Bizonytalanná vált a rendőrök pluszpénze

Publikálás dátuma
2020.06.22. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A rendvédelmi dolgozóknak tett anyagi ígéretekből még semmi nem teljesült, de a kilépést megnehezítette számukra a kormány.
Mélyen hallgat a Belügyminisztérium (BM) a rendvédelmi terület dolgozóinak, vagyis a rendőröknek, pénzügyőröknek, terrorelhárítóknak, idegenrendészetben, katasztrófavédelemben és büntetésvégrehajtásban, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és az országgyűlési őrségnél dolgozóknak ígért cafetéria emelésről és a 14 éve változatlan illetményalapjuk szintén beígért tíz százalékos megemeléséről. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt (Hszt.) viszont épp a napokban változtatta meg a dolgozók számára nagyobbrészt hátrányosan a parlament. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében április 21-én megjelent adózási változások egyik fontos eleme volt a Széchenyi Pihenőkártya, egyszerűen csak SZÉP kártya keretének megduplázása. Ez lehetőséget adott a költségvetési szerveknél dolgozók éves rekreációs keretének 200 ezer forintról 400 ezerre emelésére. Amikor a rendvédelemben működő szakszervezetek rákérdeztek, hogy ezen a területen is várhatják-e a többletpénzt, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára, Felkai László április 30-án kelt levelében azt felelte: „a kormányzati döntésnek megfelelő végrehajtás előkészítése folyamatban van”. A hivatásosok és a rendvédelmi igazgatási területen dolgozók is rengeteg pluszmunkát végeztek a járvány elleni védekezésben, egyfajta jutalomként számítottak a juttatásra, sőt volt, aki azért vette biztosra a keret megemelését, mert a főleg szállásfoglalásra fordítható pénzt elsősorban „Mészáros szállodáiban” költenék el – sorolta a véleményeket Bárdos Judit. A terület többi érdekvédőjéhez hasonlóan a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnökéhez is „ömlöttek a telefonok” a múlt héten, mert az ígéret elhangzása óta semmi nem történt a kérdésben, ezért terjedni kezdett a hír, hogy nincs is pénz a cafetéria megemelésére. Olaj a tűzre, hogy a kormány az utóbbi hetekben nem válaszol egyetlen szakszervezeti levélre sem és nem hívja össze a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot (BÉT), pedig ezt folyamatosan kérik az érdekvédők. Lapunk sem kapott választ a cafetériára vonatkozó kérdésekre sem a belügyi, sem a pénzügyi tárcától. A BÉT munkavállalói oldalának elnöke, Powell Pál a Népszavának úgy fogalmazott, amíg nincs kimondva az elutasítás, addig reménykednek, de ideje lenne tisztázni, hogy idén valóban számíthatnak-e a pihenésre költhető keret emelésére a rendvédelemben dolgozók, vagy csak jövőre. Ez utóbbi biztos, hiszen a következő évi költségvetés már eleve 400 ezer forintos cafetéria kerettel számol. Közben arra is próbálnak választ találni a szakszervezetek, miért nem teljesül a BM személyügyi helyettes államtitkárának ígérete sem, hogy a hivatásosok idén januártól élő 10 százalékos kiegészítő juttatását és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak 5 százalékos illetményemelését a rendvédelmi illetményalap 10 százalékos emelésével fogják garantálni. A biztosíték helyett ugyanis a 2021-es költségvetési javaslat még mindig az eddigi 38 650 forintos alappal számol. Ráadásul az alkalmazotti kör nem egységesen kapta meg már az idei emelést sem, van, akinek egy fillér többlet sem jutott. Egyetlen félmondatba próbálnak kapaszkodni az optimisták: a büdzsé tervezetében az szerepel, hogy több szakma 2020. évi béremelésének „bázisba emelése” megtörténik jövőre, s a listában a hivatásosok és a rendvédelmi alkalmazottak is benne vannak. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) internetes honlapján részletes elemzés található arról is, hogy a pénzügyi bizonytalanság mellé új rendelkezéseket is kaptak a terület dolgozói, ám ezek közül szerintük az egyetlen kedvező hír, hogy ahol lehet, engedik az otthoni munkavégzést. Eltörölték viszont az azonnali kilépés lehetőségét a rendvédelemben, amivel nagyon sokan éltek. Ha ugyanis valaki visszavonta a kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez való hozzájárulást, másnap már be sem kellett mennie dolgozni. A szigorítás lassítja a kilépést, de senki nem tudja, ennek lesz-e visszatartó hatása, vagy tovább fogy az eddig is alacsony létszám.    

