Vecsei Miklós megkongatta a vészharangot

Publikálás dátuma
2020.06.18. 07:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha nem sikerül rövid időn belül felszámolni a nyomort a szegény térségekben, akkor települések sora fog végletesen ellehetetlenülni – figyelmeztet a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos.
Az ország háromszáz legszegényebb településén mintegy 370 ezren élnek. A születendő gyerekek száma viszont több, mint egy jobb helyzetű, 1 millió lakossal rendelkező régióban – hívta fel a figyelmet Vecsei Miklós, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerdán tartott háttérbeszélgetésén.
Felejtsük el – tette hozzá –, hogy ki, mennyire érez együtt a nyomorban élőkkel. Ha a problémát racionális, gazdasági szempontból nézzük, akkor „kötelező odafigyelni” rájuk. Eddig is kötelező lett volna, de most már végképp az. Vecsei Miklós szerint legfeljebb tíz évünk van: ha ennyi időn belül nem sikerül megfordítani a folyamatokat, akkor magyarországi települések sora fog végletesen ellehetetlenülni, miután a középosztályhoz tartozók jobbnak látják majd elmenekülni onnan.
A Vecsei által irányított Jelenlét programba fokozatosan egyre több falut vonnak be. Közlése szerint szabad kezet kaptak, a viszonylag szűkös költségvetési kereteken belül „azt csinálunk, amit akarunk”. Azaz a kormány nem szól bele, hogy melyik településen mit és milyen sorrendben tesznek, a helyi szükségletek alapján indíthatnak programokat. Elméletileg nem kifejezetten roma programról van szó, de nyugodtan nevezhetnénk akár annak is – jegyezte meg a miniszterelnöki biztos, aki a háttérbeszélgetésen az elmondottak illusztrálásaként elképesztő nyomorról tanúskodó fotókat vetített. Van olyan falu, ahol több a falkákba verődött kóbor kutya, mint az iskolába járó gyerek. Több településen ma is általános jelenség az uzsora, az áramlopás magától értetődő tevékenység. Sőt: olyan település is akad, ahol az egyik önkormányzati vezető „áramlopási monopóliumot” élvez. Egyedül önmagát érzi feljogosítva arra, hogy illegálisan vételezze az áramot, amit aztán tisztes haszon fejében továbbít a rászorulóknak. (Az érintett ellen eljárás indult.) A program révén egyebek mellett napenergiát felhasználó telep is épül. Vecsei Miklós abban bízik, ha nem is azonnal, de lassacskán sikerül felszámolni az áldatlan állapotokat. „Ha két év múlva is ugyanez lesz, akkor az súlyos kudarc” – állapította meg. A történelmi egyházak jelenléte alig érzékelhető ezekben a falvakban, a templomok omladoznak. Volt olyan templom, amit külföldi pénzből felújítottak, a tetőt aztán újra ellopták. A miniszterelnöki biztos szerint nem is szabad elsőként a templomokra százmilliókat költeni, egyelőre csak az állagmegóvásukról kell gondoskodni. „Ha a közösség felépül, akkor majd felépítjük a templomot is. Az nem jó, ha közösség nélkül épül fel a templom.” Vecsei Miklós hangsúlyozta: az sem helyes, ha a falvakban úgy érzik, hogy „kivételeznek a romákkal”. Ezért ügyelnek rá, hogy olyan programokat valósítsanak meg, amelyek nem fordítják szembe az adott település cigány és nem cigány lakóit. Ha például a program révén sikerül megmenteniük a település egyetlen, bezárásra ítélt boltját, akkor az valamennyi lakó hasznára válik.
Szerző

Mert vihar minden napra kell - ismételheti magát a szerdai ítéletidő

Publikálás dátuma
2020.06.18. 07:30
Budapest - Oktogon
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Pedig hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy a hét második felében megcsendesedik az időjárás.
Kezdetben erősen felhős lesz az ég, majd szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, több-kevesebb napsütés előfordulhat, írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. De a reménykeltő felvezetés után már is azt ígéri, hogy többfelé valószínű eső, zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. És persze mindez kísérőjelenségekkel: a Dunántúlon megélénkül, néhol megerősödik az északnyugati, nyugati szél, máshol jellemzően mérsékelt marad a légmozgás. Az intenzívebb záporok, zivatarok környezetében erős, esetleg viharos széllökések előfordulhatnak. De legalább meleg lesz: a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 26 fok között alakul. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő.
Szerző

