Ritka csúcstalálkozó fizikai valóságban

Publikálás dátuma
2020.06.18. 17:51

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Csütörtökön néhány órát Londonban töltött Emmanuel Macron, hogy megemlékezzen legendás elődje, Charles de Gaulle történelmi rádióbeszéde, a L'Appel elhangzásának nyolcvanadik évfordulójával.
A száműzetését a brit fővárosban töltött tábornok 1940. június 18-án Winston Churchill engedélyével vehette igénybe a BBC facilitásait, hogy felszólítsa a német megszállás alatt élő francia lakosságot az ellenálláshoz való csatlakozásra. A jubileum kapcsán a brit kormány a szövetséges csapatok D-Day-t követő franciaországi előretörésében kulcsfontosságú szerepet betöltött négy, 98 és 100 év közötti veteránnak tiszteletbeli MBE (Member of the British Empire) kitüntetést adományozott, melyek átadására később kerül sor. A francia elnök szemműtéten áteső felesége, Brigitte nélkül kelt át a La Manche-csatornán és mint "hivatalos ügyben eljáró külföldi személyiség" mentesült a minden beutazó számára hétfőn bevezetett kéthetes nagy-britanniai karanténtól. A francia vendég a körülményekhez képest és a kétméteres szociális távolságtartást betartva királyi pompában részesült. Károly walesi herceg az országos karantén március 23-i bevezetése óta első alkalommal utazott skóciai kastélyából Londonba, Kamilla, Cornwall hercegnője társaságában és fogadta Macront a Clarence House-ban. Ahogy erre Boris Johnson előre utalt, a Downing Street 10-ben "nyilvánvalóan" szóba került a karantént elkerülő "légihíd" bevezetése a két ország között. A rendszer konkretizálására Dominic Raab külügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint június vége előtt aligha kerül sor. A Brexit hasonlóan elkerülhetetlen téma a két szoros európai partner között, még ha az alapvető kérdések megtárgyalása uniós szinten történik is meg.  

Újabb kormányzati fiaskó: az EU Bírósága elmeszelte a civilellenes törvényt

Publikálás dátuma
2020.06.18. 11:26

Fotó: Népszava
Az Európai Unió Bírósága szerint a nem-kormányzati szervezeteket megbélyegző jogszabály ellentétes a közösségi joggal. Ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, pénzbüntetést kaphat.
Ez egy fontos ítélet, mert megvédi az egyesülési szabadsághoz való jogot és megerősíti a belső piaci szabályokat — így reagált az Európai Bizottság az EU Bíróságának szerdai ítéletére, amely kimondta: az úgynevezett civiltörvény szembemegy az uniós joggal. Az EU Bírósága rövid időn belül két magyar jogszabályról mondott lesújtó ítéletet: néhány hete a menedékkérők tranzitzónában való fogvatartását minősítette a közösségi joggal ellentétesnek, ezúttal pedig a nem-kormányzati szervezeteket megbélyegző törvényt értékelte hátrányosan megkülönböztetőnek és indokolatlanul korlátozónak.   A parlament 2017-ben fogadta el a köznyelvben civiltörvényként vagy LexNGO-ként ismert jogszabályt, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket. Az Európai Bizottság még abban az évben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, ahol az EU Bizottsága mellett Svédország is beavatkozott a perbe. A csütörtökön megszületett ítélet kimondja: a külföldről történő adományozás tőkemozgásnak minősül. A magyar törvény által előírt rendelkezések elrettenthetik a donorokat az adományozástól, az érintett egyesületekkel és alapítványokkal szemben pedig bizalmatlan légkört teremthetnek. Ezért a jogszabályba foglalt bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint szankciók sértik a tőke szabad mozgását. A LexNGO azért sérti az egyesülési szabadsághoz való jogot, mert pénzügyi hatásai megnehezíthetik a civil szervezetek fellépését és működését. Az adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban e személyek magánéletébe való beavatkozásnak minősül. Mindezzel Magyarország megszegi az EU Alapjogi Chartájába foglalt magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok vésdelméhez való jogokat. Az ítéletet Magyarországnak kötelezően végre kell hajtania. Ha elmulasztaná, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás indulna a pénzbüntetés mértékének megállapítására.

Bizonytalanságban tartani

A LexNGO-val az volt a kormány célja, hogy “átláthatóvá” tegye azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak adományokat. A törvény értelmében a szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat a magyar hatóságoknál, amennyiben egy adott év során az általuk kapott adományok összege meghaladja a 7,2 millió forintot. A nyilvántartásba vétel során azon adományozók nevét is fel kell tüntetniük, akiknek a támogatása eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, valamint a támogatás pontos összegét. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A nem-kormányzati szervezetek különbözőképpen álltak hozzá a civil törvényhez. Jónéhány nem hajtotta végre a rendelkezéseit, de a hatóságok nem jártak el velük szemben. Bírálói szerint a LexNGO célja, hogy bizonytalanságban tartsa a civileket, akik nem tudhatják, mikor sújt le rájuk az állam keze.