A beteg, elfáradt rendőr is rendőr

Hosszabb távon pozitív hatása lehet, hogy megkezdődött a rendvédelemben az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági szabályok felülvizsgálata, mert tarthatatlan, hogy ma egy 55 éves hivatásos rendőrrel szemben ugyanaz az elvárás, mint egy 41 évessel szemben – olvasható a Független Rendőr Szakszervezet oldalán. A kérdésnek különös aktualitást ad egy a Zsaruellátó közösségi oldalra épp a hétvégén feltett eset. A bejegyzésben egy 47 éves egyenruhás aggódik, vajon utcára kerül-e, ha alkalmatlanná nyilvánítják. Májusban szívinfarktust kapott, megműtötték, ha felgyógyul, biztosan nem csinálhatja ugyanazt, mint eddig. 27 éves szolgálati jogviszonya van, de nem mehet el pihenni, mert megszűnt a szolgálati nyugdíj. Kaphat kevesebb pénzért kevésbé stresszes és fárasztó munkát, vagy kiléphet – özönlöttek a válaszok, de egy sem volt köztük, amelyik várható megbecsülésről, elismerésről szólt volna. 

Kezdődik a helyezkedés a 2022-es választásra

Publikálás dátuma
2020.06.22. 06:00
Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan szorgalmazza, hogy az MSZP álljon át a társelnöki rendszerre
Fotó: Népszava
A nagyobb ellenzéki pártok készen állnak az együttműködésről szóló tárgyalásokra, amelyeknek lassan el kellene kezdődniük. Egyetlen kivétel van, az MSZP.
A tavasszal, nyáron lezáruló tisztújítások után júliusban el kell kezdeni beszélgetni az ellenzéki együttműködés mikéntjéről, és ősz elejére ki kell találni, milyen konstrukcióban, milyen kampánnyal fut rá a 2022-es országgyűlési választásra a kormányváltást remélő szövetség. Ezután nagyjából egy év marad arra, hogy mind a 106 választókerületben kerüljön közös képviselőjelölt, illetve akadjon egy érdemi miniszterelnök-jelölt – erről szólt az év elején összerakott ellenzéki forgatókönyv. A tervezett menetrendnek azonban – amihez a pártok információink szerint tartják magukat – akad egy szépséghibája: miközben mindegyik erő túlesett a tisztújításon, az MSZP még nem. Az MSZP kongresszusa eredetileg márciusban ült volna össze alapszabályt módosítani, és ezt követően választott volna helyi, megyei és országos vezetőket – csakhogy a koronavírus elfújta a márciusi összeülést, azaz minden csúszott. Így az a kérdés, a többi formáció mit gondol arról, hogy a szeptember 19-i tisztújító kongresszus után felálló szocialista vezérkar mennyire tartja magát egy korábbi megállapodáshoz.  Hogy ez kiderüljön – legalábbis erősen sejteni lehessen – arra azért nem kell őszig várni. Az alapszabály-módosítás felpörgetése érdekében ugyanis a párt nem kongresszuson dönt az „MSZP alkotmányáról”, hanem online szavazáson – ami a jövő hét közepén zárul. A jelenlegi elnökség által támogatott változások talán legfontosabbika, hogy a szocialisták átállnának egy társelnöki rendszerre (kötelezően egy nő és egy férfi), amelynek keretében a két „pártarc” lényegében szabad kezet kapna az együttműködés országos keretének kialakításában, menedzselésében. Márpedig jelen pillanatban a társelnöki rendszer Tóth Bertalanhoz és a vele valószínűleg kéz a kézben induló Kunhalmi Ágneshez kötődik (a párost támogatja a választmány élére eséllyel aspiráló Hiller István országgyűlési alelnök is). Azaz, ha az MSZP rábólint a társelnöki rendszerre akkor egy esetleges elnöki riválisnak vagy csapatot kellene állítani (egy választmányi- és egy társelnök megnevezésével), vagy azt kockáztatja, hogy kisebbségben marad a vezetésben.

