Tegyük fel, hogy a tanár vagy az iskolarendőr felpofozza a gyerekünket, a büntetőügy lezárása után pedig sérelemdíjat is szeretnénk kapni, ezért polgári jogi eljárást indítunk. Pénzbeli kártérítés helyett azonban a gyerekünket valamilyen képzésre küldik – Farkas Lilla ügyvéd, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora ezzel a példával illusztrálta, milyen extrém megoldásokat szülhet a fideszes Horváth László javaslata.
A kormánypárti képviselő indítványa elvileg azt szeretné elérni, hogy a gyöngyöspatai szegregációs perhez hasonló ügyekben a jogsértett diákok számára a „bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg”. A bíróságnak tehát még csak mérlegelési lehetősége sincs, pénzbeli kártérítésre a törvény nem ad lehetőséget.
Horváth László a benyújtott javaslatban úgy fogalmaz, hogy az új jogszabályt olyan esetekben kell alkalmazni, amikor az iskola a tanulót a neveléssel-oktatással összefüggésben személyiségi jogában megsérti. A hangsúly a „személyiségi jog” kifejezésen van, ami lényegesen szélesebb kört fed le, mint a jogellenes elkülönítés, a szegregáció. A személyiségi jog sérelmét jelenti az is, ha a tanár verbálisan zaklatja a diákjait, megalázóan bánik velük, pszichésen összetöri őket – sorolta Farkas Lilla. Ha a javaslatot elfogadják, akkor a bíróságnak ilyen szituációkban sem lesz más választása: mivel sérelemdíjat nem állapíthat meg, a gyerekeket majd ki tudja milyen képzésre küldik.
„Nem tudom, hogyan képzelik ezt” – mondta Farkas Lilla, a jogvédő alapítvány kurátora. Teljesen egyértelmű, hogy az okozott kár jóvátételére, vagy legalább enyhítésére az „oktatási, képzési szolgáltatás” alkalmatlan.
Túl nagyot markoltak – folytatta Farkas Lilla. Az eredeti, eleve elfogadhatatlan szándék az volt, hogy a roma diákokat megfosszák a pénzbeli kártérítés lehetőségétől. A vége viszont az lesz, hogy valamennyi tanulót – függetlenül a származásától – kizárnak egy alapvető joghoz való hozzáférésből. A pénzben fizetett sérelemdíj ugyanis alapvető jog. Eddig a nem vagyoni károk rendezésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés volt, és – ahogyan arra a gyöngyöspatai ügyben a Kúria is felhívta a figyelmet – természetbeni kártérítés (képzés) alkalmazását a jogszabály nem is tette lehetővé.
A jog egyik fontos funkciója a politikai önkény elleni fellépés – állapította meg az alapítvány kurátora. Ebből fakadóan törvényesen nem lehet egy társadalmi csoportot, jelen esetben a szegregált romákat önkényesen büntetni, és ennek érdekében a személyiségi jogok köréből kiragadni az iskolai elkülönítést. Ha viszont ilyen szellemben általános érvényű jogszabály születik, akkor az nem csak a roma, hanem a nem roma diákokra nézve is hátrányos – értékelte más megközelítésben is a fideszes javaslatot Farkas Lilla.
A javaslat egy újabb kétségbeejtő példája annak, hogy a kormány meggondolatlan és szakmaiatlan jogalkotással áll bosszút a jogállamon, az azt érvényesítő bíróságokon és persze azokon, akik jogaikat szeretnék érvényesíteni – hangsúlyozta Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyenlőségprojektjének vezetője.
A TASZ munkatársa szerint a kormánypárti javaslat egyértelműen szűkíti az oktatási intézményekkel szemben a jogérvényesítési lehetőségeket. Ha elfogadják, annak az lesz a következménye, hogy azok, akiket oktatási intézmény sért meg személyiségi jogában, hátrányos helyzetbe kerülnek más személyiségi jogsértés elszenvedőihez képest, mert nem kaphatnak sérelemdíjat (pénzbeli kompenzációt).
Az oktatási intézmények tehát kivonhatnák magukat a fizetési kötelezettség alól, másképpen felelnének a személyiségi jogsértésekért, mint mindenki más. Jovánovics Eszter ezt teljesen indokolatlannak minősítette. A szegregáció vagy a megalázó bánásmód mellett a fogyatékos gyerekek esetében a fejlesztések elmaradását is példaként említette. A javaslat éppen attól fosztja meg a bíróságot, hogy a konkrét ügy egyedi körülményeit mérlegelve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót alkalmazzon.
A személyiségi jogi perek jellemzően évekig eltartanak, különösen, ha nem emelkedik az ítélet első fokon jogerőre. Az esetek többségében a jogsértéskor óvodás gyermek már régen iskolába jár, az iskolás már másik iskolában tanul, vagy időközben nagykorú lett. Mit fognak kezdeni egy utólag megítélt képzéssel? Miképpen orvosolhatná személyiségi jogsértéseiket egy olyan szolgáltatás, ami semmilyen módon nem reflektál az őket ért jogsértésre? – kérdezte Jovánovics Eszter.
A Polgári törvénykönyv szerint a sérelemdíj fogalmi eleme, hogy az mindenkinek jár, akinek személyiségi jogsértéssel nem vagyoni sérelmet okoztak. A tervezett módosítás ezt az elvet is felülírja – bírálta a javaslatot a TASZ projektvezetője. Összességében itt nem egy speciális szabályról, hanem merőben új jogintézményről van szó, és ezen a tényen mit sem változtat, hogy a jogalkotó azt változatlanul sérelemdíjnak hívja. A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályoknak illeszkedniük kell a jogrendszer egységébe és meg kell felelniük a jogalkotás szakmai követelményeinek. Jovánovics Eszter biztosra veszi: a javaslat nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
Próbáltuk megszólaltatni az indítványt benyújtó Horváth Lászlót is, de a fideszes politikus eddig nem reagált megkeresésünkre.
