Előfizetés

Járványvésztervek kellenek az oktatásban, mert ha baj van, az állam azonnal nem csinál semmit

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.22. 18:21

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Magukra hagyott pedagógusok, eszközhiány és tanárként funkcionáló szülők - szakértők szerint ezek mind azt mutatják: a járvány idején kivonult a kormány a közoktatásból.
Bár a tanévet sikerült lezárni, azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a március 16-tól kezdődő tantermen kívüli digitális munkarend jól vizsgázott. Újból felszínre kerültek olyan problémák, amelyek megoldása – az elmúlt hónapok tapasztalatait figyelembe véve – most sürgetőbb, mint valaha. Erről több szakember és civil szervezet képviselője beszélt hétfő délután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) székházában tartott tanévértékelőn. Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője szerint a legtöbb iskolában nem történt más az elmúlt három hónapban, mint a hagyományos, tantermi oktatás áthelyezése a virtuális térbe. Úgy véli, ebbe rendkívül sok energiát fektettek a pedagógusok, holott ez messze áll a digitális oktatás fogalmától. – Kiadták a feladatokat, oldalszámokat, majd a tanítást a szülőkre bízták. Hozzá kell tenni, hogy az oktatásirányítástól, a tankerületektől nem kaptak érdemi segítséget, támogatást. Ezek helyett plusz adminisztrációs terheket pakoltak rájuk – mondta. A CKP felmérése szerint a tanároknak kevesebb mint harmada használt olyan online platformokat, amelyeken kreatívabban kellett megoldani az oktatást. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás emlékeztetett: már a 2016-os PISA eredményekből látszott, mekkora gondok vannak a digitális kompetenciák terén, 38 pont különbség volt a magyar diákok számítógépen és papíron kitöltött feladatai között, ami a legmagasabb eltérés volt a mérésben résztvevő országok körében. Nem sokkal ezután elkészült a Digitális Oktatási Stratégia, ám sok lényeges elem mindmáig nem valósult meg; ha ez megtörtént volna, idén márciusban a problémák felével sem kellett volna szembenézni. Ercse Kriszta szerint a tanároknak jobban oda kellett volna figyelniük a diákok egyéni élethelyzetére, szellemi, lelki támogatására is, de Totyik tamás szerint egy pedagógusnak nincs lehetősége arra, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben minden szakmai és szociális problémát egymaga megoldjon. Szerinte nagy szükség lett volna az oktatási, egészségügyi és szociális szféra együttműködésére, ám ez még települési szinten sem tudott megvalósulni. A helyzetet tovább bonyolította, hogy nagyon sok hátrányos helyzetű gyermek eszköz híján nem tudott hatékonyan bekapcsolódni a távoktatásba, különösen azokban az iskolákban, ahol a tanulók többsége roma. Az ilyen osztályokban a pedagógusok a diákok majdnem 13 százalékával semmilyen kapcsolatot nem tudtak létesíteni. Az ő megsegítésükre jött létre az Ablak a padra kampány, amelyben több száz rászoruló családhoz juttattak el számítógépeket, laptopokat, táblagépeket. Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány képviselője ugyanakkor elmondta azt is, az eszközhiányon túl az egyéni kompetenciák hiánya és a környezet sem volt megfelelő az egyéni tanuláshoz. A szegény családokban sokszor a szülők sem tudták segíteni gyermekeiket. Jász Krisztina szociológus, az Esélylabor Egyesület szakpolitikai munkatársa rámutatott: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a társadalmi háttér jelentősen meghatározza az oktatási jövőképet. Ma mintegy 450 ezer gyermek él súlyos szegénységben, 125 ezer gyermek pedig mélyszegénységben. – Úgy látjuk, hogy az állam ebben a három hónapban kivonult a közoktatásból, nem mérték fel a családok helyzetét, a pedagógusok egymást segítették, a fenntartó részéről semmilyen tanácsot nem kaptak – tette hozzá Kegye Adél. A tanévértékelőre meghívták az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnökét, Hajnal Gabriellát, valamint Horváth Ádámot, a Digitális Módszertani Központ vezetőjét, ám a szervezők megkeresésére még csak nem is válaszoltak. Pedig a szegény családokban élő tanulók mellett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) diákok is jelentős hátrányba kerültek, és a tapasztalatok szerint sem ők, sem pedig a velük foglalkozó fejlesztő- és gyógypedagógusok nem kaptak érdemi segítséget. Baski Márti, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület oktatási projektvezetője hangsúlyozta: az SNI-s gyerekeknél különösen fontos a személyre szabott oktatás, fejlesztés, de a járványügyi veszélyhelyzet alatt a legtöbben ezt nem kapták meg. A szülőkre hárult, hogy átvegyék a képzett szakemberek szerepét. A beszélgetés résztvevői szerint világossá vált: az oktatás minden területén pandémiás vésztervekre lenne szükség, szakértők civilek, a különböző humán szolgáltatók bevonásával.