Nem mindenhol lenne képviselőjelölti előválasztás

Miközben mindenki a közös lista és az előválasztás mellett tör lándzsát, utóbbi esetében már korántsem olyan elszánt az ellenzéki egység. Ugyanis az említett 106 egyéni választókerületből - jelenleg úgy tűnik - mintegy 35-40 győzelemesélyes, és valójában ezek esetében szeretnének „előmeccset” az ellenzéki pártok, a többi képviselői hely viszonylag gyorsan, és konfliktusmentesen elosztható.                                                                          

KÉT LISTA - A Momentum– LMP–Jobbik, valamint az MSZP–DK kétlistás megoldásnak kevésbé látják esélyét
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

Budapestet nyerhetőnek tartják

„Egyelőre abban van konszenzus akár a Momentum elnökségében, akár az ellenzék pártjai között, hogy 2022-ben mind a 106 egyéni választókerületben egyetlen ellenzéki indulót kell majd támogatniuk” – mondta a Népszavának Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. „Ezen túlmenően az, hogy lesz-e előválasztás, ezt miniszterelnök-jelölti szinten tartsuk csak meg, vagy egyéni választókerületekben, egy közös listán induljunk, vagy esetleg más formában, az még a jövő zenéje. A cél természetesen az, hogy a kormányváltás szempontjából a lehető legjobb megoldást találjuk meg – mondta. A pártban információink szerint ugyanakkor nem tartják magától értetődőnek, hogy a 2018-ban egyéni körzetet nyert ellenzéki képviselők újrainduljanak, mivel azóta jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok az ellenzéki térfélen is. Különösen néhány budapesti körzetben lehet nagy verseny, mivel a fővárost a tavaly októberi önkormányzati választások fényében egy az egyben nyerhetőnek tartja az ellenzék. Egy momentumos vezető arról beszélt lapunknak, hogy a Momentum-LMP-Jobbik, valamint a MSZP-DK két listás megoldásnak kevésbé látja az esélyét. Minden nyilatkozó arról beszélt, ha lesz előválasztás, akkor a Momentumnak lesznek saját jelöltjei. A pártban ugyanakkor úgy látják, 2021 őszéig mindenben meg kellene állapodni és az előválasztásokat is lebonyolítani. - Kósa András, Unyatyinszki György

Új rendszerváltást akarnak

A tárgyalási pozíciókat alapjaiban határozhatja meg, hogyan alakul az ellenzéki pártok támogatottsága. Ebben a versenyben a legutóbbi Medián-felmérés szerint a Momentum parlamenten kívüli pártként jól teljesít, a DK-t is megelőzve az ellenzék legtámogatottabb pártja lett. Ennek a támogatottságnak a bővítése, megerősítése a célja a Momentum elnökségében végbement, meglepetéseket is hozó személycseréknek – tudtuk meg vezető párttagoktól. „Mi olyan harminc éves, berögzült struktúrák átalakításában gondolkodunk, mint az egészségügy, az oktatás, a lakhatás, a közlekedés és a szociálpolitika. A Momentum összetétele, alapelvei, és az új elnöksége alkalmas arra, hogy ezekben élen járjon, vezetője legyen egy új rendszerváltásnak” – fogalmazott lapunknak Fekete-Győr András.

