Németh Zsolt: A "nemzetellenes" is a nemzet része

Publikálás dátuma
2020.06.19. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke más véleménnyel van az ellenzékről, mint Kövér László. Szerinte a politikának nem dolga igazságot szolgáltatni történelmi kérdésekben.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László is arról beszélt Trianon kapcsán, hogy ez a magyar baloldal árulása miatt következett be. Bár a történelem ennél azért összetettebb, arra kétségtelenül alkalmasak voltak a nyilatkozatok, hogy a száz éves évfordulón se lehessen együtt emlékezni. Nem így látom. A trianoni politikai nyilatkozatot például egyhangúan fogadta el a parlament – a DK kivételével, de ők előre jelezték, hogy nem vesznek részt a szavazáson. A többi ellenzéki párt részéről olyan törekvést tapasztalok, hogy Trianont, a határon túli magyarok ügyét tegyék egy nemzeti konszenzus részévé, amit üdvözlök.   Éppen ezért nem értem, miért volt szükség ezekre a megnyilvánulásokra. Amiket mondtak, azok a magyar történelemtudományban markánsan jelen lévő megközelítési módok. Trianonról máig élénk viták zajlanak a társadalomban és a történettudományban, természetes, hogy a politikai diskurzusnak is részei. A magyar emlékezetpolitikában szintén rengeteg vita van a fasizmusról, a kommunizmusról, arról, hova tartozik Szabó Dezső, Jászi Oszkár, Illyés Gyula vagy akár Károlyi Mihály. De ezeket jól el lehet választani a külhoni magyarság aktuális kérdéseitől. Ha képesek vagyunk erre, már tettünk egy fontos lépést.  Semjén Zsolt a trianoni tragédiát egy szabadkőműves összeesküvésre is visszavezette. A Magyar Nemzetben Szakács Árpád Romsics Ignác történészt is megtámadta ennek kapcsán. Erről mit gondol? Romsics Ignác az egyik legnagyobb szaktekintély a XX. századi magyar történelmet illetően. Az is fontos, hogy nagyon sok tanítványa van, akik ebben a vitában, mint látom, derekasan ki is állnak mellette. Ezek a történészek most a Trianon 100, vagy a Lendület Kutatócsoport keretében dolgoznak – kormányzati támogatással. De ugyanúgy újszerű kutatási eredményeket tett le az asztalra az elmúlt években Raffay Ernő is. Ne a politika szolgáltasson igazságot ezekben a kérdésekben. Ön szerint az ellenzék a nemzet része? Kövér László korábban ezt is kétségbe vonta. Igen, sőt szerintem az is része a nemzetnek, aki saját maga tagadja meg egy adott nemzettel az azonosulást! A “nemzetellenes” is a nemzet része, ha tetszik ha nem! Orbán Viktor azt mondta az Igor Matovic szlovák kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján, hogy szándékosan nem hozta szóba Trianon ügyét a megbeszéléseken. Ha Matovic valóban olyan nyitott a történelmi sérelmek begyógyítására is, nem kellett volna mégis felvetni ezt? Szerintem óhatatlanul szóba került, még ha nem is direkt formában. Ráadásul Matovic is beszélt róla korábban, Orbán Viktor is, amikor Sátoraljaújhelyen emlékművet avatott. Az az emlékmű önmagában beszédes: egy olyan turul szobor, amely az együttélést, a közös emelkedést jeleníti meg. Vagyis Trianon nem volt megkerülhető. A szlovák miniszterelnök kinyújtotta a kezét és mi elfogadtuk, ennek a találkozónak ez volt a lényege. A történelmi megbékélés szándéka egy sor konkrét probléma megoldásában segíthet, a két társadalom kollektív frusztrációjának meghaladását is hozhatja, ami ráadásul pozitív példa lehet a magyar-ukrán, magyar-román viszonyban is. Konkrét ügyekben, mint a kettős állampolgárság, a kollektív bűnösségről szóló Benes-dekrétumok, mikor jöhetnek konkrét eredmények? A külügyminiszteri tárgyaláson magam is felvetettem, hogy a magyar-szlovák történész vegyesbizottságot is össze lehetne végre hívni, itt az esély. Ezek persze nehéz ügyek és a megoldásukban nagyon nagy szerepe lesz a szlovákiai magyarság politikai szervezeteinek konszenzusteremtő képességére is. Most három politikai erő is van: a Magyar Közösség Pártja (MKP) mellett a Most-Híd és az Összefogás mint új politikai képződmény. Parlamenti képviselet azonban nincs. Az eredményekhez magyar egységet is kell teremteni. Ebben nem érzi a Fidesz felelősségét? A felvidéki (de nem csak a felvidéki) belmagyar politikai viszonyokba azért többször belenyúltak Budapestről. Politikai felelősséget a magyar kormány nem tud vállalni azért, hogy egy ilyen helyzet előállt, és komolyan vehető szlovákiai magyar politikai szereplő nem is vádol minket ilyennel. De jómagam is keresem a választ erre a problémára. Nonszensz, hogy van egy tíz százalékot kitevő kisebbség, amely meghatározó politikai tényező lehetne Szlovákiában, ha jól megszervezi magát, és még csak képviseletük sincs. Ukrajnában viszont nem sikerült áttörést elérni. Kijev nem kíván változtatni a diszkriminatív nyelvtörvényen. Az ukrán politikusok a kisebbségi ügyeket is a saját nemzetépítési politikájuk szemüvegén keresztül nézik és minden üzenetüknek elsősorban Oroszország a címzettje. De szerencsére az új elnök elutasítja elődje agresszív nacionalista politikáját, ennyiben előrébb vagyunk. Nekünk ebben a viszonyban mindig azt kell hangsúlyoznunk, hogy úgy szeretnénk a kárpátaljai magyarok jogait képviselni, hogy közben nem akarjuk Ukrajna mozgásterét korlátozni az Oroszországgal fennálló konfliktusában, mindig is egy szuverén Ukrajna oldalán álltunk. Az ország NATO-integrációjának blokkolásával? Nincs más eszköz a kezünkben a kárpátaljai magyarok helyzetének javítására. Nem csak Ukrajnával szemben, de sajnos nyugati szövetségeseinket sem tudjuk másképp arra ösztökélni, hogy gyakoroljanak nyomást a kijevi vezetésre, hogy az alapvető európai jogelveket és normákat méltóztasson gyakorolni.
Frissítve: 2020.06.19. 11:06

