Magyarország;GKI;

- Már optimistábbak a magyarok, de továbbra is a munkanélküliségtől félnek a leginkább

A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult, s megközelítette a járvány előtti, februári értékét. A legnegatívabb véleménye az építőipari, a legpozitívabb a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek volt.

Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben nőtt a GKI konjunktúraindexe, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

A GKI által, az unió támogatásával végzett felmérés szerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett nagyobb mértékben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott.

Júniusban májushoz képest a fogyasztói bizalmi index 5,7 ponttal mínusz 32,8 pontra erősödött, az üzleti bizalmi index pedig 8,3 ponttal mínusz 16,2 pontra nőtt.

Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index júniusban csak mintegy egyharmadát dolgozta le a járvány idején bekövetkezett visszaesésének, jelenleg ez a legpesszimistább ágazat. Az elmúlt időszaki és a várható termelés megítélése javult, ugyanakkor a teljes rendelésállományról és a készletekről alkotott vélemény tovább romlott. Az exportrendelések mértékét azonban valamivel jobbnak látták a válaszadók.

Az építőipari bizalmi index májusban és júniusban több mint a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is érezhetően javult.

A kereskedelmi bizalmi index is már több mint a felét visszaszerezte áprilisi visszaesésének. Bár az eladási pozíció megítélése tovább romlott, a rendelések várható alakulását már az áprilisinál jobbnak érezték a válaszolók.

A szolgáltató cégek múltról és jövőről alkotott véleménye is javult, míg áprilisban ez volt a legpesszimistább, júniusban a legoptimistább ágazat – közölte a GKI.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága május után júniusban is jelentősen javult, de összességében – ezen belül az iparban és az építőiparban – még a csökkentésre számítók vannak érezhető többségben. Májusban és júniusban érdemben enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, és továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező.

Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével minden ágazatban kissé erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult, s megközelítette a járvány előtti, februári értékét. A legnegatívabb véleménye az építőipari, a legpozitívabb a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek volt. Sokat javult a fogyasztók véleménye is.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett, és ezzel e két hónap alatt az üzleti szférához hasonlóan csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának.

Legnagyobb mértékben a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye javult, bár azt az emberek továbbra is romlónak értékelték. Áprilisban a sokkhatás legkevésbé a fogyasztók saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleményét érintette; májusban pedig e mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta, júniusban nem változott.

Az állami bevételek 85 százaléka négy adóból folyik be, a maradékon 51 osztozik. A kisadók száma jövőre se változik. A kormány 20 mikróadó eltüntetést már 2020 végére ígérte, ám ennek nyoma sincs.