ÚJRAINDULÁS - Nem biztos, hogy támogatnák a 2018-ban győztes jelölteket
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

DK: Mindenki egyért

A Demokratikus Koalíció tartja magát korábbi álláspontjához, vagyis egyetlen ellenzéki pártlistát, egy miniszterelnök-jelöltet és mind a 106 egyéni körzetben egyetlen összellenzéki indulót szeretnének. Mint Barkóczi Balázs szóvivő a Népszavának elmondta, „az elmúlt években egyszerűen bebizonyosodott, hogy nincs más út a kormányváltáshoz: indultunk már külön, indultunk koordináltan, mindig a Fidesz kétharmada lett a vége”. A párt szerint a 106 egyéni jelöltről és a közös miniszterelnök-jelöltről meg lehet egyezni akár tárgyalásokkal, akár előválasztás útján, utóbbi esetben „állnak elébe” a vetélkedésnek, de erről is minél hamarabb meg kellene egyezni. Ha emellett döntenek, akkor azt jövő tavasszal, nyár elején kellene tartani, majd 2021 őszétől már csak a közös jelöltek és a miniszterelnök-jelölt, valamint a közös program megismertetésére kellene az összellenzéki energiákat fordítani. A párt egyik ismert politikusa ehhez még annyit tett hozzá, hogy mivel az MSZP és a Momentum esetében is csúszott-csúszik a tisztújítás a koronavírus miatt, ha ez mindenhol lezajlik, a lehető leghamarabb le kellene ülnie egymással az ellenzéki pártoknak, mert a végén kifutnak az időből. Eleve nem biztos például, hogy a 106 egyéni választókörzetben olyan egyszerű lesz legalább arról megegyezni, hogy legyen-e előválasztás, vagy enélkül is meg tudják találni a közös jelöltet. Bár korábban többé-kevésbé elfogadott alapgondolat volt ezzel kapcsolatban a pártok között, hogy aki 2018-ban egyéniben nyert, az újrázhasson, még ez sem biztos, hogy ez teljesülni fog, azóta ugyanis volt átrendeződés az ellenzéki térfélen is a pártpreferenciákban. Emiatt elsősorban Budapesten a Népszava információi szerint a DK és a Momentum is több helyen felnyitná ezeket a tárgyalásokat is. - Kósa András 
Fontosnak gondolják, hogy ne megosztó, hanem integratív politikusok alkossák a listát
Fotó: Jani Martin / Népszava

Jobbik: „közös jelöltnek kell kihívnia Orbán Viktort”

Továbbra is elkötelezett a Jobbik abban, hogy a választókörzetekben egy ellenzéki jelölt vegye fel a küzdelmet a Fidesz jelöltjével szemben. A kormányváltás itt dől el, ezért ez a legfontosabb, amiben az ellenzéki oldalon nincs vita – tájékoztatta lapunkat a párt sajtóosztálya. Abban sincs vita, hogy egy közös miniszterelnök-jelöltnek kell kihívnia Orbán Viktort, akinek a kiválasztása – amennyiben tárgyalásos úton nem sikerül eredményre jutni – az előválasztás lehet. A Jobbik szerint azonban a módszer korántsem biztonságos. A Fidesz befolyásolhatja a végeredményt, emellett anyagilag is kivéreztetheti az amúgy sem forrásgazdag ellenzéket – de jelenleg nincs hatékonyabb módszer. Kérdésünkre kiderült: a Jobbiknak „természetesen vannak elképzelései a megfelelő miniszterelnök-jelölt személyéről”, de az ellenzéki tárgyalások jelen szakaszában ezt korai a nyilvánosság elé tárni. Jakab Péter pártelnök korábban nehezen tartotta megvalósíthatónak olyan közös ellenzéki listát, amelyen a DK-s Gyurcsány Ferenc és más – név szerint nem említett – kompromittálódott baloldali politikusok is szerepelnek. A lapunknak adott mostani válasz szerint a párt ma is fontosnak gondolja, hogy lehetőleg ne megosztó, hanem integratív politikusok, közéleti szereplők alkossák a listát. A Jobbik a kormánykritikus – köztük a Fideszből kiábrándult – szavazók maximalizálására a két lista koncepcióját tartja a leghatékonyabbnak, de elfogadja, hogy ez ma még vita tárgyát képezi az ellenzéki térfélen. A Jobbik a kérdést „kormányváltásért felelősséget érző ellenzékként” nem a nyilvánosság előtt, hanem a tárgyalóasztalnál kívánja megvitatni. - Czene Gábor 
Szerző

