Euractiv
Bár Magyarországon kivezetik a rendkívüli állapotot szabályzó rendelkezést, amely igen vitatott felhatalmazást adott Orbán Viktor kezébe, de azért marad a borúlátás, mert mint három civil szervezet is figyelmeztetett rá közös közleményében: itt csupán színjátékról van szó és a kormány igazából még több jogosítványhoz jut.
Közben a Bizottság javában készíti első jelentését arról, miként is áll a jogállam ügye az egyes tagállamokban. A testület azt javasolja, hogy a következő hétéves időszakban a támogatások kifizetését a demokratikus normák betartásától tegyék függővé. Magyarország és Lengyelország ugyanakkor azt állítja, hogy teljesen indokolatlanul pécézik ki. Ugyanakkor az EP magyar jelentéstevője azt hangsúlyozza, hogy az ördög a részletekben rejlik, mert attól fél, hogy a végén felvizezik a tervezett mechanizmust. Hozzáteszi: az sem volna jó, ha a közelgő német elnökség az új eszközre hivatkozva nem foglalkozna a kérdéssel, noha arra nagyon is módot ad a 7-es paragrafus alapján folyamatban lévő eljárás. Mindenesetre Berlin idáig nem jelezte, hogy meghallgatást szervezne.
Magyarországon kivételes elbánást élveznek a német autógyárak, ám a német zöld képviselő, Daniel Freund megjegyzi, hogy nem minden nyugati vállalkozás kap vörös szőnyeges kiszolgálást a magyar hatóságoktól. Tessék csak megnézni, mi történik a kiskereskedelmi láncokkal. Mert ha azoknak van magyar vetélytársuk, vagy tulajdonosuk netán közel áll Orbán Viktorhoz, nos, akkor megnézhetik magukat a külföldi riválisok. Kijut nekik nyomásból és a rendszer hátulütőiből. A politikus felveti, hogy rá kellene kényszeríteni a magyar és a lengyel kormányt: csatlakozzanak az új Európai Ügyészséghez. Azzal érvel, hogy a formálódó EU mentőalap hatalmas pénzeket oszt majd szét.
Bloomberg
Orbán Viktor ugyan megvált a rendkívüli felhatalmazástól, de erősebb, mint valaha. A kormányfő számára a járvány lehetőséget adott, hogy megtörje az ellenzék maradék lendületét a tavalyi helyhatósági választások után. Erre szolgál, hogy a megyei önkormányzatokhoz kerül a különleges gazdasági övezetek, de az is, hogy a tervek szerint a következő négy évben az önkormányzatoknak négyszer annyit kell befizetniük a központi költségvetésbe, mint idáig. Az ellenzéki erők egyre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Karácsony Gergely szerint a hatalom képtelen elfogadni a politika verseny tényét.
Viszont a Fidesz a Covid-19 révén megerősítette előnyét, így a miniszterelnök már a két év múlva esedékes választásra tekint. És jogosítványait az újonnan elfogadott jogszabályok nemigen korlátozzák. Győri Gábor a Policy Solutions-től azt mondja, Orbán kivérezteti a településeket, ami rettenetesen megnehezíti az ellenzéki pártok dolgát. Miközben bizonyítaniuk kellene, hogy értenek a vezetéshez.
Deutsche Welle
„Szükségállapot után, szükségállapot előtt”. Így vezeti fel a különleges jogkör visszaszolgáltatását a külföldre sugárzó német közszolgálati rádió. Meglepetésnek minősíti, hogy Orbán Viktor már most rászánta magát erre a lépésre, mert sok megfigyelő abból indult ki, hogy az év végéig, de legalábbis őszig dekrétumokkal irányítja az országot. Ezzel együtt a gesztus csupán trükk, mivel innentől kezdve mód van az egészségügyi válsághelyzet bevezetésére, azaz marad a rendeleti kormányzás joga. Méghozzá még kevesebb ellenőrzési lehetőséggel a törvényhozás részéről, mint idáig. Már ki sem kell kérni hozzá a Parlament engedélyét.
Ráadásul az eltelt jó két hónap azt igazolja, hogy a hatalom nem tartja magát az arányosság követelményéhez és azt sem tekinti magára nézve kötelezőnek, hogy a különleges jogosítványok alapján meghozott játékszabályok csakis a járvány leküzdését szolgálják. Így jutottak pl. Orbán közeli üzletemberek zsíros állami megrendelésekhez. Ugyanakkor korlátozták az adatvédelmet, illetve az újságírók jogát, hogy hivatalos részről felvilágosítást kaphassanak. Az önkormányzatokat jól megkopasztották, főleg ha azokat az ellenzék irányítja. A Fidesszel szemben álló pártok költségvetési támogatását alaposan megkurtították.
Szabó Máté a TASZ-tól úgy véli, hogy a hatalom egyértelműen visszaélt a szükségállapottal. Jó pár olyan rendelet született, amely nem láthatott volna napvilágot, ha működik a normális alkotmányos kontroll. A szakértő hozzáfűzi, hogy az új jogszabály csak ront a helyzeten.
