Gyengült a versenyképességünk

Romlott a magyar gazdaság kormányzati, üzleti és infrastrukturális hatékonysága, 47. helyünk mégis változatlan az IMD-listán.

Látszólag nem változott a magyar gazdaság versenyképessége az IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) listáján, amelyen az idei, a tavalyi, de még a tavaly előtti adatok alapján is a 47. helyen áll Magyarország. Ezzel a 63 országot felvonultató lista utolsó harmadában stabilan tartjuk a helyünket. Az élén Szingapúr áll, ezzel megőrizte a tavalyi helyezését, a második Dánia (hat helyet javítva), míg a harmadikként Svájcot jegyzik. Az USA tavalyelőtt még vezette a rangsort, azonban 2019-ben a 3. helyre esett vissza, 2020-ban pedig már csak a tizedik lett.

A régióból Ausztria a 16. helyen áll, Észtország a 28. és Csehország a 33., s ezzel az eredményekkel a legversenyképesebbek a kelet-közép-európai államok, valamint a V4-ek közül. A magyar teljesítmény annyiban meglepő, hogy nem romlott a helyezésünk, ami a régióban amúgy általános tendencia volt. A lengyelek egy, a románok kettő, míg a riválisunknak tartott szlovákok négy helyezéssel kerültek hátrébb a tavaly eredményükhöz képest és északi szomszédunk idén 57. lett – olvasható ki az IMD magyar partnerének, az ICEG European Center kutatóintézet Népszava rendelkezésre bocsájtott háttéranyagából. Amúgy Magyarország 1999-ben még a 26. helyet birtokolta, húsz év alatt, a jobb és baloldali kormányzást követően sikerült leküzdeni magunkat a 47. helyig.

Az ICEG European Center összefoglalója szerint a felmérés négy pilléréből (gazdasági teljesítmény, kormányzati-, illetve üzleti hatékonyság, valamint infrastrukturális mutatók) háromban rontottunk, egyedül a gazdaság teljesítményének köszönhető, hogy a nem túl impozáns 47. helyet meg tudtuk őrizni. Az elmúlt években a magyar gazdaság növekedése valóban kiemelkedett az uniós átlagból, ezen a területen a 19. helyet sikerült megszerezni, az előző évi 46. helyezéssel szemben. Az ország leggyakrabban említett versenyképességi előnye a képzett munkaerő és a versenyképes adórendszer, ezt a válaszadók több mint fele emelte ki, ezen felül érdemi említést kapott még a gyors gazdasági növekedés, illetve hatékony munkaerőpiac. A gazdasági teljesítményen belül a már emlegetett gyors növekedés, a magas foglalkoztatási szint és megugró külföldi tőkebeáramlás húzta fel a részmutatót.

A kormányzati hatékonysági mutatók azonban romlottak, míg ebben a pillérben 2018-ban a 48. helyen álltunk, addig 2019-re a 45.-re ugrottunk előre, de 2020-ra kettőt visszaléptünk, ezzel idei helyezésünk a 47. A közpénzügyek, az adópolitika, az intézményi keretrendszer és a társadalmi kohézió terén nincsenek nagy változások, itt is kis gyengülés látható a mutatókban, jelentősen romlott viszont az üzleti szabályozás megítélése, ahol a tavalyi 37. helyről az idei felmérésben a 43-ra estünk vissza.

Az üzleti hatékonyságot nézve a tavalyi 56. helyről az 59.-re süllyedt az ország a rangsorban. A termelékenységben az 51. helyen állunk jelenleg (tavaly ez is jobb volt, 46.), a munkaerő-ellátottság pedig a 61. pozícióra volt elég. Sokat romlott az üzleti gyakorlat megítélése (49.-ről a 60.-ra), és valamelyest visszaesett az üzleti magatartás és -értékek megítélése is.

A negyedik fő mutatócsoport, a gazdasági infrastruktúra megítélésében a tavalyi 39.-ről két helyet léptünk vissza. Romlott valamelyest az általános infrastruktúra helyzete és megítélése (34.), a technológiai infrastruktúra (44.), a tudományos infrastruktúra (36.), és az oktatásé is, amely a 45. helyen áll a rangsorban, míg az egészségügyé maradt a tavalyi 39.-en.

A rangsor összeállítása során a statisztikai adatok (például a foglalkoztatás, a kereskedelmi adatok) kétszeres súllyal szerepelnek a vizsgálatban a “puhább” értékekhez képest, amelyeket vállalatvezetői véleményfelmérésből nyernek olyan fontosabb ügyekről, mint a korrupció, a környezetvédelmi problémák, vagy az életminőség megítélése, ezért is tudta Magyarország megőrizni a jó gazdasági teljesítményével a 47. helyezését. Az évkönyv minden évben az előző évi, valamint az adott év első negyedévi adataira épül elsősorban. Éppen ezért a COVID-19 járvány hatásai a 2020-as eredményekben csak kis mértékben jelennek meg, tovagyűrűző hatásuk a 2021-es rangsorban látszik majd igazán – írták összeállításukban az ICEG kutatói, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a versenyképesség relatív fogalom, vagyis az egymáshoz képesti helyezésváltozáshoz nem kell, hogy az adott gazdaság jobban vagy rosszabbul teljesítsen az előző évhez képest. Úgy is előrébb vagy hátrább kerülhet a rangsorban, hogy a többi gazdaság eredményesebben fejlesztette versenyképességi tényezőit, illetve gyengült e téren.