Előfizetés

Semmi sem lesz a nagy adóritkításból

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.22. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az állami bevételek 85 százaléka négy adóból folyik be, a maradékon 51 osztozik. A kisadók száma jövőre se változik. A kormány 20 mikróadó eltüntetést már 2020 végére ígérte, ám ennek nyoma sincs.
Mintegy 30 éve, a magyar adórendszer megalkotása óta szinte minden kormány nekikezdett a hazai adórendszer egyszerűsítésének, az adminisztráció csökkentését, illetve az elvonások számának mérséklését ígérve. Az előbbi esetében értek is el sikereket, amiben nagy szerepe volt az adórendszer elektronizálásának is, és valóban csökkent a cégek és a magánszemélyek adózással eltöltött ideje. A magánszemélyek ma már akár teljesen megszabadultak a bevallás nyűgjeitől, az online számlarendszer bevezetésével az adóhivatal hamarosan a cégek áfa-bevallását is elkészítheti. Az adók számának csökkentésében ugyanakkor nem sikerült érdemi eredményt elérnie a kormányoknak. Míg öt évvel ezelőtt kerek 60 adófajtát azonosítottak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői, ezek száma az év elején még  54 volt – közölte Fehér Tamás, az iroda vezető adójogásza. Vagyis az elmúlt években átlagosan évi egy adó tűnt el az adórendszerből. Idén máris megtorpanni látszik az adók számának mérséklése. A kormány a koronavírus elleni küzdelem örve alatt újból bevezette a kiskereskedelmi különadót - egy újabb kisadót - , amiből 2021-ben már 54 milliárd forintos bevételt vár. Ezen felül a bankokra is kivetett egy válságadót, amit  - mert az összege leírható más elvonásokból - a szakértő jóindulatból csak egy fél pluszadónak minősít.    Az elmúlt években munkavállalói járulékok olvadtak össze, illetve vállalati kisadók közül kivezették az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) – igaz helyett maradt a kata és a kiva –, ezért csökkenthetett az adók száma, míg az elvonás mértéke gyakorlatilag maradt. 
A magyar adórendszer feleslegesen bonyolult – erre épp a kormány 2021-es költségvetési terve mutat rá rendkívül plasztikusan: ugyanis a négy legnagyobb bevételi adónem hozza az összes befizetés 84,4 százalékát a maradék 15,6 százalékon osztozik a további 51 adó. A legnagyobb bevétel – a teljes bevétel egyharmada – jön be a két társadalombiztosítási alapot finanszírozó szociális adóból. A bevételek 29 százaléka kerül a büdzsébe az általános forgalmi adóból. Ráadásul ennek az adónak egyre nagyobb a beszedési hatékonysága, ezért még kismértékben nőhet is annak aránya a bevételek között a következő években. Ám szakértők szerint a fehéredési tartaléknak lassan vége. A harmadik "helyezett" a személyi jövedelemadó, és csak negyedik helyre futott be a jövedéki adó. A négy adóból összesen 14 453 milliárd forint folyik be, ez a központi alrendszer 17 125 milliárd forintos adóbevételeinek 84,4 százaléka. A maradék 15,6 százalékot adja a többi adó, ám ez is még 2688 milliárd forintot tesz ki, amit nem lehetne csak úgy elengedni, hiszen az hatalmas lyukat ütne a gazdálkodásban, ám rámutat arra, hogy egyszerűsítésnek igenis van helye. Az évi 100-200 milliárdot hozó közepes adók száma négy, ez alatt pedig számos olyan adónem van, amelyik alig néhány tíz milliárd forintot hoz. Ezek egyszerűsítése, megszüntetése hozna a cégek adminisztrációjában jelentősebb könnyítést. Pénzügyminisztérium (PM) szerint egy cég átlagosan 11 féle adót fizet, vagyis 40-50 adóval nem is találkozik. A Pénzügyminisztérium és a kormány tavaly publikált versenyképességi tervében az adók számának jelentős mérséklését ígérte: az akkor közel hatvan adófajtából csupán 40-et kívántak megtartani, s ennek határidejét 2020 végére tették. A 15-20 adófajta eltüntetésnek azonban semmi jele sem az államapparátus munkáiban, pláne nem az adójavaslatokban. A kormány persze foghatja a koronavírus-válságra a halasztást, ám semmilyen információ nem utal arra, hogy ez a munka megkezdődött volna. Ráadásul pontosan a PM írta le, hogy az adóbevételek 99 százaléka negyven adóból folyik be, tehát 15-20 mikroadó gond nélkül, akár egy tollvonással megszüntethető lenne, hisz alig 170-180 milliárd forintot tesz ki. Érdekesen alakul az adóterhelés mértéke is, ugyanis szántalan kedvezmény miatt a legritkább esetben kerül az államhoz a teljes adóbevétel. A legtorzabb a rendszer kétségtelenül a társasági adóban, ahol elvileg kilenc százalékkal adózik a cég nyeresége, ám 2021-es költségvetés számításai szerint a tényleges adókulcs alig 5,5 százalék, az ez évre tervezett 5,9 százalék. Az Európai Unió normái szerint a 10 százalék alatti nyereségadóval rendelkező országokat elvileg adóparadicsomnak kell minősíteni, de magyar adórendszer még erre is rátesz egy lapáttal, és a kilenc százalék szűkebb feléről is lemond. A személyi jövedelmet elvileg 15 százalékos egykulcsos adó terheli, ám a tényleges átlagos adóteher itt az ez évre tervezett 12,7 százalékról 2021-re 12,8 százalékra „emelkedik”. Az szja-ban még a társasági adózásnál is nagyobb szélsőségek vannak, hisz a 0 százalékos adó (például a négygyermekes nők) ugyanúgy létezik, mint a 15 százalékos kulcs, és rengeteg átmenet van a két szélsőérték között a családi adókedvezménynek köszönhetően. Ráadásul az adókulcs mértékét legkevésbé sem befolyásolja a jövedelem nagysága. Emiatt simán lehet minimálbér után 15 százalékot fizetni, míg az is előfordulhat, hogy milliós jövedelmet húz valaki adómentesen. Az áfa tényleges kulcsára nem közöl számítást a 2021-es költségvetés: a legnagyobb áfakulcs 27 százalék – ez a világon a legmagasabb -, ám léteznek (18, 5, 0) kedvezményes kulcsok is. Az MNB napokban publikált számítása szerint 2018-re az effektív áfakulcs 19,5 százalékra nőtt a 2010-es 15,5 százalékról – az emelkedés mintegy kétharmada a fehéredésből származik, azaz a visszaélésre lehetőséget adó kiskapuk közül többet bezártak, míg egyharmada az adóemelések következménye.

