Lengyel-orosz csörte Putyin második világháború okait sajátságosan elemző cikke miatt

Nemzetközi vihart kavart az amúgy az egykori győztesek összefogását sürgető, az Egyesült Államokban és Oroszországban egyszerre megjelent írás.

Varsó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök célja a NATO-tagállamok összeugrasztása, a Nyugat destabilizálása volt azzal második világháborúról szóló terjedelmes cikkel, amely egyszerre jelent meg pénteken a National Interest konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban. Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője az orosz elnök írására reagálva azt közölte:

Putyin a cikkben második világháború okainak közös, átfogó elemzését és az egykori győztes hatalmak felelős együttműködését sürgette. Egyben azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette „árulást”.

Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is. Szerinte a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt.

Zaryn szerint Putyin az aktuális nemzetközi politika befolyásolására is törekszik, és bár a Lengyelországot ért konkrét vádra nem reagált, azt állította:

Vlagyimir Putyin cikkét Andrzej Nowak neves lengyel történészprofesszor is kommentálta a PAP hírügynökségnek. Fontos körülménynek nevezte, hogy a cikk egy időben jelent meg az amerikai erők németországi létszámcsökkentésének, valamint Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozójának bejelentésével. Az említett fejlemények szerinte Lengyelország geopolitikai szerepének megerősítését jelentik, Putyin viszont arra figyelmezteti az európai politikusokat: „ne engedjék meg, hogy a Lengyelországhoz hasonló kisebb államok jogot nyerjenek arra, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, érdekeikről.”

A Ribbentrop-Molotov paktum következtében végrehajtott háborús műveletek halálos áldozataira és a katyni vérengzésre utalva Nowak az oroszokról szólva azt mondta, hogy „kiszorítják a háborúnak az intenzív német-szovjet együttműködés jegyében zajló, áldozatok százezreit hozó első húsz hónapjának emlékét”

Lezáratlan múlt, mai fenyegetések

Az orosz elnök ugyanakkor a cikkében arra emlékeztetett, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt. Putyin szerint London és Párizs Berlin „megbékéltetését” célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt. Sztálinnak a bűneit és a hibáit elismerte, de arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Hitlerrel.

Az orosz elnök szerint „veszélyes és valós fenyegetést” hordoz magában az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i határozata, amely a közös múltfeltárás helyett a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért. Megengedhetetlennek ítélte, hogy „a megszállók és a felszabadítók közé egyenlőségjelet tegyenek”.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai kihívásokra adandó válaszok keresésében fontos szerepe lehet a második világháború győztes hatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcstalálkozójának. Az orosz elnök kifejtette: