Civil törvény;Európai Unió Bírósága;

2020-06-18 11:26:02

Újabb kormányzati fiaskó: az EU Bírósága elmeszelte a civilellenes törvényt

Az Európai Unió Bírósága szerint a nem-kormányzati szervezeteket megbélyegző jogszabály ellentétes a közösségi joggal. Ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, pénzbüntetést kaphat.

Ez egy fontos ítélet, mert megvédi az egyesülési szabadsághoz való jogot és megerősíti a belső piaci szabályokat — így reagált az Európai Bizottság az EU Bíróságának szerdai ítéletére, amely kimondta: az úgynevezett civiltörvény szembemegy az uniós joggal.

Az EU Bírósága rövid időn belül két magyar jogszabályról mondott lesújtó ítéletet: néhány hete a menedékkérők tranzitzónában való fogvatartását minősítette a közösségi joggal ellentétesnek, ezúttal pedig a nem-kormányzati szervezeteket megbélyegző törvényt értékelte hátrányosan megkülönböztetőnek és indokolatlanul korlátozónak.  

A parlament 2017-ben fogadta el a köznyelvben civiltörvényként vagy LexNGO-ként ismert jogszabályt, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket. Az Európai Bizottság még abban az évben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, ahol az EU Bizottsága mellett Svédország is beavatkozott a perbe.

A csütörtökön megszületett ítélet kimondja: a külföldről történő adományozás tőkemozgásnak minősül. A magyar törvény által előírt rendelkezések elrettenthetik a donorokat az adományozástól, az érintett egyesületekkel és alapítványokkal szemben pedig bizalmatlan légkört teremthetnek. Ezért a jogszabályba foglalt bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint szankciók sértik a tőke szabad mozgását.

A LexNGO azért sérti az egyesülési szabadsághoz való jogot, mert pénzügyi hatásai megnehezíthetik a civil szervezetek fellépését és működését. Az adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban e személyek magánéletébe való beavatkozásnak minősül. Mindezzel Magyarország megszegi az EU Alapjogi Chartájába foglalt magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok vésdelméhez való jogokat.

Az ítéletet Magyarországnak kötelezően végre kell hajtania. Ha elmulasztaná, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás indulna a pénzbüntetés mértékének megállapítására.