A kormányzati kommunikációs központ azzal magyarázta a rendkívüli állapot feloldását, hogy az a hatalom jó szándékát bizonyítja, mások szerint viszont ily módon gyakorlatilag törvénybe iktatták Orbán Viktor különleges felhatalmazását. Emellett persze az is igaz, hogy a miniszterelnök már eddig is szinte teljes ellenőrzést gyakorolt pártja és az állam fölött. A Fidesz kézben tartja a sajtó jó részét, az igazságszolgáltatás felső szintje tele van „közeli” bírákkal és a gazdaságban is leginkább a lojális üzletemberek mondják ki a döntő szót.
Úgyhogy bírálók bűvészmutatványnak minősítik az Országgyűlés tegnapi döntését, mondván, hogy az csupán bebetonozza Orbán különleges felhatalmazását a mindennapi használatra. Az Eötvös Károly Intézet legújabb tanulmánya oda lyukad ki, hogy a szándék nem a vírus előtti jogrend helyreállítása, hanem a jogi alap megteremtése volt a korlátlan hatalom gyakorlásához. Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának tanszékvezetője úgy értékeli, hogy a demokráciának immár csupán a máza maradt meg.
A kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy akik a különleges jogkör bevezetése kapcsán riogattak, azok részéről most időszerű volna bocsánatot kérni, legyen szó az ellenzékről, a nemzetközi sajtóról vagy külföldi liberális politikusokról. Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az eltelt jó két hónapban jócskán születtek olyan határozatok, amelyeknek semmi közük nem volt a vírusválsághoz.
Bár Orbán Viktor azt twitterezte a Parlament egyhangú határozata után, hogy nyugodtan elnézést kérhetnek mindazok, akik akár magyar földön, akár külföldön diktatúrát kiáltottak, Gulyás Gergely pedig azt közölte, hogy a szükségállapot ma éjfélkor véget érhet, az elfogadott jogszabály új kérdéseket vet fel a magyar demokrácia kapcsán. Félő ugyanis, hogy a törvény csupán előkészítette a terepet és így az ország még inkább sodródik a tekintélyelvű irányítás felé. Hiszen mostantól kezdve bármikor ki lehet hirdetni az egészségügyi vészhelyzetet és nem kell hozzá a képviselők beleegyezése. Azon kívül a kormány pótlólagos jogokat kapott a szabadságjogok korlátozására, már ha ismét különleges állapotokat rendel el.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy az Orbán-kabinet teljesítette ígéretét és megválik szinte korlátlan felhatalmazásától, ám ha közelebbről is szemügyre vesszük a dolgot, akkor azt látjuk, hogy még több jogot élvez, mint a fertőzés kirobbanása előtt. Hiszen bármikor félretolhatja az Országgyűlést és bevezetheti az egészségügyi szükségállapotot, ameddig csak kedve szottyan hozzá. A Helsinki Bizottság ily módon igazoltnak látja a korábbi félelmeket, tehát, hogy a hatalom visszaélhet, sőt, vissza is él a Covid-19 miatt kapott jogosítványokkal.
A magyar demokrácia egyik súlyos gondja a bizalom hiánya. A Fidesz 2010 óta egyre nagyobb hatalmat összpontosít a saját kezében, lerombolja a fékeket és ellensúlyokat. Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az államfő, a tiszti főorvos, valamint a sajtó túlnyomó többsége, mind-mind Orbán irányítása alatt áll. Már csak a független média és az igazságszolgáltatás gátolja a teljhatalmat, de mindkettő csupán korlátozottan.
Frankfurter Allegemeine Zeitung
„Viszlát vészhelyzet, halló egészségügyi válság?” Így fejezi ki a magyar helyzet kettősségét a német konzervatív lap, miután Orbán bocsánatkérést követel azoktól, akik diktatórikus viszonyoktól óvtak, az új szabályozás azonban megint csak aggályos. A kormány már eddig is sürgette, hogy kövesse meg jó néhány külföldi sajtóorgánum, valamint az öt észak-európai állam. Viszont érvényben maradnak olyan rendelkezések, amely a többi közt az adatvédelmet korlátozzák, és szűkítik az önkormányzatok anyagi függetlenségét
A Helsinki Bizottság, a TASZ és az Amnesty International attól fél, hogy az új jogszabály révén a kormány a hátsó ajtón keresztül bármikor kvázi-diktatórikus helyzetet teremthet, amit viszont a hatalom élesen visszautasít. Arra hivatkozik, hogy nemrégiben a Bundestag hasonló szabályozást vezetett be járvány esetére. A magyar esetben ez azt jelenti, hogy ha bejelentik az egészségügyi vészhelyzetet, akkor a Fidesz eltérhet a törvényektől, korlátozhatja bármiféle intézmény működését, üzleteket zárathat be, megtilthatja bizonyos termékek árusítását. Mozgósíthatja a hadsereget. De nem rendelhet el kijárási tilalmat. A Parlamentet csupán tájékoztatnia kell, ám az nem szólhat bele semmibe.
