 184 449 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 3383, a gyógyultaké 156 232. Törökországban 181 298 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4842, a gyógyultaké 153 379. Mexikóban 154 863 fertőzöttet diagnosztizáltak, 18 310-an haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 115 394. Pakisztánban 154 760 a regisztrált fertőzöttek száma, 2975 a halottaké és 58 437 a meggyógyultaké. Szaúd-Arábiából 136 315 fertőzöttet, 1052 halálesetet és 89 540 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok. Kanadában 101 087 fertőzöttet, 8271 halálos áldozatot és 61 899 gyógyultat tartottak számon. Bangladesben 94 481 fertőzöttet, 1262 halottat és 36 264 gyógyultat regisztráltak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 422 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfő reggel, valamint 4638 halálos áldozatot és 79 493 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Szlovák Trianon-gate: magyarok a populizmus bűvkörében

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.06.17. 08:00

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Igor Matovic szlovák miniszterelnök egyértelműen rástartolt a magyar választókra. A parlamenti képviselet nélkül maradt felvidéki magyarság két populista kormányfő bűvkörében vergődik.
Igor Matovic, Szlovákia új miniszterelnöke Trianon-gesztusával jobban szétzilálta a szlovákiai magyar politikát, mint az a szomorú tény, hogy az ország lakosságának közel 9 százalékát adó magyar közösség a február végi választásokon kiszorult a pozsonyi törvényhozásból. Matovic azzal, hogy a Trianon emléknapra száz szlovákiai magyar közszereplőt hívott meg a kormánypalotába, majd beszédében közösséget vállalt a magyar történelemmel, valósággal meghekkelte a felvidéki magyar politikát. Olyan lavinát indított el, amelynek a vége egyelőre nem látszik. A vérbeli populista szlovák kormányfő azóta is tündököl a dicsfényben, miközben a magyar pártok egymásnak estek. Mint ismert, a Trianon fogadáson a Magyar Közösség Pártja (MKP) átadott egy memorandumot a magyar kisebbség sérelmeivel, amit Matovic úgy értékelt, hogy az MKP-sok visszaéltek bizalmával, a helyzettel, „beleköptek” a feléjük nyújtott kézbe. Azt is szemrebbenés nélkül beismerte, nem olvasta el a dokumentumot, egyértelművé téve, hogy a kétségtelenül jelentős és nagylelkű gesztus elsősorban PR-akció. Matovic mindeddig nem jelezte azt, hogy hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a magyar kisebbség képviselőivel, hajlandó egyeztetni velük a megoldásra váró kérdésekről, egyáltalán hajlandó lenne meghallgatni panaszaikat. A legfontosabbakat nyilván ismeri, de sem a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok visszavonását, sem a kettős állampolgárság legalizálását nem ígérte meg, sem azt, hogy a magyar kisebbséget államalkotó tényezőnek tekinti. Minden erre vonatkozó kérdés elől kitért mind otthon, mind múlt heti budapesti látogatásán, csupán konkrétumok nélküli ködös ígéreteket tett arra vonatkozóan, hogy a szlovákiai magyarok nem lesznek másodrangú állampolgárok. Matovic Trianon-gesztusával, az ott elhangzott beszédével, amelyben sorsközösséget vállalt a magyar történelemmel, majd azzal, hogy bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól, akiket életük során azért értek igazságtalanságok, „mert nem voltatok hajlandók feladni anyanyelvüket”, kétségtelenül sok magyar szívet hódított meg a határ mindkét oldalán és sok potenciális szlovákiai magyar voksot biztosított be jobboldali populista pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) számára. Összességében elmondható, hogy a június 2-i miniszterelnöki Trianon-fogadás valóságos Trianon-gate-é vált, ami alapjaiban rázta meg a szlovákiai magyar politikát. Berényi József, a tisztújítás előtt álló MKP ügyvivő elnöke lemondott (igaz, cáfolta, hogy lemondásának köze lenne a párt memoranduma keltette viharhoz), az MKP vezető személyiségei egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak és vélekednek már a pártjuk nevében megfogalmazott és a miniszterelnöknek átnyújtott memorandum kérdésében. A többi magyar párt sem helyeselte, hogy az MKP memorandumot adott át a miniszterelnöknek. Rigó Konrád, a Híd-Most elnökségi tagja a Népszavának nyilatkozva azt mondta „Nem azzal van a gond, hogy az MKP igényeket fogalmaz meg a kormány irányába – kormányon és parlamenten kívülről is kell dolgozni. A legtöbb tartalmi elemmel sincs gond, hiszen nagy részük a 2012-es Híd és MKP által közösen elfogadott 'kisebbségi minimumban' is megjelentek, amelyből a Híd például a kulturális önrendelkezés, régiófejlesztés terén komoly eredményeket ért el. Két problémát látok. Az első, hogy ennek nem ez a módja. Ha a kormányfő nyitott, találhattak volna erre alkalmas helyszínt és időpontot. A másik probléma az, hogy egy 19. századi szlovák önállósodási törekvés dokumentumát alapul venni vagy bárdolatlanság, vagy alig leplezett provokáció, de mindenképpen vörös posztó a szlovákok szemében. Ennek a végeredménye egy magas labda Igor Matovic számára, amit ő könyörtelenül le is ütött. Az eredmény pedig, a magyarok közti megosztottság megerősítése, amelyet mindig van, aki saját hasznára próbál fordítani. Ebben sajnos, mi magyarok 'jók' vagyunk” – fogalmazott a Híd-Most korábbi kulturális államtitkára. Szlovákiában 459 ezer magyar él, ami az összlakosság 8,5 százalékát teszi ki. Vagyis egy akkora szavazórétegről van szó, amelyért megéri harcba szállni bármely szlovák pártnak. Az orbáni nemzetpolitika kegyeltje, a Fidesz és az Orbán-kormány stratégiai partnerének számító MKP-nak 10 éve nem sikerült visszavergődnie a pozsonyi parlamentbe, a memorandum botrány keltette belső feszültségek aligha segítik a talpra állását. Az Orbán-kormány által magyar érdekképviseletnek soha el nem ismert Bugár Béla Híd-Most-ja is romokban hever, a július eleji tisztújítás után immár Sólymos László vezetésével próbálja „restartolni” önmagát, egyelőre nem tudni milyen sikerrel. A Zuzana Caputová államfő nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia (PS) Magyar Platformja vélhetően legnagyobb eséllyel pályázik a parlamentbe jutásra, hiszen az idén is csupán paraszthajszállal maradt a küszöb alatt. A PS az ugyancsak zöld-liberális Spolu-val koalícióban indult és 6,94 százalékot ért el, miközben a koalíciók számára 7 százalék a bejutási küszöb. Nyolc százaléknyi potenciális szavazat bármely politikai erő számára aranyat ér ilyen körülmények között. A szlovákiai magyarok 30 százaléka a legutóbbi választáson is szlovák pártra adta le voksát, jórészt épp a 47 éves milliárdos médiavállalkozó Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek pártjára.

