Előfizetés

Angela Davist utolérte a történelem

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.17. 09:30
Angela Davis
Fotó: Alex Edelman / AFP / Picture-Alliance
Az elmúlt hetek amerikai eseményei kapcsán hirtelen relevánssá vált a véleménye.
Ismét számít, mit gondol a világról Angela Davis. A 76 esztendős polgárjogi aktivista és feminista történész neve jórészt feledésbe merült, pedig a 70-es évek elején világszerte ismerték, afro frizurája divatot teremtett, az egykori szocialista táborban is kampányt szerveztek a kiszabadítása érdekében. A bíróság végül fölmentette, mert nem bizonyosodott be, hogy az általa vásárolt pisztolyt a tudtával használták egy négy emberéletet követelő bírósági támadásban. Azóta tucatnyi könyvet írt és afroamerikai történelmet tanít a kaliforniai Berkeley Egyetemen. Az egykori kommunista párttag nézetei sokáig túlságosan is radikálisnak számítottak, hiszen a börtönök reformját, a rendőrségek költségvetésének csökkentését, a bírósági óvadékok újraszabályozását sürgette egy olyan korban, amelyben a problémákat éppen a törvények szigorításával akarták megoldani. Aktuálpolitikai ügyekben ő sem kereste a nyilvánosságot, az elmúlt hetek amerikai eseményei kapcsán azonban hirtelen relevánssá vált a véleménye. A brit Guardiannek adott interjújában kissé csodálkozva jegyzi meg, hogy újra kedvet kapott a küzdelemhez: „Nézem ezeket a fiatalokat, akik annyira okosak, akik tanultak a múltból és új gondolatokkal állnak elő. Azon kapom magam, hogy nálam 50 évvel fiatalabbaktól tanulok egy csomó mindent, ami izgalmas.” Ugyanakkor azt is gondolja, hogy az új keletű, országos mozgalom egyik előzménye éppen a korábbi évtizedek munkája: a Fekete Párducok egykori mozgalmának közösségszervező, oktató és a szegényeket élelmiszerrel segítő tevékenysége. Bár fiatalon nem határolódott el a tiltakozás erőszakos formáitól, most azt gondolja, hogy a minneapolisi rendőrőrs felgyújtása vagy a rabszolgakereskedő Edward Colston angliai szobrának ledöntése nem a végső válasz, mert az ilyen akciók nem oldják meg a problémákat. Arra csak a munka, a szervezkedés, a társadalom átalakításán való szüntelen gondolkodás képes. Davis, aki az alabamai Birmighamben született és személyesen ismerte a Ku Klux Klan által 1963-ban felgyújtott ottani templomban meghalt négy kislány némelyikét, most azt mondja, örül, hogy már halott barátai helyett is láthatja a mai történéseket. A szervezkedés, a világméretű tiltakozás nélkül könnyen ő is életfogytiglani ítéletet kaphatott volna, ezért élete végéig folytatni fogja a szervező- és felvilágosító munkát. Trump nevét ki sem hajlandó ejteni, de a Demokrata Párt vezetőivel sincs kibékülve, mert ők szerinte, bár gesztusaikkal szeretnének a történelem jó oldalára kerülni, nem hajlandók valóban tenni is ezért.

A török hadsereg hadműveletet indított Észak-Irakban kurd fegyveresek ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.17. 09:13

Fotó: Defense Ministry of Azerbaijan / / AFP/Anadolu Agency
A levegőből indított offenzívában a hadsereg kommandósai vesznek részt, harci repülőgépek és helikopterek, tüzérségi lövegek, fegyveres és fegyvertelen drónok nyújtanak nekik támogatást.
A török hadsereg hadműveletet indított Észak-Irakban kurd fegyveresek ellen – jelentette be szerdán Ankara. A török védelmi minisztérium Twitteren megjelent közleménye szerint azután indítottak hadműveletet a török határtól mintegy 15 kilométerre lévő Haftanin térségében, hogy a kurdok heves tüzérségi támadásnak vetették alá a határ mentén lévő török katonai bázisokat. A levegőből indított török offenzívában a hadsereg kommandósai vesznek részt, harci repülőgépek és helikopterek, tüzérségi lövegek, fegyveres és fegyvertelen drónok nyújtanak nekik támogatást. A tárca tájékoztatójában nem szerepel az, hogy hány török katonát vetettek be a törökországi kurd kisebbség függetlenségéért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen Észak-Irakban. Ez már a második ilyen művelet a héten. Az előző során az iraki-iráni határon fekvő Kandil-hegység környékén csaptak le a török erők. A térségben található a PKK iraki főhadiszállása, amelyet gyakran vesz célba a török hadsereg. Ankara a szélsőségesek fokozott támadásaival indokolta a két legújabb hadműveletet, amelyekre jogos önvédelemként tekint.
Hulusi Akar és a vezérkar a hadműveleti központban
Fotó: Arif Akdogan / AFP/Anadolu Agency
Bagdad bírálta a műveleteket, amelyek szerinte sértik Irak szuverenitását és a nemzetközi jogot. A török nagykövetet kedden bekérették a történtek miatt az iraki külügyminisztériumba. A PKK-t Ankara, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván. A kurdok 1984 óta folytatnak fegyveres felkelést az ankarai kormány ellen, a konfliktusban több mint negyvenezren vesztették életüket.