"Itthon tartott a magyar kultúra és a termőföld" - utolsó interjúnk Bálint Györggyel

Publikálás dátuma
2020.06.21. 21:22

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az utóbbi harminc-negyven évben egyre inkább rájöttem arra, hogy sokkal közelebb kell hozni az embereket egymáshoz – mondta lapunknak tavaly nyáron, nem sokkal századik születésnapja előtt Bálint gazda.
A kert makulátlan, minden fűszál a helyén, szépek a virágok is. Bálint György megengedheti magának, hogy ne így legyen? A suszternek ne legyen lyukas a cipője. Sokat adok arra, hogy a kertem, a környezetem olyan legyen, mint amilyenről mindig beszélek. Az öregség egyik szomorú hozadéka, hogy nem tud az ember mindent tökéletesen megcsinálni, például a kertjét sem. Hányszor volt olyan az elmúlt száz évben, hogy nem volt kedve foglalkozni a kertjével? Nem volt ilyen. Gazdálkodó családból származom, az elődeim mellett az utódjaim is főleg a földműveléssel foglalkoztak és foglalkoznak. Egyértelmű volt, hogy ahogy elkezdtem cseperedni, érdekelt hogyan metszik a szőlőt, hogyan aratnak búzát. Soha nem volt vita a családban arról, hogy melyik mesterséget válasszam. Meg sem fordult a fejében más? Sok más is érdekelt, de ez természetes. Mindig vonzott az irodalom, szerettem a zenét, a festészetet és más művészeteket is. A gondolkodásom középpontjában azonban mindig a szakmám állt. A kertészet – legalábbis ahogy ön beszél róla – szintén egyfajta művészetnek tűnik. Valóban, hiszen a kertészet is képes arra, hogy embereket, közösségeket hozzon közel egymáshoz. Márpedig az utóbbi harminc-negyven évben – amikor már kezdtem öregedni – egyre inkább ráébredtem arra, hogy ez rendkívül fontos. Az úgynevezett osztálytársadalom az utóbbi ötven évben megszűnt. Még Magyarországon is, pedig itt mélyebb gyökerei voltak, mint máshol. Örülök, hogy ez a nagy társadalmi változás bekövetkezett. Apám humanista gondolkodású ember volt, mindig arra nevelt, hogy becsüljem meg a másikat, tekintsem őt egyenrangúnak. Ez a folyamat a világon egyre inkább erősödik. Emiatt örülök, de azért rettentő szomorú vagyok, hogy más, teljesen hibás társadalmi elképzelést akarnak rákényszeríteni az emberekre egyesek. 2018-ban a hazai belpolitikai helyzetre reagálva azt nyilatkozta, optimista, de egyre kevesebb oka van erre. Most, hogy látja? Ma is ez a véleményem. Szomorú vagyok amiatt, hogy ilyen körülmények között kell befejeznem az életemet. Azt látom, hogy más országokban sokkal jobban megértik és kifejezik azokat a gondolatokat, amelyek engem is foglalkoztatnak és egyet is értek velük. Mondana ilyeneket? Meggyőződésem, hogy nincs jobb program a társadalom számára a francia forradalom hármas jelszavánál: szabadság, egyenlőség, testvériség. Legfeljebb az utóbbit már szolidaritásnak hívom. Gazdaságilag sem tudok hatásosabb célkitűzést az emberiség számára. Azt is jelezte korábban, hogy Magyarország sajátos diktatúra felé tart. Az ön szájából hallani ezt különösen ijesztő, hiszen nem egy diktátor ténykedését élte végig. Mostanában úgy szeretik jellemezni hazánkat, hogy autokrácia, de alapjában véve nem más, mint egy valóságos diktatúra. A társadalom felső elitje élvezi ki az egész társadalom termelési munkájának eredményét. Úgy, hogy a kutya sem foglalkozik az „alsóbb” réteggel. Nem foglalkoznak a dolgozókkal, akik a mindennapi munkát elvégzik, a gyerekekkel, az öregekkel meg pláne nem. Nekik főképp nehéz sorsot jövendölök. 