Csak a módszert nem szerette az EU

Az Európai Bíróság éppen néhány perccel a Kormányinfó előtt hozta meg ítéletét a civil törvénnyel kapcsolatban. Gulyás Gergely azt mondta, tiszteletben tartják a testület véleményét, de még pontosan át kell tanulmányozni az ítéletet. Szerinte fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat a bíróság ítélet indoklása (például a szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát tekintve), csupán a módszert nem tartotta megfelelőnek az uniós szervezet. A következő kormányinfón már tudják, hogyan változik majd a jogszabály.

Frissítve: 2020.06.18. 19:55

Duda kijátssza a melegkártyát - uszít, hogy nyerjen

Publikálás dátuma
2020.06.18. 09:30

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Nem garantált az elnök győzelme, úgyhogy a lengyel jobboldal a "nukleáris opcióhoz" folyamodott.
Andrzej Duda, a hivatalban lévő lengyel államfő továbbra is meggyőzően vezet az ellenzéki jelöltek előtt, ám győzelme korántsem vehető biztosra. A elnökválasztás kétfordulós és a második nekifutásban még egyesülhetnek a megosztott ellenzék táborai. Ezt a veszélyt érezhette meg Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezére, aki mozgósításnak szánt levelet küldött a párttagságnak. Ebben azzal fenyegetett, hogy az országra morális katasztrófa zúdul, ha a liberális ellenzék jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester futna be, amelyre megvan az esély. A lengyel kormányzó jobboldal ugyanis kudarcot vallott a koronavírus-járvány kezelésében. Európa más országaiban már feloldják a korlátozó intézkedéseket, ám Lengyelországban ez nincs így. Újabb gócok alakultak ki, legerősebben a felső-sziléziai szénmedencében. Kiderült, hogy a kormányzati emberek érintettek egy sor, a járvánnyal kapcsolatos korrupciós ügyben. Duda kampányának ezért vált a fő elemévé a melegek elleni uszítás. A lengyel elnök félelemkeltő agitációjának középpontjába az úgynevezett „LMBT-ideológiát” helyezte. Nagy felhajtás közepette írta alá a "Családok chartáját", amely a hagyományos modell védelmében megtiltaná az LMBT-ideológia terjesztését a közintézményekben. Ez a gyakorlatban ellehetetlenítené a szexuális felvilágosítást. Duda kifejtette, hogy a hagyományos család olyan helyzetbe került, mint a katolikus egyház az ateista államszocialista rendszerben, csak most az LMBT-ideológia az a "neobolsevista eszme", amely ellen fel kell lépni. Korábban száz járási, vajdasági, települési önkormányzat nyilvánította magát „LMBT-ideológiától mentes” területté, főleg a vezető kormányerő, a Jog és Igazság (PiS) által irányított délkeleti térségben. A melegek elleni verbális kampány ellepte a teljes kormánypárti térfelet. Az elnöki választási stáb egyik tagja, Jacek Zalek PiS-képviselő a TVN magántévében kijelentette: az LMBT (tagjai) nem emberek! Ugyan később hozzátette, hogy azért, mert egy ideológiáról van szó, de a riporter így is félbeszakította az interjút és kitessékelte a stúdióból a jobboldali képviselőt. Duda a nyilvános (és külföldi) felzúdulás hatására korrigálni akart, ezért az elnöki palotába invitálta beszélgetésre a nyíltan meleg Robert Biedron baloldali elnökjelöltet és édesanyját. Egyikük sem fogadta el az invitálást, s a politikus mamája kijelentette, ahhoz, hogy beszélgessenek Dudának előbb bocsánatot kell kérnie szavaiért. A meghívás trükkje egyébként az volt, hogy a beszélgetésen részt vett volna egy Waldemar Krysiak nevű szélsőjobboldali – egyébként meleg – blogger is. A férfi az interneten hevesen támadja a melegszervezeteket, az úgynevezett gender-ideológiát és a feministákat. Dudáék vele azt akarták demonstrálni, hogy a jobboldali elnöknek nem a meleg emberekkel, csak a jogaikért kiálló szervezetekkel van problémája. Krysiak egyébként a toleráns Berlinben él, onnan lengyel patrióta. A melegellenes hajsza egyben elterelné a figyelmet a katolikus egyházi körökben leleplezett pedofil bűncselekményekről, valamint arról, hogy a hierarchia miként védelmezi a szexuális bűnözőket. „A melegek az új zsidók” emlékeztetett a hatvanas évek antiszemita gyűlöletkampányára a Gazeta Wyborczában egy hajdani ellenzéki. A jobboldalon azért az antiszemita kártyát is készenlétben tartják: a napokban az állami tévé azzal állt elő, hogy a liberális elnökjelölt elvenné az 500 zloty családi pótlékot, és a pénzt a nemzetközi zsidó szervezeteknek adná az államosított zsidó vagyonok kárpótlásaként.