Előfizetés

Országjárás a nemzeti manipuláció ellen

Cz. G.
Publikálás dátuma
2020.06.18. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Szél Bernadett független parlamenti képviselő szerint Orbán Viktor kormányfő csak a propaganda által felépített látszatvalósággal képes fenntartani a hatalmát. Ennek egyik eszköze az ismét meghirdetett úgynevezett nemzeti konzultáció. Az ellenzéki politikus viszont azt szeretné elérni, hogy a „látszat helyett a valóság látszódjon”.
„Sokan megkerestek bennünket, hogy tegyünk valamit a felháborító, értelmetlen és káros nemzeti konzultáció” ellen. Úgy érezték, nem maradhat visszhang nélkül, hogy Orbán a járvány farvizén újabb manipulációra készül” – számolt be lapunknak Szél Bernadett. Képviselőtársával, Hadházy Ákossal tiltakozásra hív mindenkit, aki elutasítja a hamis kormánypropagandát.
Egész pontosan azt kérik, hogy a tiltakozók ne a szemétbe dobják a konzultációs ívet, hanem adják fel a kezdeményezés Facebook-oldalán megtalálható postacímre. Még jobb lenne, ha az emberek a gyűjtőpontokon augusztus közepéig személyesen adnák le a kormánytól kapott levelet. Ehhez már toborozzák az aktivistákat, a közeljövőben pedig elkészül egy elektronikus térkép is, amely naprakészen nyomon követi majd, hogy az országban hol találhatók gyűjtőhelyek.
„Nekünk nincsenek tetszés szerint felhasználható milliárdjaink, csak a közösségi média és a független sajtó híradásaira számíthatunk” – mondta Szél Bernadett. Fontosnak tartja, hogy minél többekkel személyesen is találkozzon: Hadházy Ákossal jövő héten országjárásra indul.
Szél Bernadett bizonyos abban, hogy az ellenzék csak közösen tudja legyőzni az Orbán-kormányt. Ezért levelet írtak az ellenzéki pártoknak, kérve, hogy csatlakozzanak a „nemzeti manipuláció” elleni fellépéshez. A képviselő úgy tudja, van olyan ellenzéki párt, amelynek elnöksége már ezen a héten napirendre tűzi a kérdést. A pártpolitikusok közül elsőként a momentumos Donáth Anna nyilvánította ki egyetértését, de ugyanígy tett például Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is.
Szerte az országból már eddig is szép számmal jelentkeztek: civil szerveződések, magánszemélyek, ellenzéki pártok helyi szervezetei. A sorsdöntőnek ígérkező 2022-es parlamenti választáshoz közeledve Szél Bernadett különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy aktivizálódjanak az emberek. Ahogyan a „dudálós” tüntetők elleni rendőrhatalmi fellépés is mutatja, a kormány azt szeretné, ha mindenki néma maradna, visszahúzódna a saját csigaházába. „Orbánék el akarják hitetni: annyira szilárd a hatalmuk, hogy azt nem lehet megdönteni. Hát dehogyisnem lehet!” – jelentette ki.
És hogy mi lesz a leadott ívek sorsa? Szél Bernadett elmondása szerint már eddig is kaptak ötleteket, de – mivel ez egy közösségi kezdeményezés – továbbra is várják a javaslatokat.
Ha már a „dudálós” demonstráció szóba került: Szél Bernadettnek egyelőre csak arról van papírja, hogy lemondott a mentelmi jogáról, mások esetében viszont már javában folynak a meghallgatások.

