Érzéstelenítve csíp és fertőz a kullancs

Publikálás dátuma
2020.06.20. 14:14

Fotó: Erik Karits / Pixabay
A Lyme-kórt évente legalább tízezren kapják el Magyarországon, de más súlyos betegséget is terjeszthet a parányi vérszívó.
A koronavírus felhívta a figyelmet a zoonózisokra, azaz az állatról emberre terjedő betegségekre, ugyanis az életünket hónapok óta megkeserítő járvány nagy valószínűséggel denevérekről terjedt át emberekre. Ám korántsem ez az egyetlen betegség, amely ilyen módon képes terjedni. Jelenleg több mint kétszáz zoonózis ismert, ilyen az ebola, a pestis, a madárinfluenza, a veszettség, a SARS, a HIV, a malária, a nyugat-nílusi vírus, a szalmonella, a sertésinfluenza és a Zika-vírus is. Az állatról emberre terjedő megbetegedések között gyakoriak a kullancsok által közvetített fertőzések, amelynek következtében Magyarországon évente legalább tízezren kapják el a Lyme-kórt, de a kullancscsípés más veszélyes betegséget is terjeszthet, ezért érdemes tisztában lenni az esetleges kockázatokkal és a megelőzési lehetőségekkel.
A kullancsok pókszabású ízeltlábúak, atkafélék, Magyarországon is több tucat fajtájuk fordul elő, de csak néhány jelent veszélyt az emberekre, illetve a háziállatokra. Pár milliméteresek ugyan, de vérszívás közben és után a saját méretük többszörösére is megnőhetnek. A fertőzéseket a tápcsatornájukban lévő, és a csípéskor ejtett apró seben keresztül bejutó kórokozók okozzák. A parányi vérszívókkal réteken, erdőkben, vízparti sásos területen, sőt kertekben, parkokban, de még lakótelepi zöld játszótéren is találkozhatunk, ezért fontos mindig résen lenni. Fajtától függően vagy a talajszinten, növényeken kapaszkodva várnak a táplálékra, vagy körülbelül 1,5 méter magasban, a cserjék, fák leveleinek fonák oldalán húzódnak meg, ahogy az egyik leggyakoribb típus, az úgynevezett közönséges kullancs (Ixodes ricinus) is. Kifinomult érzékszervvel, „radarral” rendelkeznek, így a szem nélküli fajták is képesek észlelni a táplálékforrást. Az év bármelyik szakaszában támadhatnak, csak nagyon hidegben és forróságban passzívak, ilyenkor a talajba húzódnak vissza. Áprilisban és májusban, illetve augusztusban és szeptemberben a legaktívabbak. 

Vérszívás érzéstelenítéssel

 „A kullancs az áldozatán – állat vagy ember – mozogva keresi az áthatolási pontot, azt, ahol a legvékonyabb a bőr. Elsősorban a hónaljat, a combtövet, a térdhajlatot vagy a fül mögötti felületet részesíti előnyben. A kiszemelt pontba szúrja szájszervét, majd a nyálával alvadásgátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a bőrbe. Ez az oka annak, hogy hosszabb ideig is észrevétlen maradhat a csípése, így a tápcsatornájában lévő kórokozók: vírusok, baktériumok és egysejtűek is bekerülhetnek a megtámadott szervezetbe. A parazita a vérszívás idejére, ami, ha nem vesszük észre, akár napokig is eltarthat, a szúrással megnyitott seb felett apró horgokkal rögzíti magát, amikor teleszívta magát, leválik a bőrről, a seb csak ezután kezd el fájni, viszketni” – mondta Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász-infektológus szakorvosa. 

Kullancskórok

A szúrt sebbe eresztett nyállal több betegséget is közvetíthetnek a kullancsok. A két legismertebb a kullancs-enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és a Lyme-kór. Előbbi kórokozóját, a flavivírust nagyjából minden ezredik kullancs hordozza. Ráadásul átadják az utódaiknak is, de őzek és rágcsálók is hordozhatják, ritkán élelmiszerek, például fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje és abból készült tejtermékek akár járványt is okozhatnak, ahogy ez 2007-ben történt Magyarországon.
Az agyvelőgyulladás 3-21 napos lappangási idő után enyhe tünetekkel: lázzal és izomfájdalommal kezdődik. 1-3 napos tünetmentesség után a betegség második szakaszában súlyos tünetek jelentkeznek: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek. Az intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos állapotú betegeket, de az agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható, mivel nincsenek a flavivírus ellen ható antivirális szerek, és általában a diagnózis is késve derül ki. Ennek következtében Magyarországon a betegek közel felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10 százalékuknál maradandó bénulás alakul ki, és 1-2 százalékuk veszti életét. Az agyvelőgyulladás megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egyéves kor felett mindenkinek ajánlott, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben. 
A másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegséget, amely az esetek többségében jóindulatú és sokszor magától is gyógyul, a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. Előfordul, hogy krónikussá válik, bizonyos esetekben évekig, sőt akár évtizedekig is eltarthat. A diagnózishoz legtöbbször nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra, a kezelni antibiotikummal lehet. A fertőzés első és leggyakoribb tünete a csípés után minimum 1 nappal kialakuló bőrtünet (eritéma migrans), egy ovális alakú bőrpír, amely idővel koncentrikus körökben, gyűrűkben tágul. Gyakran, mivel a csípés észrevétlen marad, csak ez alapján merül fel a fertőzés gyanúja. Ha ebben a korai szakaszban nem történik meg az antibiotikumos kezelés, általános tünetek: fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak, szívpanaszok, gyengeség jelentkezhetnek. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket: ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívbetegséget okozhat.
Kullancs által terjesztett fertőző betegség a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis (tularemia) és a többféle kullancsláz (Q-láz, vérzéses kullancsláz, mediterrán foltos láz), amelyek emlősökben, így kutyákban és macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet és az idegrendszeri tünetek.