Ön holokauszt-túlélő. A vészkorszakról ugyanakkor csak az utóbbi években beszélt. Tényleg nem szívesen beszélek erről, évtizedeken keresztül hallgattam is. Ilyenkor – de egyébként is –, sokszor gondolok azokra a bölcsességekre, amelyeket apámtól hallottam. Volt egy olyan időszak a második világháború előtt, amikor a gazdasági helyzet még elég jó volt, de voltak jelei annak, hogy a zsidóságot a társadalom „szemetjének” tekintették. Ebben az időben zsidó osztálytársaim közül sokan nevet változtattak, megkeresztelkedtek. Én is megkérdeztem apámat, hogy mi miért nem csináljuk ezt, hiszen nem voltunk hívő zsidók, nem volt közünk a valláshoz. Apám azt mondta: mi majd akkor keresztelkedünk ki, fiam, ha a zsidókat már nem üldözik. A zsidók egyébként volt, amit rosszul csináltak, például szokatlanul lassan asszimilálódtak. Arról viszont senki sem tehet, hogy milyen országba, városba, családba születik. Magyarország ráadásul nem használta ki azokat az értékeket, amelyek a zsidó származású emberekben lakoztak. Ők többségében ugyanis tudósok, művészek és más értelmiségi elitbe tartozóak voltak. Önt munkaszolgálatba hurcolták, mielőtt egy megsemmisítő táborba került. Két évig voltam munkaszolgálatos. A sok rossz és nehéz dolog közül, amelyeket átéltem, észleltem emberséges dolgokat is. A keretlegények között ugyanis voltak rendes emberek is. Olyanok is persze, akik azért lettek keretlegények, hogy más embereket kínozhassanak. Mégis úgy gondolom: a holokauszt teljesen idegen volt a társadalomtól. A társadalom egésze egészségesebb gondolkodású, mint a hitleri nácizmus volt. Úgy mondom ezt, hogy családomat teljesen elpusztították. Meg lehet bocsájtani valaha? Én megbocsájtó természetű vagyok, és egy érdekes dolog erősített meg ebben, A felszabadulás egy megsemmisítő táborban ért. A felszabadító amerikaiak egy szanatóriumba utaltak be, egy olyan üdülővárosba, mint például Balatonfüred. Itt egy olasz származású nővérrel Annunciáta-val találkoztam. Azóta sem tudom miért, de támogatott, ápolt, érdekelte honnan jöttem, kik a szüleim. Én is nagyon tiszteltem őt, például azért a tulajdonságáért, mert magáról soha nem mesélt semmit sem. Amikor elhatároztam, hogy hazajövök és már elég erősnek is éreztem magam ehhez, akkor megkérdeztem tőle, mivel tudnám meghálálni azt a sok jóságot, amit tőle kaptam. Két dolgot kért tőlem: vegyem fel a katolikus vallást, és, ha hazamegyek ne vegyek elégtételt senkin, azokért a borzalmakért, amelyek velem történtek. Komolyan vettem mindkettőt, úgy érzem most, életem vége felé, hogy eleget is tettem ezeknek. Igyekeztem minden rosszat és ezek következményeit elfelejteni és a magam módján valamit átadni abból az ismeretből, amellyel rendelkeztem. A nácizmus kiirtotta a családját, majd a kommunizmus kisemmizte önt. Miért maradt az országban? Sok lehetőségem volt elmenni más országba egzisztenciát teremteni, de az emigrálás soha nem fordult meg komolyan a fejemben. Itthon tartott mindig a magyar kultúra – amelyet a kitűnő gyermekkorom és a tanáraim miatt szívtam magamba – és a termőföld. Mindig az érdekelt, miként lehet