Kiadták a figyelmeztetést – Pénteken is felhőszakadások jöhetnek

Publikálás dátuma
2020.06.19. 06:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé jégeső és viharos szél is lehet.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki péntekre a felhőszakadások veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében elsőfokú riasztások vannak érvényben.
Vas, Zala, Somogy és Baranya megyében zivatarok miatt is figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint az északkeleti országrészben és a délnyugati megyékben erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés. Napközben a korábbi napokhoz képest kevesebb helyen, elsősorban a Dél-Dunántúlon, illetve megközelítőleg a Salgótarján-Békéscsaba vonaltól északkeletre alakulhatnak ki zivatarok. Több helyen megélénkül, néhol megerősödik az északnyugati, nyugati szél, de intenzívebb záporok, zivatarok környezetében is előfordulhatnak erős, esetleg viharos széllökések, illetve jégeső is társulhat hozzájuk. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 21 és 26 fok között alakul, késő estére 17, 22 fokra hűl le a levegő.
Szerző

Nagy pénzen civakodnak az EU vezetői

Publikálás dátuma
2020.06.19. 06:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Brüsszelből vezényelt csúcstalálkozón a takarékosak és a költekezők, a szigor és a lazítás, a hagyományos és az innovatív büdzsé hívei között próbál majd hidat verni Charles Michel.
Döntés nem, csak az álláspontok tisztázása várható az EU vezetőinek pénteki videokonferenciájától, amelyen az állam- és kormányfők először cserélnek véleményt a közösség hosszútávú költségvetésének friss tervezetéről és az ahhoz szorosan kapcsolódó pénzügyi helyreállítási tervről. A hasonló érdekeket képviselő tagállamok lobbicsoportokba verődve igyekeznek érvényt szerezni a törekvéseiknek. A Brüsszelből vezényelt csúcstalálkozón a takarékosak és a költekezők, a szigor és a lazítás, a hagyományos és az innovatív büdzsé hívei között próbál majd hidat verni Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Magyarország a visegrádi négyek tagjaként harcol a javasoltnál több és enyhébb feltételekhez kötött közösségi támogatásokért, amelyekből leghamarabb a jövő évtől részesülhet. Az Európai Bizottság május végén egy összesen 1850 milliárd eurós csomagot tett le a huszonhetek asztalára, amelyből 750 milliárdot javasol költeni a járvány miatt recesszióba sodródott gazdaság viszonylag gyors talpraállítására. (A maradék a hagyományos hétéves keretköltségvetés tervezetének összege).

A bizottsági elképzelés szerint a helyreállítási alapból 500 milliárdot osztanának szét a tagállamok között vissza nem térítendő támogatások, 250 milliárdot pedig hitelek formájában, már ha arra egyáltalán igényt tartanak. Az Európai Bizottság jövő januártól kötvénykibocsátással jutna a 750 milliárdhoz a tagállamok kezességvállalása mellett. A nagyon kedvezményes és hosszútávú hiteleket 2028-tól kezdődően 30 éven át kellene visszafizetni, jó esetben nem a tagállamok, hanem az EU közös adókkal feltöltött kasszájából. A helyreállítási alapból Magyarország 13 milliárd eurót markolhatna fel, amelyből 7 milliárdot tenne ki a megigényelhető bizottsági kölcsönkeret. Elemzők szerint a V4-ek közül Lengyelország és Szlovákia kifejezetten jól járna a bizottsági ajánlattal, míg Csehország és Magyarország kezdő pozíciója kevésbé kedvező. Az országcsoport egyelőre összetart, a vezetők Lednicében elfogadott nyilatkozata — a magyar álláspontot is rögzítve — leszögezi: nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azok az országok, amelyek megfelelően kezelték a járványt, viszont alacsony jövedelműek. A megjegyzés célpontja mások mellett Olaszország és Spanyolország lehet, amelyek a legnagyobb szeletet hasíthatnák ki a gazdaságélénkítő csomagból. A közép-európai kvartett azért is kiáll, hogy a helyreállítási alap és a hosszútávú költségvetés magvát az EU hagyományos támogatási forrásai — a mezőgazdasági és kohéziós alapok — képezzék. Véleményük szerint a teljes költségvetési ciklus idejére fenn kellene tartani a felzárkóztatásra szánt pluszpénzek enyhített felhasználási szabályait.

Hitelkiváltó hitel

 Gulyás Gergelynek Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére azt mondta a csütörtöki kormányinfón a Magyarországnak jutó pénzekkel kapcsolatban, hogy dolgoznak a terveken a felhasználást illetően, de szerinte ha a hitel-részt le is hívja a kormány, akkor azt csak arra használja majd, hogy más, meglévő, kevésbé előnyös feltételekkel törlesztett hiteleket váltsanak ki belőle. K. A.