Teljes leállás vagy újratervezés – eltérően hatott a cégekre a járvány

Publikálás dátuma
2020.06.19. 06:40

Fotó: RESHETNIKOV ART
A kkv-k majdnem fele nem változtatott működésén a koronavírus miatt. Pedig aki élen járt a digitalizációban, könnyebben vészelte át a válságot.
Teljesen más tevékenységbe fogott a koronavírus-járvány hatására a hazai kis és középvállalkozások (kkv) két százaléka. Hogy az újratervezés mennyire volt sikeres, az a Magyar Telekom megbízásából májusban készült felmérésből ugyan még nem derült ki, az viszont igen, hogy a kkv-knak alig a harmada tudta tevékenységét a járvány miatti korlátozások alatt is zavartalanul folytatni. Minden tizedik cég kényszerült a vállalkozás működésének szüneteltetésére, több mint negyedüknél bizonyos tevékenységeket állítottak le, minden századik kkv viszont végleg lehúzhatta a rolót. A „minden újraindul” tehát nem lesz igaz, a kkv-k 70 százalékának újra kell most terveznie a működést – összegezte a tanulságokat Kis Gergely, a felmérést végző eNet partnere. A nem reprezentatív kutatás során megkérdezett több mint ezer vállalkozás fele normális esetben nem az online térben működik, dolgozóik nem irodai munkát végeznek, így számukra sokkal nagyobb kihívást jelentettek a korlátozások. A felmérés ugyanis – nem meglepő módon – arra világított rá, hogy azok tudtak jól túlélni, akik már korábban is jelen voltak az online térben és élen jártak a digitalizációban. Például volt már webshopjuk vagy voltak megoldásaik online számlázásra. Amely vállalkozások viszont korábban e téren nem fejlesztettek, 40 százalékban kénytelenek voltak szüneteltetni vagy jelentősen korlátozni tevékenységüket.
A kkv-k kétharmadának persze eddig is volt honlapja és biztosított készpénzmentes fizetési lehetőséget, ám a járvány alatt 7-7 százalékuk webshopot és online számlázási rendszert is indított, az online munkára használható appokat pedig majdnem harmaduk kezdte el alkalmazni. Az online megoldásoktól való kezdeti idegenkedés eltűnt, a vállalkozások felismerték ezek költséghatékonyságát, így most már másként térnek vissza az „új normálisba”. A felmérés alapján a vállalkozások 41 százaléka tovább is viszi azt az új működést, amit most kialakított, negyedük első dolga lesz, hogy digitálisan még tovább fejlessze cégét, de a cégek további felénél is hangsúlyos lesz ezután ez a terület.  Kevésbé pozitív képest fest a kkv-k innovatív hozzáállásáról a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) megbízásából a Scale Research által szintén májusban végzett reprezentatív felmérés. Ez ugyanis arra világít rá: a kkv-k több mint 40 százaléka semmit sem változtatott működésén a járvány alatt. A módosítások legnagyobb része is a szigorúbb egészségügyi szabályok bevezetésében merült ki: ezt a cégek 42,5 százaléka lépte meg. A digitális ügyfélkiszolgálás és az online értékesítés fejlesztésére a cégek 9 százaléka volt képes, új fizetési módokat 5,5 százalékuk vezetett be. A teljes leállásra kényszerülő cégek láthatólag belenyugodtak a helyzetükbe, 56 százalékuk legalábbis semmin sem változtatott. A részleges szünetre kényszerülők viszont innovatívabbnak bizonyultak, és majdnem kétharmaduk módosított valamit eredeti működésén. Igaz, a felmérés szerint a hazai kkv-k felének üzleti tevékenységére nem is volt jelentős hatással a járvány, több mint harmaduk azonban részleges szünetre kényszerült, 8 százalékuk teljesen leállt. Majdnem 6 százalékuk viszont élénkülést élt meg. Ez persze erősen függött attól is, milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A  mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások háromnegyede, illetve közel kétharmada nem észlelt jelentős változást, ami feltehetően a szabadtéri munkavégzésnek köszönhető. Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, a lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, valamint a kereskedelmi cégeknek a fele részben vagy teljesen leállt. A szállítás és raktározás területén ugyanakkor a cégek 13 százaléka, a kereskedelemben pedig 7,6 százaléka pozitív gazdasági hatást tapasztalt - például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Fizetéscsökkentés, szabadságolás, rövidebb munkaidő