Megelőzni, ha nem sikerül, észrevenni!

„A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével felfedezhetjük a vérszívót, ilyenkor még időben vagyunk, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. A legfontosabb, hogy közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva a vérszívót egy határozott mozdulattal minél előbb eltávolítsuk. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a nyála, a béltartalma és ezzel együtt a kórokozók is nagyobb eséllyel jutnak a sebbe. Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük” – hangsúlyozta Szabó Olga.
Szerző
Témák
kullancsok

Nem csoda, hogy „minden nehéz”, megterhelő az időjárás

Publikálás dátuma
2020.06.19. 15:15

Fotó: IAN HOOTON/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Sokan szenvednek a napok óta tartó, változatos légköri viszonyok miatt, és a kilátások sem túl biztatóak.
Pénteken az északnyugat felől érkező hidegfront az érzékenyeknek fejfájást, hasi- és izomgörcsöket okozhat. A szív- és keringési rendszer megbetegedéseivel küzdők vérnyomás-ingadozást, keringési panaszokat és gyakori rosszullétet tapasztalhatnak. A megterhelő élettani helyzetben intenzív tünetek jelentkezésére is fel kell készülni, ezért az időseknek és a krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott többet pihenni – olvasható a MeteoKlinika honlapján
Az északnyugati irányú szél nagy területen megélénkül, többfelé megerősödik. Ez további terhelést ró az érzékenyek szervezetére: fokozhatja a front miatt jelentkező panaszokat és ingerlékennyé és nyugtalanná is tehet. A felhős idő és a csapadék következtében alacsony a hő- és komfortérzet, levertség és fáradékonyság jelentkezhet. 
A megterhelés szombaton is folytatódik: a szél és a hűvös, párás idő miatt a panaszok nem enyhülnek, sőt a fejfájás például erősödve tartóssá is válhat. A szélre érzékenyek alvászavarokkal küzdhetnek, a nyugtalan éjszaka a nappal hangulatára is rányomhatja a bélyegét. 
A szakemberek tanácsai szerint a sok pihenés mellett érdemes figyelni a megfelelő mennyiségű folyadék és a minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó, könnyű ételek fogyasztására, annál is inkább, mert ezekkel vitaminokhoz is juttathatjuk a változékony időjárás miatt erősen igénybe vett szervezetünket.
A hűvösebb, csapadékosabb idő az allergiásoknak kedvező, a levegő pollentartalma többfelé jelentősen csökkent, alacsony a légszennyezettség. A közlekedésben az erős széllökések, a viharok, valamint az ideges, türelmetlen és figyelmetlen sofőrök miatt nagyobb odafigyelésre van szükség.
Szerző

Magyar éttermek is Európa legjobbjai közé kerültek

Publikálás dátuma
2020.06.18. 13:53

Fotó: THIERRY ROGE/BELGA / AFP
Nem csak luxushelyek kerülhetnek az ínyencek értékelései alapján készített listákra, de mivel nagy a merítés, figyelemre méltó, ha ez sikerül.
 Az Európa legjobb éttermeit listázó Opinionated About Dining (OAD) listájára is felfért pár hazai étterem – olvasható a Világevő blogon. A honlapon minden évben megjelenő legjobbak listái nem zsűri, hanem „foodie-k”, azaz ínyencek értékelései és szavazatai alapján állnak össze. A szavazókat az alapján súlyozzák, hogy hány komoly helyen jártak már, így védik ki, hogy a kevésbé tájékozottak voksai eltérítsék a listát – mondta a blogot író Jókuti András a Népszavának.
A gasztroblogger szerint a több kategóriákban készített toplisták előnye, hogy nem a luxus-, de nem is feltétlenül a divatos helyekre koncentrálnak, felkerülhetnek rájuk pékségek és pizzázók is. "Ez az egyre népszerűbb lista emberközelibb és használhatóbb, mint a híres The World's 50 Best, amely a hosszú degusztációs menüt kínáló, elit(ista) éttermeket gyűjti össze." Jókuti András elárulta, az európai százas listán szereplő éttermek több mint felében járt már, és azok valóban magas színvonalúak. "A lista elején lévő svéd Frantzén és a dán Alchemist egészen fantasztikusak, ami azt mutatja, hogy hiteles is a toplista." Mivel nagy a merítés, az, hogy néhány hazai étterem szerepel a listákon vagy legalábbis megemlítik, 
figyelemre méltó és izgalmas.

A legfőbb toplistára, Európa 100 legjobb étterme közé ugyan nem fért be magyar étterem, de a külön ajánlások között kettő, a Babel és a Costes is szerepel. A Bock bisztró az Európai Heritage listájára került majdnem be, a 105. helyen végzett. Az Európai Klasszikusok között 106. helyen rangsorolják az Onyxot. A minőségi bisztrókonyhák listáján, az Europe Gourmet Casual előkelő 30 helyét szerezte meg a Stand25, az 57-jét pedig a Borkonyha. Az olcsó étkezőhelyek közé nem jutott magyar szereplő.  
Szerző
Frissítve: 2020.06.18. 14:06