Nem minden magyar számít magyarnak

A Progresszív Szlovákia Magyar Platformájának álláspontjáról a Trianon-gate kapcsán a párt alelnökét, Váradi Krisztiánt kérdeztük.

A miniszterelnök a PS magyar Platformjának vezetőit is meghívta a Trianon 100 megemlékezésre?  Mi sajnos nem részesültünk abban a megtiszteltetésben, hogy meghívót kapjunk az eseményre. Ez egy zártkörű rendezvény volt, számunkra ezért volt nagy meglepetés, hogy az MKP olyan nagy számban képviseltette magát, és hogy páran a párt szélsőségesebb nézeteket valló tagjai közül is részt vehettek az eseményen. Azok a szélsőségesek is, akik június 4-én reggel néhány dél-szlovákiai magyar település szlovák helységnévtábláját egy „Vesszen Trianon” nevű felirattal ellátott magyar zászlóval takarták le. A rendezvényre a sajtó képviselőit sem engedték be meghívó nélkül. Ami még érdekes, hogy sem a szlovák nyilvánosság, sem a sajtó nem tudott az eseményről. Egyetlen kormánypárti képviselő Facebook bejegyzése tudatta az emberekkel, hogy valami ilyesmi készül. A meghívottak listája nem volt nyilvános.

