Előfizetés

Évtizedekig botnak hitték, kiderült: új növényfaj

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.18. 15:06

Fotó: ANTOINE CHAMPREUX
Eddig ismeretlen faj és egyben nemzetség képviselőjeként azonosítottak egy több száz millió éves páfrányszerű fosszíliát.
Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint 50 éven át hevert érintetlenül.
A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kontinenseken ekkor kezdtek megjelenni az első növények és állatok. Az ebből az időszakból származó, jó állapotban fennmaradt ősmaradványok ritkák, ami növeli a barrabai növényfosszília jelentőségét.
Az ősmaradvány jelenleg a franciaországi Montpellier-ben működő botanikai laboratóriumban (AMAP) van, ahol a bolygó első növényeit tanulmányozzák. Antoine Champreux, az ausztrál Flinders Egyetem doktorandusza az AMAP-nál töltött gyakorlati ideje alatt tanulmányozta a páfrányszerű fosszíliát. "Kívülről nézve nincs benne semmi különös, csak egy megkövesedett bot, ám rögtön érdekessé válik, miután felvágjuk és megnézzük belülről" – mondta Champreux, aki szerint a lelet jó állapotának köszönhetően több millió éves sejtek falait tudták megfigyelni a kutatók.
"Anatómiailag összehasonlítottuk az ugyanebből az időszakból származó más növényekkel, amiből rengeteg információt nyertünk" – jegyezte meg a kutató. Champreux megállapította, hogy a növény egy eddig ismeretlen faj, és egyben növénynemzetség képviselője, amely valamelyest hasonlít a modern páfrányokhoz és zsurlókhoz. A PeerJ című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nemzetség a Keraphyton, a faj pedig a Keraphyton mawsoniae nevet kapta, a 2019-ben elhunyt ausztrál paleontológus, Ruth Mawson után.

Magyar éttermek is Európa legjobbjai közé kerültek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.18. 13:53

Fotó: THIERRY ROGE/BELGA / AFP
Nem csak luxushelyek kerülhetnek az ínyencek értékelései alapján készített listákra, de mivel nagy a merítés, figyelemre méltó, ha ez sikerül.
 Az Európa legjobb éttermeit listázó Opinionated About Dining (OAD) listájára is felfért pár hazai étterem – olvasható a Világevő blogon. A honlapon minden évben megjelenő legjobbak listái nem zsűri, hanem „foodie-k”, azaz ínyencek értékelései és szavazatai alapján állnak össze. A szavazókat az alapján súlyozzák, hogy hány komoly helyen jártak már, így védik ki, hogy a kevésbé tájékozottak voksai eltérítsék a listát – mondta a blogot író Jókuti András a Népszavának.
A gasztroblogger szerint a több kategóriákban készített toplisták előnye, hogy nem a luxus-, de nem is feltétlenül a divatos helyekre koncentrálnak, felkerülhetnek rájuk pékségek és pizzázók is. "Ez az egyre népszerűbb lista emberközelibb és használhatóbb, mint a híres The World's 50 Best, amely a hosszú degusztációs menüt kínáló, elit(ista) éttermeket gyűjti össze." Jókuti András elárulta, az európai százas listán szereplő éttermek több mint felében járt már, és azok valóban magas színvonalúak. "A lista elején lévő svéd Frantzén és a dán Alchemist egészen fantasztikusak, ami azt mutatja, hogy hiteles is a toplista." Mivel nagy a merítés, az, hogy néhány hazai étterem szerepel a listákon vagy legalábbis megemlítik, 
figyelemre méltó és izgalmas.

A legfőbb toplistára, Európa 100 legjobb étterme közé ugyan nem fért be magyar étterem, de a külön ajánlások között kettő, a Babel és a Costes is szerepel. A Bock bisztró az Európai Heritage listájára került majdnem be, a 105. helyen végzett. Az Európai Klasszikusok között 106. helyen rangsorolják az Onyxot. A minőségi bisztrókonyhák listáján, az Europe Gourmet Casual előkelő 30 helyét szerezte meg a Stand25, az 57-jét pedig a Borkonyha. Az olcsó étkezőhelyek közé nem jutott magyar szereplő.  

A vércsoport befolyásolhatja a koronavírus-fertőzés súlyosságát

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.18. 12:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több ezer európai beteg génjét hasonlították össze.
A betegek génelemzése alapján egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a vércsoport befolyásolhatja a Covid-19 súlyos kimenetelét. Több ezer európai beteg génjeinek összehasonlításával azt az eredményt kapták, hogy az 
A vércsoportúak betegsége nagyobb eséllyel volt súlyos, mint a 0 vércsoportúaké.

 A New England Journal of Medicine című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány nem igazolta a vércsoporttal való összefüggést, de megerősítette a megfigyelést, amelyet egy korábbi kínai tanulmányban a témában tettek. "Nagyon fontos lehet ez az összefüggés" – mondta Parameswaran Hari, a Wisconsini Orvostudományi Egyetem vérspecialistája.
Az olasz, spanyol, dán, német és más országbeli tudósok bevonásával készült tanulmány mintegy kétezer súlyos koronavírusos beteg egyes génjeit hasonlította össze több ezer olyan emberével, akik egészségesek voltak, a Covid-19 enyhe tüneteit hordozták vagy tünetmentesen estek át a fertőzésen. Hat gén változatait hozták összefüggésbe a súlyos betegség valószínűségével, olyanok is voltak ezek között, amelyek szerepet játszottak abban, hogy ki mennyire lehet érzékeny a vírusfertőzésre. A vércsoportokat is vizsgálták.
Négy fő vércsoport létezik: A, B, AB és 0, ezeket "a vörösvértestek felszínén lévő fehérjék alapján kategorizálják" – mondta Mary Horowitz, a Nemzetközi Vér- és Csontvelő-transzplantációs Kutatóközpont tudományos igazgatója. A 0-s vércsoportú emberek hajlamosabbak arra, hogy bizonyos fehérjéket idegenként azonosítsanak, ez a vírus felszínén lévő fehérjékre is igaz. Az új koronavírus egy rokona okozta 2003-as SARS-járvány idején megfigyelték, hogy a 0-s vércsoportúak kisebb eséllyel lettek súlyos betegek" – magyarázta Hari.
A vércsoportok az egyéb betegségekre való fogékonyságot is befolyásolják, ilyenek a kolera, az E. coli baktérium okozta visszatérő húgyúti fertőzés, valamint a H. pylori miatti fekély és gyomorrák – mondta David Valle, a bostoni Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem genetikai intézetének igazgatója.
Számos kutató jó ideje elemzi, miért lesznek egyesek súlyos betegek az új típusú koronavírustól, mások pedig alig érzik meg. Úgy tűnik, az idős kor növeli a kockázatot és a férfiak is sebezhetőbbek, de a tudósok más tényezők után is kutatnak.