"Hülyét csinált magából a kormány"

Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.21. 20:15

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Népszava szúrta ki, hogy - a június 17.-i Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint -, a korábban hangoztatott tervekkel ellentétben nem Palkovics László innovációs és Technológiai miniszter ad engedélyt a 24 havi munkaidőkeret alkalmazására a vállalatok számára.
Erre mostantól a 2020. évi 58. számú törvény 56.§ 4. bekezdése értelmében a nemzetgazdasági érdekről szóló döntésekre Békés Megyei Kormányhivatal jogosult, amely a kérelmeket 90 napon belül bírálja el.  A kormány ezzel teljesen hülyét csinált magából – reagált a hírre Székely Tamás a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Szerinte ebből is látszik, hogy a döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, mit is jelent a 24 hónapos munkaidőkeret. Nevetséges, hogy miközben a jelenleg is hatályos Munka törvénykönyve a 36 havi munkaidőkeret alkalmazását a szakszervezetekhez köti, a 24 havi alkalmazására döntésével csupán egy megyei kormányhivatal fogja az áldását adni. Arról nem is beszélve, hogy miért éppen a Békés Megyei Kormányhivatal? Ott lennének a legrátermettebb munkaügyi szakemberek? - teszi fel a kérdést a szakszervezeti vezető. Székely Tamás szerint mindenki tudja – főként a törvény beterjesztője és megszavazói -, hogy ez a rendelkezés azért született, mert a szakszervezetek jogait kívánták tovább csorbítani. Az sem számít a döntéshozóknak, hogy az Európai Unió szabályai (nevezetesen a 2003/88/EK irányelv) szerint maximálisan csak 12 havi elszámolást lehet alkalmazni azokon a munkahelyeken, ahol munkaidőkeret van, és a szakszervezettel kötött megállapodással rendelkezik az adott cég. A kérdés csak az, hogy tisztában vannak-e ezzel a kormányhivatalnál, mert ha nem, akkor az innovációs miniszter helyett most majd nekik kell minden egyes döntés után magyarázkodni. A nyilvánvalóan jogsértő ügyek az Európai Bíróságig is eljuthatnak, és ez előtt a fórum előtt pedig az utóbbi időben sorozatosan pereket veszít Magyarország kormánya – hangsúlyozta Székely Tamás.

Hatvanöt milliárdért építtet versenypályát a kormány Hajdúnánás határában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.20. 16:07
Valentino Rossi a valenciai MotoGP-pályán. Képünk illusztráció
Fotó: JOSE JORDAN / AFP
MotoGP-futamokat is lehet majd rendezni a szállodával, konferencia központtal kiegészített pályán, fejtegette Palkovics László.
A magyar kormány korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát épít Hajdúnánás külterületén, amely alkalmas lesz egyebek mellett a Forma-1 motoros megfelelője, a világ első számú gyorsaságimotoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter szombaton Hajdúnánáson.    Palkovics László a projektindító sajtótájékoztatón azt mondta:
a beruházás, amely a pályaépítés mellett kiterjed a kiszolgáló létesítmények, tréningközpont, konferenciaközpont, szálloda építésére is, 65 milliárd forintba kerül.

A MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-cal kötött megállapodás nyolc évre szól, az első versenyt 2023-ban rendezik meg a kelet-magyarországi pályán – idézi Palkovics beszámolóját az MTI.

Motoros pálya épül a járvány miatt félretett pénzből

Az, hogy a kormány egy újabb sok tízmilliárdos sportberuházásra készül, már egy ideje tudható: mint a Népszava megírta, a jövő évi büdzsé tervezetében is szerepelt, hogy az Orbán-kabinet MotoGP-pályát építene Kelet-Magyarországon, és jövőre 36 milliárd forintot költenének a motorsport hazai fejlesztésére. Forrást mindehhez a Gazdaságvédelmi Alapból rendelnek a beruházáshoz, bár az alapot eredetileg a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére hozták létre.