Előfizetés

Témák a kamrából – egymásra pakolgatják a kivételes állapotokat Orbánék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 16:48

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Öt éve játszik a kivételes helyzetekkel a kormány, és mindig van indok arra, hogy még kivételesebb helyzetbe hozzák az országot. A most véget érő veszélyhelyzet lehetővé tette az oligarchák újabb feltőkésítését, az információszabadság további leépítését, vagy az ellenzéki pártok és az önkormányzatok pénzügyi sanyargatását. Pedig ezeknek semmi köze nincs a járványhoz.
A Fidesz rájött arra, hogy a modern kormányzást folyamatos válságmenedzselésként is fel lehet fogni, ami könnyebbé teszi az ellenségképekre alapozott politizálást is. Orbán Viktor várkapitányi szerepe, a Fidesz ostromlott várként való megjelenítése olyan pozíciók, amelyek segítik a kormánypárti tábor egyben tartását, ami 2010 óta a Fidesz legfontosabb politikai motivációja – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Antal Attila politológus, az ELTE ÁJK oktatója, az Eszmélet főszerkesztője. Mint kifejtette, az elmúlt évtizedben egymásra rakódtak a különböző válsághelyzetek, melyek egy része mesterségesen kreált volt. Jellemző példa, hogy a migrációval kapcsolatos válsághelyzet máig hatályban van, de a koronaválság alatt egy pillanat alatt bekerült a téma a kamrába, ahonnan aztán a járvány enyhülésével ismét kezdik előszedni. Egymást időben is átfedő kivételes állapotok rakódnak tehát egymásra, és számítani lehet arra, hogy ezek a továbbiakban is párhuzamosan léteznek majd, akár az új egészségügyi válsághelyzettel is. A politikai csapdapozícióval együtt is úgy véli Antal Attila, hogy az ellenzék nem szavazhatta meg a felhatalmazási törvényt abban a formájában, amiben előterjesztették. Az ellenzék próbált ugyan gesztusokat tenni, és egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány is nyitott lehet az együttműködésre, de a miniszterelnök mégis úgy döntött, hogy zár az ellenzék felé. Így végül a magyar politika még válsághelyzetben sem tudott elmozdulni a normalitás irányába. Mára tisztán látszik, hogy a felhatalmazási törvényre a járvány primer kezeléséhez nem is volt szükség, viszont jól jött ahhoz, hogy a kormány olyan dolgokat nyomjon keresztül, amelyek máskor biztosan nagyobb visszhangot váltottak volna ki. Ilyen lépések voltak többek között az oligarchák további feltőkésítése, az információszabadság további rontása, a felsőoktatás egy részének privatizálása, vagy az ellenzéki pártok és az önkormányzatok pénzügyi sanyargatása is. A kormány a tavaly őszi önkormányzati csorbát nyilvánvalóan ki akarta köszörülni, és vélhetően mindenképpen tett volna lépéseket ebbe az irányba a járvány nélkül is, de a válsághelyzet lehetővé tette, hogy még talán a vártnál is brutálisabban lépjen fel. A felhatalmazási törvény a saját, fideszes önkormányzati háttérnek is üzenet volt, megakadályozandó, hogy a későbbiekben akár csak a lehetősége is meglegyen a belső kritikának (lásd az iskolabezárás esetét). Az egészségügyi válsághelyzet lehetőségének bevezetésével a kormány meg akarja hosszabbítani a válsághelyzetet, úgy, hogy a továbbiakban ahhoz felhatalmazási törvény se kelljen. Antal Attila veszélyesnek látja az Orbán-kormány kezében a rendkívüli állapot eszközét, amelyet egyre inkább úgy tűnik, hogy normál ügymenetté igyekszik alakítani a kormányfő. Azt kell felismertetni a magyar társadalommal, hogy a rendkívüli állapotokat visszaélésszerűen használják, a legutóbbit nyilvánvalóan arra, hogy lépésről lépésre szipolyozzák ki az ellenzék maradék erőforrását. Antal Attila szerint nem magával a kivételes állapot lehetőségével van a gond, hanem azzal, ahogy azt autoriter módon az Orbán-kormány működteti. Az ellenzéknek politikai lehetőséget jelenthet, hogy az Orbán-kormány válságkezelése rányomja a válság következményeit az emberekre, a vállalatokat és a saját oligarcháit menti, nem az embereket. A rendkívüli kormányzást veszélyhelyzetekben arra találták ki, hogy az embereket megvédje, de a kormány pont ezt a funkcióját nem látja el a válságkezelés során. Ez az, amit az ellenzéknek minden eszközzel meg kell világítani a választók felé. Az ellenzékre nézve is igaz, hogy a kivételes helyzetek kivételes válaszokat igényelnek.

A Médiatanács szerint nem sért emberi méltóságot, ha a Bayer show-ban számmal jelölik a képviselőnőket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 16:26

Fotó: Népszava
Nőket számszerűsített Kövér László, ez azonban belefér a médiatestület szerint.
A Médiatanács egy méltóságsértést feltételező bejelentés alapján megvizsgálta a Hír TV-n futó Bayer-show április 26-ai adását. 
A testület megállapította, hogy a Szabó Tímea képviselőt bíráló műsorvezetői szavak nem mutatnak túl a magánérdek-sérelmen, így a közösség sérelmét is megvalósító, az emberi méltóság intézményes védelmében való hatósági fellépés nem indokolt

- tudatta szerdán az MTI-vel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.
A testület megállapította továbbá, hogy a nőkről elhangzott vélemény nem a női nem vagy a női országgyűlési képviselők ellen irányult, emberi méltóságukat nem kérdőjelezte meg, őket alacsonyabb rendűként nem tüntette fel sem a bejelentésben kifogásolt mondatokban, sem a műsorszám egészében, így a testület nem indít eljárást.