Feszült helyzet és félreértések sora az Indexnél, a háttérben pedig felsejlik a Fidesz

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.06.22. 18:01

Sok krízist megéltünk már, elszántak vagyunk - mondták az Index szerkesztőségének tagjai. És a kitartásra szükségük is lesz, hiszen a "félreértések tisztázása" például azzal kezdődött, hogy a főszerkesztőt kitették az igazgatóságból.
Feszült hangulatú, hosszú megbeszélést tartott az Index.hu szerkesztősége hétfőn, miután az újságírói munkájuk függetlenségét ellehetetlenítő belső átalakítási tervről közölt cikket vasárnap a 24.hu, majd egy szerkesztőségi állásfoglalásban nyilvánították ki, hogy veszélyben érzik a portál függetlenségét. - Olyan ügy miatt robbant ki a vita az Indexnél, ami „már napokkal korábban egy nem létező probléma volt” – nyilatkozta lapunknak Bodolai László, a szerkesztőség működését biztosító Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A feszültség abból adódott, hogy az Index igazgatósága felkért egy tanácsadót, Gerényi Gábor médiavállalkozót, egy átalakítási terv elkészítésére, amit egyébként végül nem fogadtak el. A koncepció lényege az volt, hogy a válság miatt keletkezett bevételi kiesések kompenzálása érdekében ki kell szervezni az egyes rovatokat a szerkesztőségből külső cégekbe. „Volt számos félreértés, ezeket próbáltuk rendezni. A megoldás felé haladunk, rövid időn belül remélem ez megszületik. Nagyon sok szereplője van az Index működésének, ezeket a jelenlegi feszült helyzetben nehéz összehangolni, de nekem ez a feladatom" – mondta Bodolai László. Szerinte „orbitális kommunikációs hiba” miatt alakult ki a jelenlegi helyzet, s abban részben el is ismerte felelősségét, hogy így alakultak a dolgok. A belső konfliktus kiéleződését mutatja, hogy Dull Szabolcs főszerkesztő igazgatósági tagságát megszüntették, mondván: belső döntéseket vitt a nyilvánosság elé. A főszerkesztői posztról nem mentették fel. Ezt a hétfői állománygyűlésen jelentették be. Kerestük Dull Szabolcsot is, de nem reagált megkeresésünkre. Az új, gazdaságosabb működési koncepciót Pusztay András vezérigazgatónak kell elkészítenie. Azonban az állománygyűlésről kiszivárgott információk szerint Pusztay nem tudná lelkiismerettel végezni a megszorításokat, ezért kérdéses az is, hogy folytatja-e munkáját. Az Index működése két fél, a kiadói jogokkal rendelkező Magyar Fejlődésért Alapítvány (ez a szervezet a tulajdonosa az Index.hu Zrt.-nek), valamint a hirdetési bevételek fölött diszponáló Indamedia Sales Kft. együttműködésén alapszik. Előbbi hivatott biztosítani a szerkesztőség független működését és alkalmazza az újságírókat, utóbbi pedig a működéshez szükséges forrást adja. Utóbbiban egyre nagyobb szerephez jutottak politikai befolyással bíró, nyíltan kormányközeli üzletemberek. Az Index korábban – a kormánypixisből azóta kiesett – Spéder Zoltán médiavállalkozása volt, a tulajdonosi szerkezet 2014-ben változott meg, amikor opciós vásárlási jogot szerzett az akkor még a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos. Ezt a jogát viszont csak 2017-ben érvényesítette, amikor már komoly harcban állt Orbán Viktorral. Simicskával megegyezett a jelenlegi alapítványi forma kialakításáról a szerkesztőség, ami szavatolta függetlenségét. Azonban Simicska a Fidesszel szembeni kapitulációja után megvált minden médiaérdekeltségétől, a hirdetési láb jelentős tulajdoni hányada a volt KDNP-s Oltyán Józsefhez került, végül a tulajdonosszerkezet változása egyelőre Vaszily Miklósnál állt meg idén márciusban. Őt Mészáros Lőrinc médiaérdekeltségeinek főembereként ismerik: jelenleg a TV2 elnöke, korábban volt az MTVA majd az Echo TV igazgatója, de vezető szerepe volt az Origo kormányszócsővé való átalakításában is. Az Index szerkesztőségének félelmei tehát nem előzmény nélküliek: az Origo és a megyei lapok átalakítása, a Népszabadság bezárása, valamint a Magyar Nemzet bezárása és kormánypárti feltámasztásának tapasztalatai miatt az Index sorsa okkal áll a figyelem középpontjában. „Harcos csapat az Index. Sok krízist megéltünk már, elszántak vagyunk – számolt be az egyik munkatárs a szerkesztőségben uralkodó hangulatról lapunknak.” Vasárnapi szerkesztőségi állásfoglalásukban pedig kifejtették, hogy továbbra is független, szabad, autonóm és egyetlen szervezetben szeretnének dolgozni, függetlenül bármilyen politikai vagy gazdasági hatalom kiszámíthatatlan és változó ízlésétől.

