Áder elrendelte, kihirdetik a veszélyhelyzet megszüntető törvényt

A koronavírus-törvény megy, kistestvére, a járványügyi készültség viszont velünk marad.

Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály kihirdetését.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény -írja az MTI. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden jelezte, a kabinet azt kéri, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend.

Mint ebből is látszik, a jogi helyzet meglehetősen bonyolult, és a kabinet kezében összpontosítja a döntési lehetőségeket.

A változás után életbe lép az egészségügyi járványügyi készültség, ami azt jelenti, hogy továbbra is működik majd az operatív törzs, a kormány pedig szükség esetén elrendelhet nyitvatartási korlátozásokat, valamint látogatási tilalmat, de rendeleti úton korlátozhat alapjogokat is.

Az egyik legfontosabb újdonság: a jövőben az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet esetén – amelyet a kabinet rendelhet el – az országos tiszti főorvos helyett a kormány hozhat járványügyi korlátozó intézkedéseket. Ilyen helyzet elrendelésekor akár a hadsereget is be lehet majd vetni a védekezésben, fegyverhasználati joggal.

A megszüntető törvény emellett több módosítást véglegessé tesz – ilyen például az a

a passzus, amely szerint a veszélyhelyzet idején elrendelt kétéves munkaidő keret nem szűnik meg annak elmúltával sem, vagyis két éven át a munkáltató dönthet arról, hogy két éves távlatban mikor és mennyi időre rendel el túlmunkát, hétvégi munkavégzést, valamint hogy mikor mehetünk szabadságra. Ez egyértelműen a multiknak tett engedménynek tekinthető, és a dolgozókat érinti hátrányosan.

Arról, hogy a most elfogadott törvény milyen változásokkal jár, bővebben itt írtunk korábban. Arról pedig, hogy a módosítás milyen kockázatokkal jár a TASZ, az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság szerint, itt olvashat.