Álomduó az EU élén – Egy sor probléma megoldása vár Berlinre

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.17. 08:35

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Ha Németországnak nem sikerül megoldania az Unió gondjait júliustól, a soros elnökség alatt, akkor senkinek – vélik szakértők.
Rendkívül nehéz európai uniós elnökség előtt áll Németország, a koronavírus-járvány még nem csengett le, gazdasági hatásai azonban már most drámaiak. Berlinnek közös nevezőre kell hoznia a tagországokat arról, mekkora összeget kapjanak az újjáépítésre az egyes tagországok és ennek hány százaléka legyen hitel. Megállapodásra kell jutni a következő hétéves költségvetésről is. Mind több ország követeli a menekültek igazságos elosztását a tagországok között. Bár kötelező kvóták biztosan nem lesznek, Berlin a következő fél évben akarja véghez vinni a menekültügy reformját. Horst Seehofer német belügyminiszter nemrégiben azt közölte, „végre előrelépést kell elérni” ebben a kérdésben. Megismételte azt a követelését, a menekülteknél már az Unió határain kívül tisztázni kell, az illető jogosult-e arra, hogy menedéket kapjon az EU-ban. Berlin célja az EU határőrizeti szerve, a Frontex megerősítése. És ez még nem minden. Julia Klöckner, kereszténydemokrata élelmezésügyi miniszter közölte, a német elnökség során az élelmiszerellátás garantálására kell koncentrálni. Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter pedig úgy véli, ambiciózusabb klímacélokat kell megfogalmazni. „A klímavédelem és a green deal a soros elnökség prioritásai közé tartozik” – jelentette ki a szociáldemokrata politikus. (Az Európai Unió klímacsomagja, az Európai Zöld Megállapodás felvázolja, hogyan válhat az EU 2050-ig klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett.) S akkor még nem is szóltunk az EU-t érintő külpolitikai kihívásokról, az Egyesült Államok és az EU egyre fagyosabb viszonyáról. Épp a német elnökségre esik majd a novemberi amerikai elnökválasztás. Szintén a következő hónapok nagy kérdése, lesz-e bármiféle megállapodás az Unióból távozó Nagy-Britannia és az EU között, vagy sem. A német program 24 oldalas, érthető módon sok szó esik benne a járvány elleni küzdelemről, továbbá a Brexitről, a Kínával való kapcsolatokról és az európai menekültpolitika reformjáról. Berlinre tehát egy sor probléma megoldása vár. Szakértők szerint bár már-már lehetetlen ennyi kérdésben egyezséget elérni a tagállamok, mégis igen szerencsés, hogy épp Németország lesz a soros elnök ebben a zivataros időszakban, hiszen ha Angela Merkel kormányának nem sikerül megoldania a gondokat, akkor tényleg senkinek. Azért is egyedi lehetőség ez, mert olajozottan működhet az együttműködés Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár között. Előbbi 14 évig szolgált miniszterként Merkel valamely kormányában. Von der Leyen máig nem tudott teljesen elszakadni a német belpolitikától, rendszeresen érdeklődik az iránt, milyen témák kerültek szóba az uniópártok, a CDU és a CSU szokásos szerdai sajtóreggelijein. „Hiányzik a berlini hangulat” – ismerte el a Spiegelnek. A bizottsági elnök és a kancellár ma is naponta egyeztetnek egymással, ha máshogy nem, SMS-ben. Amint a Spiegel fogalmaz, ketten sokáig kereszténydemokrata álompárnak számítottak, 2010-ben vált viszonyuk hűvösebbé, von der Leyen csalódottan vette tudomásul, hogy nem őt jelölték német szövetségi elnöknek. Merkel viszont később azért neheztelt tanítványára, mert ő sem tudta megoldani a német hadsereg, a Bundeswehr zavaros ügyeit. Most azonban végérvényesen fátylat boríthatnak a múltra, hiszen Európa jövője múlik együttműködésükön. Ugyanakkor Merkel döntéseire már eddig is rányomta a bélyegét von der Leyen jelenléte. A német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök 500 milliárd eurót kívánnak fordítani hozzájárulás formájában a járvány után Európa újjáépítésére, az összeg jelentős részét Berlin állja. Feltételezések szerint Berlin aligha vállalt volna ilyen terhet, amennyiben még Jean-Claude Juncker töltené be a bizottsági elnöki tisztséget. Von der Leyen is úgy vélte, ilyen lépéshez elengedhetetlen a bizalom. „Nagyra becsüljük egymást. Nem mindig vagyunk azonos véleményen, de 100 százalékig hagyatkozhatunk a másikra” – összegzett a Bizottság elnöke.