A cégek majdnem kétharmadánál valamilyen munkaügyi intézkedést is meg kellett hozni a járvány miatt, az ilyen lépéseket azonban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek több mint 80 százaléka, az építőipari cégek fele el tudta kerülni. A BGE felmérése szerint kkv-k harmadánál ugyanakkor szabadságolással és/vagy rövidített munkaidővel próbálták kezelni a helyzetet, minden tizedik cég csökkentette a fizetéseket, 15 százalékuknál pedig elbocsátásokra is sor került. Távmunkát a cégek alig 16 százaléka vezetett be. A KSH szerint 2018-ban 749 ezer kkv működött Magyarországon (a hazai vállalkozások 99,1 százalékát teszik ki), amelyek több mint 2 millió embernek adnak munkát. A fenti adatokkal számolva a kutatás eredményei tehát azt jelentik: több mint 112 ezer cégnél voltak leépítések, mintegy 225 ezernél pedig csökkentették a munkaidőt. Ehhez képest a kormány munkahelyvédelmi bértámogatási programjára – amelyben a csökkentett munkaidőre lehet fizetéskiegészítést kérni - eddig mindössze 14 ezer vállalkozás nyújtott be kérelmet 170 ezer munkavállalója után (támogatást eddig 150 ezren kaptak). Az innovációs tárca szerint ugyanakkor hatalmas az érdeklődés, az igények száma napról-napra több ezerrel nő. A pályázatokat augusztus 31-ig lehet beadni.    

Elvesztett bevételek

 Van olyan cég, amely mindössze a tervezett bevétel 30 százalékával kalkulál az idén, mások duplázásra számítanak. Az egyes ágazaton belül is nagy a szórás, de a mezőgazdaságban átlagosan 8 százalékos visszaeséssel számolnak, a turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesését várják. A BGE kutatása szerint a kkv-k átlagosan a tervezett bevétel tizedének elvesztésével számolnak az idén.

Szerző

Nagyot gyengült estére a forint

Publikálás dátuma
2020.06.18. 20:25
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Fél nap leforgása alatt több mint egy forintot esett a hazai fizetőeszköz értéke az euróval szemben.
Az euró 345,78 forinton forgott este hét óra körül, 1 forint 7 fillérrel emelkedett a közös európai fizetőeszköz árfolyama a reggeli 344,71 forinthoz képest. Az eddigi kereskedésben 344,17 és 346,85 forint között mozgott az euró jegyzése – írja az MTI. 
A dollár jegyzése a reggeli 306,24 forintról 308,78 forintra emelkedett estére. A svájci frankért reggel 322,66 forintot, este pedig 324,41 forintot kellett adni. A jent 2,8887 forinton jegyezték este, míg reggel hét órakor 2,8662 forinton. Az euró 1,1198 dolláron forgott este hét órakor, 0,40 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0657 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9518 frankot adtak, 0,34 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,11 százalékot veszített értékéből a dollár, 106,88 jenen jegyezték csütörtök este.
Szerző