az, hogy egy mag bekerül a földbe, amely elég nedves és elég meleget kap, majd kifejlődik egy növény. Ezután újra magot hoz, ami újra bekerül a földbe. Ez a ciklus életet hoz létre, nemcsak a növényeknek, hanem az állatvilágnak, sőt az embereknek is. Az alap, hogy mindig kell lennie termőföldnek. A munkám is mindig ehhez kapcsolódott. Az első szakkönyvem 1967-ben jelent meg, persze sok minden nem érvényes ma már belőle, de az is a termőfölddel foglalkozott. Sokat mesél az édesapjáról. Ő a példaképe? Apám egy világítótorony volt az életemben. Most is az, pedig már nyolcvan éve meghalt. Azok a gondolatok, amelyekre ő tanított engem, a mai napig a legfontosabbak számomra. Ma már Bálint gazda a Facebookon is aktív, több mint 430 ezren követik. Hogy jött az ötlet? Nehezen. Amikor a számítógép kezdett elterjedni hazánkban, én épp országgyűlési képviselő voltam. Nem volt rá akkor szükségem, volt ugyanis személyzet körülöttem, akik elvégezték az ilyen munkákat. Amikor ennek a korszaknak vége lett, hiányérzetem támadt, hogy én ebből kimaradtam. Nagy szerencsémre az unokám érdeklődik az informatika iránt és megtanított a számítógép használatára. Ő vett rá, hogy indítsak egy honlapot. Talán felismerte azt a lehetőségemet, képességemet, hogy egyszerűen el tudom mondani a gondolataimat. Sikeres volt, azóta is csináljuk, örülök az eredményeknek. Zsúfoltak voltak az elmúlt hetei, a hazai sajtó mellett a francia Libération és a brit Reuters is önnel foglalkozott. Igen, az egyik legnagyobb példányszámú párizsi napilap két oldalas cikket írt rólam. Ez életem egyik komoly eredménye, hiszen németül sok írásom jelent meg, de franciául nem. A Reuters videót is felvett velem, sokan gratuláltak miatta a Facebookon. Vasárnap ünnepli a századik születésnapját. Nagy ünnepség lesz? Azt tanultam a családban, hogy az ember ne az ünnepnapoknak, hanem a hétköznapoknak éljen. Nálunk otthon soha nem volt semmi különleges ilyenkor, legfeljebb kicsit jobb vacsora, valami olyan, amit szerettem. Nem ünnepeltünk. Ezt szeretném most is megvalósítani, amennyire tőlem függ. Szűk családi körben, egy közeli ismerős vendéglő kertjében szeretnék lenni. Szép kertjük van egyébként.

Névjegy

1919. július 28-án született Gyöngyösön. Gyermekkorát a család gyöngyösi és gyöngyöshalmaji birtokán töltötte. 1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. A háború után hazatért, a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a gazdálkodást. 1948-ban kulákká nyilvánították, ezután költözött Budapestre. Agrármérnöki diplomát szerzett, agrártankönyveket írt, a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, több szaklapot szerkesztett. 1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című műsorának állandó munkatársa volt. Televíziós szerepvállalása óta nevezik széles körben Bálint gazdának. Gazdaképző egyesületet szervezett, 1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt országos tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. Többek között a TIT, a Magyar Borakadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Számos szakmai díj kitüntetettje. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa. Gyöngyös és Budapest díszpolgára.

Szerző
Frissítve: 2020.06.21. 21:25

Kapcsolódó

Meghalt Bálint gazda