Gyanús üggyel kezd a Fővárosi Törvényszék új elnöke

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.06.18. 06:20

Fotó: Népszava
Nem múlt el nyomtalanul a Handó Tünde nevével jelzett nyolc év a magyar bíróságokon. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnöke, Senyei György tegnap Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék (FT) éppen egy éve még Handó által egyéves, határozott időre megbízott vezetőjét nevezte ki az FT elnökévé hat évre. Tatár-Kis Péter korábban az 50 fős Balassagyarmati Törvényszék ugyancsak egyéves, határozott időre megbízott elnöke volt – a helyi bírák nem támogatták elnöki pályázatát, Handó egy eredménytelen pályázat után bízta meg a törvényszék vezetésével. Ezután egy rövid ideig tartó OBH-s kitérő után tavaly nyáron került a mintegy 800 bírót alkalmazó FT elnöki posztjára. Jó kormányzati kapcsolatai vannak: a szintén bíró feleségének testvére Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Tatár-Kis kinevezése várható volt, hiszen a fővárosi bírák véleménynyilvánító összbírói értekezlete június 8-án a Groupama Arénában 51,46 százalékban az ő pályázatát támogatta. Az FT-t 2012-18 között már vezető Fazekas Sándor pályázata 49,4 százalékot kapott. Senyei György a hétfői személyes meghallgatások után döntött Tatár-Kis mellett. Kinevezése kapcsán azonban maradtak kérdőjelek.
A Groupama Arénában ugyanis azt mondta, sem a saját nevében, sem az FT bíráinak képviseletében nem írta alá azt a tavaly novemberi levelet, amelyben 24 bírósági vezető „fejezte ki háláját” az Alkotmánybíróságra távozó Handónak. Ugyanakkor a levélen jól láthatóan szerepel Tatár-Kis aláírása. Az ellentmondást feloldandó még június 9-én kérdésekkel fordultunk Tatár-Kis Péterhez, ám eddig érdemi választ nem kaptunk. Válaszolt viszont megkeresésünkre az OBH. Ebből kiderül, hogy a testület elnöke a "stílusában, a használt patetikus kifejezések halmozásával az OBH vezetésének felfogásával össze nem egyeztethető" levéllel összefüggésben sem belső vizsgálatot, sem egyéb eljárást nem kezdeményezett. Ugyanakkor – írták – Senyei György "a levél keletkezési, illetve aláírási körülményeire vonatkozó tények megállapítása érdekében írásban megnyilatkoztatta az érintetteket". A nyilatkozatokból kiderült, hogy "a levél célja annyi volt, hogy az érintettek elköszönjenek az OBH leköszönő elnökétől". "Felhívásra dr. Tatár-Kis Péter (...) okirattal igazolta, hogy 2019. november 28-29. napjain külföldön tartózkodott, így a levelet nem írta alá. A beszerzett nyilatkozatokból nem volt megállapítható, hogy nevezett bárkit felhatalmazott volna arra, hogy helyette és nevében a levelet aláírja" - olvasható az OBH válaszában.
Forrásaink szerint az OBH válaszából az következik: Tatár-Kis Péter súlyos etikai vétséget követhetett el, amikor több mint fél évig nem jelezte, hogy az aláírása szerepel a dokumentumon, a bírósági vezetőkre ugyanis a bíróknál is szigorúbb etikai normák vonatkoznak. "Mit szól majd egy állampolgár, amikor kézhez veszi a bírósági ítéletét? Vajon tényleg az a bíró írta alá az ítéletet, aki a döntést meghozta és akinek a neve az iraton szerepel?" – tette fel a kérdést az általunk megkeresett bíró.
Még a bűncselekmény gyanúja is felvetődik, hiszen Tatár-Kis az OBH válasza szerint sem írta alá a levelet, ugyanakkor nem is hatalmazott fel senkit az aláírásra, szignója mégis szerepel az iraton. Ez azonban a jelek szerint Tatár-Kis és az OBH-t sem zavarta. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunk kérdésére ugyanis azt közölte: a 24 bírósági vezető levelével kapcsolatosan június 17-ig „a rendőrséghez bejelentés nem érkezett, feljelentést nem tettek”.