Napi- és kilométerdíj a zöldülő Mol Limónál

Publikálás dátuma
2020.06.18. 20:23

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Mol Limónál maximálták a napi percdíjas számlát, egyről három napra növelték a leadásmentes használat felső határát, viszont néhány bérautóra száz kilométer felett kilométerdíjat is felszámítanak.
Húsz i3-as, elektromos BMW-vel bővül a Mol Limo nevű, fővárosi autóbérlő-szolgáltatás - jelentette be a Budapest Motors Szentendrei úti BMW-szalonjában az olajcég. Használatukért havidíjasoktól normál esetben percenként 119 forintot kérnek, míg az alkalmi felhasználók tarifája 129 forint. Jelen esetben - amiként a többi perctarifára is - a járvány miatt 30 százalékos kedvezmény él, információnk szerint július elejéig. A díj a flotta magas minőségű tagjaihoz hasonlóan kiemelt. Ugyanennyit kell fizetni a tavaly decemberben beállított, benzines Mercedes-Benz CLA Coupékért és Shooting Brake-ekért. A legolcsóbb a kétszemélyes Smart EQ fortwo 59, illetve 75 forintos normál áron. A Smart EQ forfour, a Volkswagen Up, eUp, illetve a Kia Picanto 66 vagy 85, az A-osztályos Mercedes-Benz pedig 99 vagy 119 forint (júliusig ezekre is él a vírus miatti kedvezmény). De más is módosul. Mostantól egy helyett akár három napon keresztül is használható leadás nélkül az autó. A tarifaszámláló ilyenkor naponta bizonyos összeg felett megáll. Ez a Smartok, VW-k és a KIA esetében 9999 és 12499, a Mercedes-Benzeknél és az új BMW-knél pedig 15999 és 19999 forint. Ezen túlmenően - a VW eUp és Smartok kivételével - száz kilométer megtétele után kilométerenként 39 vagy 49 forintot is kell fizetni. (Ennek mérése hosszabb használat esetén naponta nem indul újra nulláról. E tarifákra nem vonatkozik az időszakos kedvezmény.) A felhasználók bármerre utazgathatnak, de a leadás csak a mintegy 80 négyzetkilométeres zónában lehetséges. A tankolás saját költségre szintén megoldható. A rendszer hasonlít a főbb versenytársak, így a GreenGo vagy a Share Now megoldásaihoz. A Mol Limo folyamatosan elemzi a flotta és a zóna esetleges bővítési lehetőségeit - közölte kérdésünkre Czikora Tamás, a Mol Csoport mobilitási vezetője. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly a Lupa-tavat, idén pedig négy, területen kívüli kórházat is bevontak a zónába. A gépjárműállomány összetételéről nem kívánt tételes számadatokkal szolgálni. A flotta általában 450-500 tagú, amelyek körülbelül harmada elektromos - szögezte le. Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezetője a szolgáltatás két évvel ezelőtti indulásakor a benzinüzemű autók néhány éven belüli kivezetését ígérte, illetve abbéli reményének adott hangot, hogy a rendszer két éven belül nyereségessé válhat. Czikora Tamás mindkettőt változatlanul elérendő, hosszú távú célnak nevezte. Fontosnak tartja az elektromos autók hatótávjának további növekedését, illetve jelenleg nem a nyereség gyors elérésére helyezik a fő hangsúlyt. Az autók kezelése, karbantartása, a szabályszegők kiszűrése kétségkívül kihívás, de az idő előrehaladtával egyre finomodik a rendszer, így a rendkívüli esetek is ritkulnak - fejtette ki.

Autómegosztás-hívőknek ajánljuk

Az eseményre stílszerűen Mol Limóval érkeztünk. Fotósunk, gyakorlott autómegosztósként, a Mol Limo havidijasaként lefoglalt az applikációval egy, a találkozási helyünkhöz közeli Kia Picantót. Miután a megközelítés körülbelül tíz percet vett igénybe, következett az autó alapos átvizsgálása. Találtuk egy karcolást a hátsó fényszórón és az egyik keréktárcsa is elferdült. Ezek az autó korábbi "történetében" nem szerepeltek. Tehát ha nem küldünk be róluk felvételeket, a cég akár ki is fizettethette volna velünk. (Kérdés, ilyenkor a társaság mennyire rugalmas, illetve fotóinkkal szereztünk-e néhány kellemetlen percet az előző felhasználónak.) Az autó belülről szinte kifogástalanul tisztának tűnt és a technika is kitűnően működött. Ezek után nagyjából 40 perc alatt értük el az úticélt. Körülbelül 5-10 perccel korábban, mint ha tömegközlekedéssel mentünk volna. Igaz, megérkezésünk után újabb fotózás következett, már az applikáción kívül. Mivel ugyanis a következő foglalásig is történhet bármi az autóval, a félreértések elkerülése végett a leadás után is érdemes néhány fotót készíteni. A kaland körülbelül 1500 forintba került. Ez a taxi vagy sofőrszolgáltatás töredéke, viszont a tömegközelekedésnél drágább. A végkövetkeztetés nem egyértelmű. A biztonsági lépések csak első pillanatra meglepők, azok megszokhatók. A megosztás leginkább azoknak ajánlható, akiknek nincs vagy épp nincs autójuk, de ragaszkodnak az élményhez és nem szeretnének tömegközlekedni.

Szerző