Jelentést rendelt el az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a rendszerszintű rasszizmusról és a tüntetések elleni intézkedésekről

Az afrikai országok vizsgálóbizottságot akartak a konkrét jogsértések feltárására, különösen az Egyesült Államokban, de „felpuhult” a határozat.

Elítélte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) pénteken azt az erőszakos rendőrségi intézkedést, amely az afroamerikai George Floyd halálához vezetett május 25-én az egyesült államokbeli Minneapolisban. A hátrányos megkülönböztetésnek minősülő amerikai eset miatt elrendelték egy jelentés összeállítását az afrikai származású emberek ellen megnyilvánuló „rendszerszintű rasszizmusról”.

A 47 tagú testület egyhangúlag fogadta el az afrikai országok határozattervezetét, amely azzal is megbízta Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztos hivatalát, hogy 2021 júniusáig tegyen jelentést a rasszizmus elleni békés tüntetésekkel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről.

Az elfogadott határozat szövegét ugyanakkor a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon jelentősen „felpuhították”. Az eredeti tervezetben ugyanis az afrikai államok egy vizsgálóbizottság megalakítását követelték, amelynek feladata a rasszizmus, illetve az esetleges emberi jogi jogsértések kivizsgálása lett volna világszerte, de különösen az Egyesült Államokban. A mostani, jóval általánosabb vizsgálat célja:

Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A közgyűlés az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ Közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét.

Donald Trump amerikai elnök ugyanis bírálta az UNHRC-t amiatt, hogy a testületnek olyan államok is tagjai, amelyek maguk is megsértették az emberi jogokat. Washington azt is kifogásolta, hogy a testület több ízben állította pellengérre Izraelt a palesztinokkal kapcsolatban.