Die Presse
Magyarországon ugyan éjféltől véget ért a rendkívüli állapot, ám egyes korlátozások továbbra is érvényben vannak és a kormány változatlanul szükséghelyzetet hirdethet ki – az Országgyűlés beleegyezése nélkül. Vagyis törvény szavatolja a végrehajtó hatalom különleges jogait. Az ellenzék tiltakozik, azt mondja, hogy Orbán csupán az egyik jogszabályt egy másikkal váltja fel. A német szociáldemokraták egyik EP-képviselőnője úgy értékeli, hogy itt a miniszterelnök veszedelmes kettős játékának újabb epizódjáról van a szó. És a politikus megint csak a bolondját járatja az EU-val, hiszen bármikor élhet az új felhatalmazással.
A jelentés megjegyzi, hogy a Parlament önmagát fosztotta meg ellenőrzési jogkörétől, amikor március végén engedélyezte a felhatalmazási törvényt. A bírálók akkor úgy minősítették, hogy az Orbán-kabinet célja a tekintélyelvű rezsim megvalósítása.
Guardian
Az amerikai elnök besegít hivatalban lévő lengyel kollégájának: a jövő vasárnapi választás előtt négy nappal fogadja a nacionalista Dudát, így kettejük közös fotója a kampány csúcsán jelenik majd meg a lengyel sajtóban. Amióta kitört a járvány, ez lesz az első alkalom, hogy Trump egy külföldi politikussal tárgyal a Fehér Házban. Varsóban a verseny igen szoros, ezért a lehetőség igen jól jön a PiS-t támogatását élvező államfőnek, miközben a kormánypártot azzal vádolják, hogy szorgalmasan építi le a demokratikus normákat. Hogy Washington most mellé áll, az igen fontos, mert a lengyelek erősen pártolják az Egyesült Államokat, illetve a NATO-t, miközben félnek Oroszországtól
Duda kiszivárogtatta, hogy a megbeszéléseken szeretnék elérni, ha Amerika lengyel földre vezényelné át a Németországból kivonandó csapatok egy részét. De nem kétséges, hogy a látogatást a hivatalos sajtó támogatásként tálalja majd Trump részéről. Mellesleg nemigen szokásos a diplomáciában, hogy az útra a választások előtt ilyen rövid idővel kerítenek sort.
Financial Times
A szerb elnök arra épít, hogy országa megúszhatja a gazdasági visszaesést, amire nem sok kormány gondolhat Európában a koronavírus után. Vucsics 0,5-1 százalékos növekedésben reménykedik, ezzel szemben az EBRD és a Valutaalap 3,5, illetve 3 százalékos gyengülést jósol. Viszont a politikus bízik a gazdasági helyzet hatásában a vasárnapi választások előtt. Úgy néz ki, hogy pártja, az SNS növeli képviselői helyeinek számát, főleg mivel több ellenzéki erő is bojkottálja a megmérettetést. Az államfőnek formálisan kicsi a jogköre, de a politika fölé magasodik és nemigen tűr ellentmondást, akárcsak a térség másik tekintélyelvű demokratája: Orbán Viktor.
Szerbia mind inkább beépül a kontinensen a termelési láncba, neki jut a nyugati beruházások java a Balkánnak ebben a térségében. Olcsó, de képzett munkaereje vonzó a külföldi befektetők számára. A munkanélküliség azonban már a fertőzés előtt meghaladta a 10 százalékot, miközben a lakosság száma egyre kisebb, részben a születések alacsony száma, részben a nagyarányú kivándorlás miatt. A gazdaságot nagyban hátráltatja a szegénység és a korrupció.
Vucsics viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 milliárd eurót adott Szerbiának, beleértve 200 millió értékű felszerelést, valamint egyéb támogatást a koronaválság következményeinek enyhítésére. Az elnök ettől még a szolidaritás hiányával vádolja Brüsszelt, ugyanakkor nem győzi dicsérni Kínát. A grazi egyetem Délkelet-Európa Tanszékének vezetője azt mondja, az államfő egyáltalán nem igyekszik, hogy erősítse országában az integráció híveinek táborát.
A csatlakozási tárgyalások elakadtak és egyre nagyobbak az aggályok, hogy Belgrád visszacsúszik a demokrácia ösvényén, elkoptatja a jogállamot. A Freedom House a minap Magyarországgal és Montenegróval együtt a hibrid rezsimek közé sorolta az országot, vagyis már nem tekinti részleges megszilárdult demokráciának. Nem utolsó sorban azért, mert Vucsics évek óta visszaél hatalmával és az erős ember-taktikát alkalmazza. Ráadásul szakértők szerint a kilátások egyre csak romlanak. Az elnöki viszont azt ígéri, hogy kijavítják a hibákat.
Szerinte Koszovó jelenti a legnagyobb akadályt az uniós csatlakozás útjában. Az álláspontok továbbra is igen távol esnek egymástól, Európa és Amerika hiába szorgalmazza a megegyezést. A politikus azt mondja, a másik fél miatt nem tudja előterjeszteni a maga javaslatát. De olyan egyezményt akar, amely a szerbeknek is jó. Ugyanakkor azt állítja, hogy a Nyugat elbeszél a probléma lényege mellett, és még nem tett le érdemi indítványt az asztalra. Ha lesz ilyen, ő kész azt meghallgatni. De a közvetítők leragadtak a technikai részleteknél.
Ugyanakkor elismeri, hogy Szerbia a maga hibájából nem teljesíti a belépés egy sor feltételét, de nem lát túl nagy hajlandóságot a felvételre Brüsszel részéről. A már idézett osztrák elemző úgy véli: Vucsics már nem tartja elsődleges fontosságúnak a tagságot.
