Jelentést rendelt el az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a rendszerszintű rasszizmusról és a tüntetések elleni intézkedésekről

Publikálás dátuma
2020.06.19. 19:10

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az afrikai országok vizsgálóbizottságot akartak a konkrét jogsértések feltárására, különösen az Egyesült Államokban, de „felpuhult” a határozat.
Elítélte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) pénteken azt az erőszakos rendőrségi intézkedést, amely az afroamerikai George Floyd halálához vezetett május 25-én az egyesült államokbeli Minneapolisban. A hátrányos megkülönböztetésnek minősülő amerikai eset miatt elrendelték egy jelentés összeállítását az afrikai származású emberek ellen megnyilvánuló „rendszerszintű rasszizmusról”. A 47 tagú testület egyhangúlag fogadta el az afrikai országok határozattervezetét, amely azzal is megbízta Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztos hivatalát, hogy 2021 júniusáig tegyen jelentést a rasszizmus elleni békés tüntetésekkel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről.
„Rendszeresen számoljon be az afrikaiak, illetve afrikai származásúak elleni rendőri brutalitás megnyilvánulásairól”.

– szólítja fel a főbiztost az elfogadott dokumentum.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa
Fotó: MARTIAL TREZZINI / AFP
Az elfogadott határozat szövegét ugyanakkor a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon jelentősen „felpuhították”. Az eredeti tervezetben ugyanis az afrikai államok egy vizsgálóbizottság megalakítását követelték, amelynek feladata a rasszizmus, illetve az esetleges emberi jogi jogsértések kivizsgálása lett volna világszerte, de különösen az Egyesült Államokban. A mostani, jóval általánosabb vizsgálat célja:
„Hozzájárulás az elkövetők felelősségre vonásához és az áldozatok kártérítéséhez”.

Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A közgyűlés az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ Közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét. 
Washington 2018 óta már nem tagja a genfi székhelyű testületnek.

Donald Trump amerikai elnök ugyanis bírálta az UNHRC-t amiatt, hogy a testületnek olyan államok is tagjai, amelyek maguk is megsértették az emberi jogokat. Washington azt is kifogásolta, hogy a testület több ízben állította pellengérre Izraelt a palesztinokkal kapcsolatban.
Szerző

Trump Tulsában reménykedik

Publikálás dátuma
2020.06.19. 19:00

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az illetékes washingtoni bíró pénteken este kezdte meg a tárgyalást John Bolton memoárjairól.
A Fehér Ház és az igazságügyi tárca államtitok-sértésre, illetve a nemzeti érdekekre hivatkozva a könyv terjesztésének betiltását kérte, ugyanakkor a Simon & Schuster kiadó már adott a példányokból az újságíróknak, így az egykori nemzetbiztonsági tanácsadó leleplezései már eljutottak az érdeklődőkhöz. Donald Trump a Twitteren tajtékzott: „Bolton borzalmas kritikákat kapott könyve hazugságok és kitalációk elegye, az egész arra szolgál, hogy engem rossz fényben tüntessen fel. Sok nekem tulajdonított nevetséges kijelentés sosem hangzott el, tiszta kitaláció. Rossz kutyakölyökként törleszteni akar, amiért kirúgtam.” Az elnök a Twitteren lehülyézte Boltont, amiért a keményvonalas tanácsadó Észak-Korea kapcsán a líbiai modellt emlegette, amitől Trump szerint Kim Dzsong Un – „akivel nagyon jól megértettük egymást” - teljes joggal lett dühös. „Akkor és ott kellett volna kirúgnom” – zárult a bejegyzés. Az elnöknek közben újabb konfliktusa támadt a Twitterrel, mert a közösségi oldal „manipulált média” figyelmeztetéssel látta el az egyik általa továbbított videót. A propaganda célra megvágott hamisítványon egy fehér kisgyermek elől szaladó fekete kisgyermek látszik, aki a CNN-t utánzó felirat szerint menekül „a rasszista” elől. A CNN valódi, tavalyi felvételének pont az volt a lényege, hogy a két gyermek együtt játszik, sőt, meg is ölelik egymást. A közvélemény-kutatásokban egyre rosszabbul álló Trump nagy reményeket fűz a választási kampány szombati újraindításához. Az oklahomai Tulsába összehívott nagygyűlésére állítólag többszörösen kicsi lesz a húszezres sportcsarnok. A városi hatóságok nagyon tartanak a koronavírus-járvány belobbanásától és még pénteken is próbálták szabadtéri helyszínre átirányítani a rendezvényt. A Trump-kampány azonban ezt is elveti, miként a kötelező távolságtartást és a maszkviselést sem tartja indokoltnak. Az elnök ráadásul meg is fenyegette azokat, akik esetleg tiltakozásra akarnák felhasználni az alkalmat: „Bármilyen tiltakozó, anarchista, agitátor, fosztogató vagy bűnöző, aki Oklahomába készül, kéretik megérteni, hogy nem úgy fognak veletek bánni, mint New Yorkban, Seattle-ben vagy Minneapolisban. Egészen másként fog kinézni a dolog!” Tulsában péntek és szombat éjszakára is kijárási tilalmat hirdettek, miután a helyi rendőrség szerint sokan érkeznek a városba, akiknek erőszakos szándékaik lehetnek.      