A magyar Országgyűlés véget vet a vészhelyzetnek, de ugyanazzal a mozdulattal új felhatalmazást adott Orbán Viktornak, aki ily módon folytathatja a rendeleti kormányzást, ha úgy látja jónak. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke arra emlékeztet, hogy az eddig meghozott jó 120 dekrétum egy része a demokratikus elvek további gyengítésére szolgált. És ismerve a Fidesz eddigi mérlegét, tartani kell attól, hogy az újonnan jóváhagyott törvény csupán az ellenőrizetlen és igen nagy jogkört leplezi. Hivatalos részről nem reagáltak, amikor a portál rákérdezett, hogy mit is gondol a kormány erről. Viszont a jelentés visszaidézi, hogy a Bizottság alelnöke szerint az igazság pillanata lesz, amikor kiderül, hogy visszaáll-e a hatalmi ágak szétválasztása. Vera Jourová hozzátette, hogy az uniós jog szempontjából gondot okoz, ha hatályban maradnak a rendkívüli állapot egyes elemei.
A magyar Parlament megszavazta, hogy fújják le az Orbán Viktornak adott különleges felhatalmazást, ami annak idején nemzetközi bírálatokat váltott ki, mert sokan féltek attól, hogy a miniszterelnök teljhatalomhoz jut általa. Ám a most született jogszabály az ellenzők szerint megint csak lehetővé teszi, hogy a politikus meghatározatlan ideig dekrétumokkal gyakorolja a hatalmat. Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet igazgatója úgy véli: a kormányfő rájött, hogy hasznára lehetnek az alaptalan nemzetközi kritikák és ki is használta a lehetőséget. Ennélfogva abszolút nyertesnek tekinthető. A magyarok többsége elégedett a válságkezeléssel, miközben a politikus megnyerte a csatát a külföldi vádaskodókkal szemben.
Ugyanakkor a Political Capital úgy értékeli, hogy a kabinet a lehető legteljesebb mértékben kiaknázta a különleges jogrend kínálta alkalmat és politikai feltételeket. A válság során keresztülvitt változások érvényben maradnak és gyengítik az alkotmányos, illetve törvényhozási ellenőrzést, miközben az új intézkedések az ellenzék vezette önkormányzatok rovására növelik az Orbánhoz közel álló oligarchák befolyását.
A négy takarékos állam miniszterelnöke közös cikkben figyelmeztet arra, hogy felelősen kell felhasználni a koronaválság gazdasági következményeinek enyhítésére előirányzott mentőcsomagot. A svéd, a dán, az osztrák és a holland miniszterelnök rámutat: olyan nincs, hogy friss pénz, mert az újraindításhoz felveendő hiteleket egytől egyig vissza kell fizetni. Hangsúlyozzák, hogy mind a négyen abszolút szolidárisak és egyetértenek abban, hogy mielőbb túl kell jutni a fertőzés okozta nehézségeken, teljes sebességre kapcsolva a növekedést. Az üzleti élet és a foglalkoztatás fellendítéséhez jelentős alapokat kell mozgósítani.
Például minél jobban lábra kap Olaszország és Spanyolország, annál jobb Dániának és Ausztriának, de ez fordítva is így van. Az idei kilátások azonban nem jók, ám még ez sem indokolja, hogy háttérbe szoruljanak bizonyos elvek. Hiszen 500 billió eurót kell elkölteni felelősen, miközben a számlát a jövő nemzedékei állják. Épp ezért a négyek azt akarják, hogy a különleges alapból azok részesüljenek elsősorban, akiket a legkeményebben sújtott a Covid-19. Méghozzá hitel formájában, a lehető legkedvezőbb feltételek mellett.
Ezek a források akkor hasznosulnak a legjobban, ha tényleges igényeket költik és reformokkal alapozzák meg őket. Ám nem szabad megengedni, hogy irdatlan összegekkel öntsék nyakon a gazdaságokat, mert különben nem lehet szavatolni az ésszerű felhasználást. Azon kívül az alapot a jövőre le kell zárni, és nem szabad összekeverni az EU más célkitűzéseivel. Azokra a következő hosszú távú uniós költségvetésben kell megtalálni az anyagi alapokat. A négy kormányfő biztos abban, hogy mindkét területen lehetséges a kompromisszum.