Ócskák, ápoltak, 2-es számúak

Emlékeztetőként, Kövér László, az Országgyűlés elnöke az április 26-i Bayer show-ban így fogalmazott az ellenzéki politikusokról, számmal említve közöttük is a nőket.
„én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik” - utalt a női képviselőkre a házelnök - „ha olyan helyzetbe keverik magukat, mint Szabó Tímea legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére”

Ugyanebben az interjúban Kövér ócskának nevezte az ellenzéket, ám hangsúlyozta, a karanténidőszakban még az is jó volt, hogy bemehetett a Házba „a sok ápolt közé.”  Mindezt egyébként arra válaszolva mondta el, hogy Bayer megkérdezte, hogy lehet ép lélekkel végigszenvedni egy Szabó Tímea-féle felszólalást. Az adás miatt az ellenzék parlamenti és EP-képviselői április végén fordultak panasszal a Médiatanácshoz.

Kevés magyar zene szólt a Táska Rádióból

 A székesfehérvári Táska Rádió szolgáltatóját negyvenezer forintra bírságolta a tanács, amiért egy vizsgált februári adáshéten szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveget, magyar zenét és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort, valamint több ismétlést tett közzé. A szolgáltató ezen felül a törvényben előirt arányhoz képest kevesebb közszolgálati műsort sugárzott - írták.    A Szent István Rádió - Tokaj egy márciusi adáshéten eltért állandó megnevezésétől, kevesebb magyar zenét és hírt, továbbá több ismétlést tett közzé szerződéses vállalásaihoz képest. A Médiatanács a szolgáltatónak a rendkívüli helyzetről írt indokló nyilatkozatát elfogadva méltányosan ítélte meg a helyzetet, a pénzbírságot mellőzte, de felszólította a rádió szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértésektől.    Kitértek arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt a televíziós hirdetési piac átalakulását 2020 májusában vizsgáló, a Médiatanács által elfogadott NMHH-tanulmány szerint 2019-cel összevetve továbbra is csökkenő tendencia mutatható ki, a márciust és áprilist elemző tanulmányokhoz hasonlóan.

Miskolci gimnáziumigazgató lenne a fideszes képviselő, aki eddig általános iskolát vezetett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 14:59
A miskolci Földes Ferenc Gimnázium
Fotó: Google Street View
Tavaly ellenzéki polgármester lett a középiskola korábbi irányítója, aki nem engedett a Fidesznek. A kormánypárt taktikát válthatott.
A Fidesz bevenné Miskolc elit középiskoláját, a Földes Ferenc Gimnáziumot – írja szerdai cikkében az Index. Arra utalnak, hogy a jó nevű iskola korábbi igazgatója az a Veres Pál volt, aki többször konfliktusba került a Fidesszel, és párton kívüliként az ellenzék támogatásával tavaly Miskolc polgármestere lett. A gimnázium megüresedett igazgatói posztjára most hárman pályáznak:
  • Fazekas Róbert, a jelenlegi megbízott igazgató,
  • Kovács Benedek, az iskola fizikatanára,
  • Hajdu Hajnalka, a Sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.
Az Index szerint utóbbi pályázó személyén múlhat, hogy a Fidesz a korábbi sokéves próbálkozás után „beveszi-e” a gimnáziumot, amelynek nevét Miskolc korábbi polgármestere, Kriza Ákos sikertelenül próbálta meg átneveztetni. Az egykori kommunista munkaszolgálatos, 1943-ban a második világháború keleti frontján meghalt Földes helyett Széchenyi nevét akarták felvetetni az iskolával 2011-ben, de a Fidesz az igazgató és a szülők ellenállása miatt végül meghátrált. Azt követően többször is megkísérelték eltávolítani a jelenlegi polgármester a gimnázium éléről, sikertelenül.  Hajdu Hajnalkával kapcsolatban a portál megjegyzi:
Nemcsak pedagógus, általános iskolai igazgató, a Fidesz tiszaújvárosi szervezetének vezetője, tavaly októberben miskolci képviselőjelöltje, jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja.

–  Az átlagemberek nagy többségének a pártpolitikai tevékenysége mellett van egy tisztességes szakmája, amiben dolgozik, és amivel eltartja a családját. Én is ezt teszem. Egyértelműen ki tudom jelenteni, miszerint tudok különbséget tenni a magánéletem, a társadalmi életem és a munkám között. Szigorúan betartom most is, hogy az iskolában nincs politikai tevékenység, amennyiben én leszek a Földes vezetője, nemhogy én nem fogok ott politizálni, de más sem – hangoztatta az Index kérdésére Hajdu Hajnalka. A portál emlékeztetett arra, hogy a korábbi évekhez képest mostanra a kormány még jobban megkönnyítette magának, hogy lehetőleg senki ne csináljon balhét az iskolaigazgatók kinevezése miatt. – A tavaly sebtében összehozott, egy rövid időre megakasztott, majd gyorsan elfogadott törvénymódosítás végleg megszüntette az igazgató pályázatoknál a nevelőtestületek véleményezési jogát. Nem kell már kikérni a szülői közösség, az iskola nem pedagógus alkalmazottainak, az óvoda- és iskolaszéknek, és a diákönkormányzatnak a véleményét sem.