Rendkívül nehéz európai uniós elnökség előtt áll Németország, a koronavírus-járvány még nem csengett le, gazdasági hatásai azonban már most drámaiak. Berlinnek közös nevezőre kell hoznia a tagországokat arról, mekkora összeget kapjanak az újjáépítésre az egyes tagországok és ennek hány százaléka legyen hitel. Megállapodásra kell jutni a következő hétéves költségvetésről is. Mind több ország követeli a menekültek igazságos elosztását a tagországok között. Bár kötelező kvóták biztosan nem lesznek, Berlin a következő fél évben akarja véghez vinni a menekültügy reformját. Horst Seehofer német belügyminiszter nemrégiben azt közölte, „végre előrelépést kell elérni” ebben a kérdésben. Megismételte azt a követelését, a menekülteknél már az Unió határain kívül tisztázni kell, az illető jogosult-e arra, hogy menedéket kapjon az EU-ban. Berlin célja az EU határőrizeti szerve, a Frontex megerősítése.
És ez még nem minden. Julia Klöckner, kereszténydemokrata élelmezésügyi miniszter közölte, a német elnökség során az élelmiszerellátás garantálására kell koncentrálni. Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter pedig úgy véli, ambiciózusabb klímacélokat kell megfogalmazni. „A klímavédelem és a green deal a soros elnökség prioritásai közé tartozik” – jelentette ki a szociáldemokrata politikus. (Az Európai Unió klímacsomagja, az Európai Zöld Megállapodás felvázolja, hogyan válhat az EU 2050-ig klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett.) S akkor még nem is szóltunk az EU-t érintő külpolitikai kihívásokról, az Egyesült Államok és az EU egyre fagyosabb viszonyáról. Épp a német elnökségre esik majd a novemberi amerikai elnökválasztás. Szintén a következő hónapok nagy kérdése, lesz-e bármiféle megállapodás az Unióból távozó Nagy-Britannia és az EU között, vagy sem. A német program 24 oldalas, érthető módon sok szó esik benne a járvány elleni küzdelemről, továbbá a Brexitről, a Kínával való kapcsolatokról és az európai menekültpolitika reformjáról.
Berlinre tehát egy sor probléma megoldása vár. Szakértők szerint bár már-már lehetetlen ennyi kérdésben egyezséget elérni a tagállamok, mégis igen szerencsés, hogy épp Németország lesz a soros elnök ebben a zivataros időszakban, hiszen ha Angela Merkel kormányának nem sikerül megoldania a gondokat, akkor tényleg senkinek. Azért is egyedi lehetőség ez, mert olajozottan működhet az együttműködés Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár között. Előbbi 14 évig szolgált miniszterként Merkel valamely kormányában. Von der Leyen máig nem tudott teljesen elszakadni a német belpolitikától, rendszeresen érdeklődik az iránt, milyen témák kerültek szóba az uniópártok, a CDU és a CSU szokásos szerdai sajtóreggelijein. „Hiányzik a berlini hangulat” – ismerte el a Spiegelnek. A bizottsági elnök és a kancellár ma is naponta egyeztetnek egymással, ha máshogy nem, SMS-ben.
Amint a Spiegel fogalmaz, ketten sokáig kereszténydemokrata álompárnak számítottak, 2010-ben vált viszonyuk hűvösebbé, von der Leyen csalódottan vette tudomásul, hogy nem őt jelölték német szövetségi elnöknek. Merkel viszont később azért neheztelt tanítványára, mert ő sem tudta megoldani a német hadsereg, a Bundeswehr zavaros ügyeit. Most azonban végérvényesen fátylat boríthatnak a múltra, hiszen Európa jövője múlik együttműködésükön.
Ugyanakkor Merkel döntéseire már eddig is rányomta a bélyegét von der Leyen jelenléte. A német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök 500 milliárd eurót kívánnak fordítani hozzájárulás formájában a járvány után Európa újjáépítésére, az összeg jelentős részét Berlin állja. Feltételezések szerint Berlin aligha vállalt volna ilyen terhet, amennyiben még Jean-Claude Juncker töltené be a bizottsági elnöki tisztséget. Von der Leyen is úgy vélte, ilyen lépéshez elengedhetetlen a bizalom. „Nagyra becsüljük egymást. Nem mindig vagyunk azonos véleményen, de 100 százalékig hagyatkozhatunk a másikra” – összegzett a Bizottság elnöke.