Hogyan látják Önök ezt a Matovic-gesztust, illetve a miniszterelnök utólagos reakcióját az MKP-memorandumra, arra, hogy a szlovákiai magyaroknak kéréseik, igényeik is vannak a kormányzat felé?
A Trianon 100. évfordulójának alkalmából megrendezett megemlékezésnek egy politikamentes eseménynek kellett volna lennie. Igor Matovic kormányfőtől ez volt úgymond az első közelítő lépés a magyarok felé, ahol nyíltan kifejezte feléjük a mondjuk úgy, szimpátiáját. A probléma pontosan amiatt adódott, hogy az MKP egy kulturális eseménybe politikát csempészett, elkövetve ezzel egy több rétegű diplomáciai hibát. A memorandum a magyar kisebbség évtizedek óta húzódó jogos kéréseit tartalmazza. Emellett szimbolikus jelentéssel is bírt, mivel a szlovákok 1871-es memorandumát alakították át magyarra. Viszont a hely és az idő nem volt megfelelő. A szlovák sajtóban ez a hír úgy jelent meg, hogy a magyarok autonómiát követelnek maguknak. Itt viszont ki kell hangsúlyozni, hogy ez nem minden magyar véleménye és a jelenlegi formájában inkább az MKP követelései. Az MKP nem egyenlőbb a szlovákiai magyarokkal. Egy párttal sem egyeztettek előtte és egy 19. századi memorandumot nem lehet összehasonlítani 21. századi normákkal. Ennek a szerencsétlen kijelentésnek köszönhetően pedig egy feszültséget keltő gondolat terjedt el, ahol Szlovákia minden magyarját egy kalap alá vettek. Ezzel pedig az MKP azt érte el, hogy a két nép még inkább eltávolodjon egymástól. Igor Matovic a Pátria Rádiónak adott interjújában ki is jelentette, hogy a memorandum miatt elhatárolódik az MKP-tól. Mi azt valljuk, hogy a magyarok kéréseit és igényeit a szlovákok számára érthető módon kell közvetíteni. Sajnos, inkább egymás mellett él a két nemzet, minthogy együtt. Ilyen helyzetben nem követelésekkel kell kezdeni a párbeszédet. Társadalmi vitát kell kezdeményezni azokról a témákról, amelyek a közéletben tabunak számítanak, mint például a Benes-dekrétumok ügye. Viszont a magyaroknak sem szabad elfelejtenie, hogy minden egyes jog kötelességekkel is jár. A mi kötelességünk tisztelni a szlovákok jogait is. Ezért ítélünk el olyan tetteket, mint a települések szlovák névtáblájának letakarása, az efféle provokációk kisiklatják a szlovák-magyar párbeszédet. Reméljük, hogy Igor Matovic a jövőben továbbra is komolyan gondolja majd a magyarok irányába való közeledést. 

Már megint sohasem

Matovic Trianon100-as gesztusára reagálva, Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, soha nem volt még ilyen jó a magyar–szlovák viszony. Matovic múlt heti budapesti látogatása alkalmával Orbán Viktor kormányfő pedig fantasztikusnak nevezte a két ország közötti élénk kapcsolatrendszert. A magyar miniszterelnök megköszönte Matovic gesztusát, de csak gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokról beszélt, szót sem ejtett kisebbségi sérelmekről, újra cserben hagyva  stratégiai partnerét, az MKP-t. A Fidesz által teljesen bedarált egykori legnagyobb szlovákiai magyar párt, bár teljes mellszéllességgel kiáll Orbán és az orbáni nemzetpolitika mellett, ismét megtapasztalhatta, hogy a nemzet miniszterelnöke számára az autonómiatörekvések támogatása addig fontos és mindent felülíró követelmény, míg azt politikai érdekei úgy kívánják. Az MKP-tól Budapest elvárja a nemzeti önrendelkezési törekvések zászlóra tűzését, de sem a Fico-kormány, sem a Matovic-kormány felé nem képviseli ezt, míg például a román kormányt  előszeretettel  emlékezteti erre minden magyar kormánytag. Csakhogy míg Bukarestben nincs egy Orbán barát miniszterelnök vagy államfő, addig Pozsonyban sorra támaszra lelhet a magyar miniszterelnök. Minden bizonnyal emlékezetes az a kép, amelyen Orbán Viktor Robert Ficóval pálinkázik. Az a pálinkázás megpecsételte a felvidéki magyar kérések sorsát, Orbán és kormánya ugyanis azóta soha nem kérte sem a szlovák nyelvtörvény eltörlését, sem a kettős állampolgárság engedélyezését, sem semmiféle szlovákiai magyar autonómia megvalósítását. Mert a két kormány és kormányfő viszonya 2010 óta „soha nem volt ilyen jó”. Fico félreállítása és Peter Pellegrini átmeneti kormányzása kissé belezavart ebbe a jószomszédságba, de Igor Matovic kormányra kerülésével biztos támaszra talált az Orbán-kormány a pozsonyi kormánypalotában, mind az Európai Unió elleni ágálásban, mind a menekültkérdésben.