Németországi járványgóc: több ezerre nőtt a húsüzem miatt karanténra kötelezettek száma

Publikálás dátuma
2020.06.19. 17:55

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Veszélyben vannak a kihasznált közép- és kelet-európa vendégmunkások. A bielefeldi ügyészség ismeretlen tettes ellen nyomoz.
Péntekig már több ezer embert kellett két hetes vesztegzár alá helyezni a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a héten egy húsfeldolgozó üzemben kialakult koronavírus-járványgóc miatt. Amint azt a Népszava is megírta: az érintett járásban szerdán elővigyázatosságból bezárták az összes óvodát és iskolát, miután aznap a Rheda-Wiedenbrückben működő sertésfeldolgozóban 415 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Az üzemet leállították, a fertőzötteket, akik között sok a családos, karanténba küldték, a helyi egészségügyi hivatal pedig elkezdte felkutatni kapcsolataikat. A tömeges teszteléseket kedden kezdték, a munkában a német hadsereg egy 25 fős alakulata is részt vesz. Eddig 1100 vizsgálatot végeztek el, és a következő napokban a vállalat – a Tönnies-holding – valamennyi dogozóját letesztelik.
A legfrissebb adatok szerint a 730-at is elérte a fertőzöttek száma. Karanténra köteleztek 6400 embert, az adminisztratív dolgozókon kívül mindenkit.

Közben a területileg illetékes bielefeldi ügyészség is bekapcsolódott. – Gondatlan testi sértés és a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megsértésének gyanúja miatt folytat vizsgálatot, egyelőre ismeretlen tettes ellen – jelentette a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság. A szerdán leállított üzemet ideiglenesen be is zárták. A dolgozók a karantén idejére is kapnak fizetést. A közeli Verlben, ahol az üzem dolgozóinak egy részét elszállásolták, a városvezetés megbízott egy biztonsági céget a karantén betartásának ellenőrzésére. A WDR beszámolója szerint külön gond, hogy a szállásokon nemcsak a Tönnies-nél foglalkoztatott vendégmunkások laknak, hanem más cégeknél dolgozó emberek is, és nehéz őket különválasztani. Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter megrázónak nevezte a húsüzemi járványkitörésről szóló híreket.  
„Az eset megmutatja, milyen következményekkel jár, amikor nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk”

– nyilatkozott a miniszter.

Az ARD országos köztelevíziónak kiemelte, hogy helyesen járt el a kormány, amikor a hasonló járványkitörések miatt elrendelte, hogy 2021-től tilos a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazása a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás. A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja.  
Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott kelet-európai vendégmunkás.