Egyszerű elgondoláson alapul az Egyesült Államok afganisztáni béketerve: a kabuli kormánynak és az iszlamista táliboknak együttes erővel kell felvenni a harcot a közös ellenséggel szemben. Washington ez alatt a közép-ázsiai országot is terrorizáló Iszlám Állam értette, ám mostanra már a világjárványra is ráillik a definíció.
Afganisztánban a hatóságok csaknem 30 ezer koronavírus fertőzést igazoltak és a kór mintegy 600 áldozatot követelt. Az igazolt megbetegedések száma napi 650-nel nőtt átlagosan az elmúlt egy hónapban, de az afgán laboratóriumok miatt valószínűsíthető, hogy egy sokkal súlyosabb pandémia tombol a háttérben. Mindezek ellenére a kabuli kormány és a tálibok nemhogy különbékére nem hajlandóak, de még a járvány elleni védekezést is hátráltatják egyes akcióikkal.
Az ENSZ afganisztáni missziójának hétvégi jelentése szerint március 11. és május 23. között tizenkét alkalommal támadták meg az egészségügyi létesítményeket vagy dolgozókat, ebből nyolcat iszlamisták hajtottak végre, hármat a biztonsági erők. A vizsgált időszak legsúlyosabb vérengzéséért - a 24 áldozatot követelő a kabuli szülészeti klinika elleni merényletért - felelős csoportot az ENSZ nem tudta megnevezni, bár az afgán és az amerikai hatóságok is az Iszlám Államot sejtik a háttérben. A sokkoló kegyetlenségű támadás miatt az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi segélyszervezet múlt héten bejelentette, hogy bezárják az intézményt, mert nem tudják garantálni a személyzet és a páciensek biztonságát. Az erőszakcselekmény a békefolyamatnak is keresztbe tett, Ásráf Gáni afgán elnök újra támadó üzemmódba állította a hadsereget a tálibok ellen.
Azóta valamelyest javult a helyzet: a május végi Id Al-Fitr ünnepén kölcsön betartott tűzszünet úgy tűnik, növelte a bizalmat a szemben álló felek között, múlt hétfőn már arról is megállapodás született, hogy a katari főváros, Doha lesz az afgán-közi béketárgyalások helyszíne. Az erőszak szintje mégsem csökken, a kabuli kormány szerint az iszlamisták múlt héten például több mint 40 civilt öltek meg. Egyelőre a tárgyalások kezdete is várat magára, a fennakadás oka továbbra is az Egyesült Államok által önkényesen vállalt fogolycsere. Kabul még mindig nem engedett szabadon 5 000 tálib harcost, ahogyan azt Washington megígérte a szélsőségeseknek.