Lefokozhatja a magyar ombudsmant az ENSZ

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.18. 06:00
albizottsága nem nevesítette Kozma Ákos ombudsmant, de az ő megválasztásának módját is kifogásolták
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elveszítheti az úgynevezett "A-kategóriás" minősítését a világszervezet illetékes részlegében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (GANHRI) albizottsága tavaly októberben egy évvel elhalasztotta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) akkreditációjának meghosszabbításáról szóló döntést. Azért határozott így a testület, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar ombudsmanok jelölésének és megválasztásának folyamata, valamint tevékenységük több ponton is kívánnivalót hagy maga után. A világszervezet kötelékébe tartozó testület a koronavírus járvány miatt várhatóan csak jövőre dönt az akkreditáció megújításáról, addig választ vár a kérdéseire, és tájékozódik a helyzetről.
Az értékelés eredményeként az alapvető jogok biztosa vagy megőrzi “A” kategóriás besorolását, vagy visszacsúszik a “B” kategóriába, ami többek között azzal járna, hogy az öt év múlva esedékes felülvizsgálatig elveszíti szavazati jogát és csak megfigyelőként vehet részt az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi találkozókon.
– Az “A” státusz nem azt jelenti, hogy az adott országban minden rendben van az emberi jogokkal. Hanem azt, hogy az ombudsman a nemzetközi elvárásoknak megfelelően végzi a munkáját. Az akkreditációs folyamatban a szakértők azt vizsgálják, hogy az intézmény független-e és van-e erős, széles felhatalmazása az emberi jogok védelmére és előmozdítására. Az ENSZ testület több forrásból tájékozódik, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek véleményét is figyelembe veheti – fejtette ki Luca Glušac kutató az amerikai German Marshall Fund nevű kutatóintézet videókonferenciáján, amelyen bemutatta a közép- és kelet-európai régióban működő ombudsmani hivatalokról készült tanulmányát. A GANHRI akkreditációs albizottságának tavaly októberi jelentése kifogásolja, hogy Magyarországon az alapvető jogok biztosának jelölését és megválasztását kísérő folyamat kevéssé átlátható. A testület ezért javasolja, hogy az álláshirdetést széles körben publikálják, a jelölteket különböző társadalmi hátterű és képzettségű jelentkezők közül válasszák ki, valamint objektív és nyilvánosságra hozott szempontok alapján értékeljék. A grémium nehezményezi azt is, hogy információi szerint az ombudsman nem lépett fel minden esetben kellő határozottsággal az emberi jogsértésekkel szemben. Az ENSZ testület tavaly októberi döntését megelőzően a Magyar Helsinki Bizottság részletes beszámolót készített a korábbi alapjogi biztos, Székely László tevékenységéről. Ebben bírálták Székelyt, mert politikailag kényes, emberi jogi szempontból viszont nagyon fontos ügyekben hallgatott, és nem használta ki a rendelkezésére álló eszközöket. Ugyanakkor elismerték, hogy voltak előremutató vizsgálatai és ajánlásai is. Tanulmányában Luca Glušac is hivatkozik a magyar civil szervezet értékelésére, amikor arról ír, hogy a Közép- és Kelet-Európa tekintélyuralmi jegyeket mutató országaiban az ombudsmanok előtt több választási lehetőség áll: vagy úgy döntenek, hogy az emberi jogok védelmezői maradnak még akkor is, ha hivatalukat folyamatos támadások érik, vagy összeállnak a kormánnyal. Ha az utóbbit választják, és a hatalom bábjai lesznek, akkor kockáztatják hitelességüket és közmegbecsülésüket. A végrehajtó testület kvázi tagjaként szolgáló passzív ombudsmanok maguk is fenyegetik a demokráciát – írja a szerző. Szerinte gyakoribb, hogy a hivatal viselője úgy dönt, inkább figyelmen kívül hagyja a súlyos emberi jogsértéseket és néhány kevésbé fontos ügyre koncentrál, megpróbálva megőrizni a függetlenség és az aktív szerepvállalás látszatát. Azokat az országokat, ahol kiüresítették az ombudsman intézményét és korlátozzák a civil társadalom tevékenységét, aligha lehet pluralistának és demokratikusnak nevezni – véli Glušac.

Újabb vizsgálat

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége még idén jelentést készít az emberi jogi intézmény működéséről. A videókonferencián felszólalt szakértők egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak együtt kell működnie a tagállamokban dolgozó ombudsmanokkal, és ha kell, nyomást kell gyakorolnia a végrehajtó és törvényhozó hatalomra, hogy biztosítsák az intézmény megfelelő működését. Az EU Bizottságának szeptemberben esedékes, a jogállam helyzetét értékelő jelentésébe bele kell foglalni az ombudsmanok tevékenységéről szóló minősítést is.