Romákra akarták szabni, mindenki kárát látja

Publikálás dátuma
2020.06.18. 07:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Abszurdumnak tartják jogvédők azt a fideszes javaslatot, amely iskolai jogsértés esetén a diákokat megfosztaná a pénzben fizetett kártérítés lehetőségétől.
Tegyük fel, hogy a tanár vagy az iskolarendőr felpofozza a gyerekünket, a büntetőügy lezárása után pedig sérelemdíjat is szeretnénk kapni, ezért polgári jogi eljárást indítunk. Pénzbeli kártérítés helyett azonban a gyerekünket valamilyen képzésre küldik – Farkas Lilla ügyvéd, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora ezzel a példával illusztrálta, milyen extrém megoldásokat szülhet a fideszes Horváth László javaslata. A kormánypárti képviselő indítványa elvileg azt szeretné elérni, hogy a gyöngyöspatai szegregációs perhez hasonló ügyekben a jogsértett diákok számára a „bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg”. A bíróságnak tehát még csak mérlegelési lehetősége sincs, pénzbeli kártérítésre a törvény nem ad lehetőséget.
Horváth László a benyújtott javaslatban úgy fogalmaz, hogy az új jogszabályt olyan esetekben kell alkalmazni, amikor az iskola a tanulót a neveléssel-oktatással összefüggésben személyiségi jogában megsérti. A hangsúly a „személyiségi jog” kifejezésen van, ami lényegesen szélesebb kört fed le, mint a jogellenes elkülönítés, a szegregáció. A személyiségi jog sérelmét jelenti az is, ha a tanár verbálisan zaklatja a diákjait, megalázóan bánik velük, pszichésen összetöri őket – sorolta Farkas Lilla. Ha a javaslatot elfogadják, akkor a bíróságnak ilyen szituációkban sem lesz más választása: mivel sérelemdíjat nem állapíthat meg, a gyerekeket majd ki tudja milyen képzésre küldik.

„Nem tudom, hogyan képzelik ezt” – mondta Farkas Lilla, a jogvédő alapítvány kurátora. Teljesen egyértelmű, hogy az okozott kár jóvátételére, vagy legalább enyhítésére az „oktatási, képzési szolgáltatás” alkalmatlan.
Túl nagyot markoltak – folytatta Farkas Lilla. Az eredeti, eleve elfogadhatatlan szándék az volt, hogy a roma diákokat megfosszák a pénzbeli kártérítés lehetőségétől. A vége viszont az lesz, hogy valamennyi tanulót – függetlenül a származásától – kizárnak egy alapvető joghoz való hozzáférésből. A pénzben fizetett sérelemdíj ugyanis alapvető jog. Eddig a nem vagyoni károk rendezésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés volt, és – ahogyan arra a gyöngyöspatai ügyben a Kúria is felhívta a figyelmet – természetbeni kártérítés (képzés) alkalmazását a jogszabály nem is tette lehetővé.
A jog egyik fontos funkciója a politikai önkény elleni fellépés – állapította meg az alapítvány kurátora. Ebből fakadóan törvényesen nem lehet egy társadalmi csoportot, jelen esetben a szegregált romákat önkényesen büntetni, és ennek érdekében a személyiségi jogok köréből kiragadni az iskolai elkülönítést. Ha viszont ilyen szellemben általános érvényű jogszabály születik, akkor az nem csak a roma, hanem a nem roma diákokra nézve is hátrányos – értékelte más megközelítésben is a fideszes javaslatot Farkas Lilla.
A javaslat egy újabb kétségbeejtő példája annak, hogy a kormány meggondolatlan és szakmaiatlan jogalkotással áll bosszút a jogállamon, az azt érvényesítő bíróságokon és persze azokon, akik jogaikat szeretnék érvényesíteni – hangsúlyozta Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyenlőségprojektjének vezetője.
A TASZ munkatársa szerint a kormánypárti javaslat egyértelműen szűkíti az oktatási intézményekkel szemben a jogérvényesítési lehetőségeket. Ha elfogadják, annak az lesz a következménye, hogy azok, akiket oktatási intézmény sért meg személyiségi jogában, hátrányos helyzetbe kerülnek más személyiségi jogsértés elszenvedőihez képest, mert nem kaphatnak sérelemdíjat (pénzbeli kompenzációt). Az oktatási intézmények tehát kivonhatnák magukat a fizetési kötelezettség alól, másképpen felelnének a személyiségi jogsértésekért, mint mindenki más. Jovánovics Eszter ezt teljesen indokolatlannak minősítette. A szegregáció vagy a megalázó bánásmód mellett a fogyatékos gyerekek esetében a fejlesztések elmaradását is példaként említette. A javaslat éppen attól fosztja meg a bíróságot, hogy a konkrét ügy egyedi körülményeit mérlegelve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót alkalmazzon. A személyiségi jogi perek jellemzően évekig eltartanak, különösen, ha nem emelkedik az ítélet első fokon jogerőre. Az esetek többségében a jogsértéskor óvodás gyermek már régen iskolába jár, az iskolás már másik iskolában tanul, vagy időközben nagykorú lett. Mit fognak kezdeni egy utólag megítélt képzéssel? Miképpen orvosolhatná személyiségi jogsértéseiket egy olyan szolgáltatás, ami semmilyen módon nem reflektál az őket ért jogsértésre? – kérdezte Jovánovics Eszter. A Polgári törvénykönyv szerint a sérelemdíj fogalmi eleme, hogy az mindenkinek jár, akinek személyiségi jogsértéssel nem vagyoni sérelmet okoztak. A tervezett módosítás ezt az elvet is felülírja – bírálta a javaslatot a TASZ projektvezetője. Összességében itt nem egy speciális szabályról, hanem merőben új jogintézményről van szó, és ezen a tényen mit sem változtat, hogy a jogalkotó azt változatlanul sérelemdíjnak hívja. A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályoknak illeszkedniük kell a jogrendszer egységébe és meg kell felelniük a jogalkotás szakmai követelményeinek. Jovánovics Eszter biztosra veszi: a javaslat nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Próbáltuk megszólaltatni az indítványt benyújtó Horváth Lászlót is, de a fideszes politikus eddig nem reagált megkeresésünkre.
Szerző