Csökkenő nyereség

Az Index médiapiaci vezető szerepe az olvasottsági adatok alapján megkérdőjelezhetetlen. Az Index.hu Zrt. 2018-ban 99 milliós nyereséget produkált 1,4 milliárdos árbevétellel, 2019-ben pedig 43 millió forint nyereség jött össze 1,3 milliárd bevételből. Az Indamedia Sales Kft. adózott eredménye 2019-ben 267 millió forint volt, egy évvel korábban pedig 585 millió volt. A cég 2018-ban 3,9 milliárd forint, 2019-ben 3,35 milliárd forint árbevételt ért el. Bodolai László szerint a könyvelési tevékenység átalakítása, kiszervezése befolyásolta a a hirdetési cég nyereségének csökkenését.

Rétvári Bence milliók zsebébe vizionált megtakarítást, az ÁSZ-elnök adatai szerint az államtitkár téved

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.22. 17:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Állami Számvevőszék statisztikája szerint a magyarok kétharmadának még vésztartaléka sem volt.
Négymillióval nőtt az elmúlt tíz évben azoknak a száma, akiknek van tartaléka egy váratlan kiadásra – mondta hétfőn Szobon a 24.hu beszámolója szerint Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára, egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, ezt az első hallásra is furcsa, a koronavírus-járvány tanulságainak tükrében pedig szinte hihetetlen számot egy állami jótékonysági akción említette (a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest megyei kirendeltségének szervezésében élelmiszercsomagokat adott át rászoruló embereknek). 
Ugyanakkor Rétvári Bence számának ellentmond Domokos László statisztikája, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke ugyanis április 15-én azt állította (a járvány okozta nehézségekről beszélve), hogy:  
„A lakosság 63 százalékának semmilyen vésztartaléka nincs az olyan helyzetekre, mint a mostani.”

Így, ahogyan arról a Népszava is beszámolt, a tavaly májustól havonta bruttó négymillió forintot kereső Domokos spórolást javasolt a magyaroknak. – Minden családban a költségvetés tervezésére, kontrolljára és végrehajtására ki kellene nevezni a pénzügyminisztert, aki rendszeresen átnézi a számlákat és meghúzza a kiadásokat – tanácsolta az ÁSZ elnök. Aggodalmát is kifejezte:  
„Jelen gazdasági helyzetben egyik napról a másikra több ezer munkavállaló munkahelye szűnik meg, és ha hinni lehet a felméréseknek mindössze a lakosság egyharmadának van váratlan helyzetekre félretett pénze.”

Magyarország lakossága 2019-ben 9,773 millió volt, s ha Domokos László adatait vesszük figyelembe, akkor 6,157 millió embernek nincs, 3,616 milliónak viszont van megtakarítása. Ehhez képest a Rétvári Bence által említett 4 millióval több tartalékkal rendelkező ember száma sem jön ki.
De a matematika és/vagy a statisztika nem hatja meg az államtitkárt, hiszen Rétvári arról is beszélt, miszerint:
„Magyarország sokkal stabilabb helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt, és ez többi között a kormány családokat támogató intézkedéseinek köszönhető. A munkanélküliség a tíz évvel ezelőtti 12 százalékról mára 3,5 százalékra csökkent”

A kormánypárti politikus adatai sem a legfrissebbek, hiszen a KSH hivatalos, május 27-i közlése szerint csak áprilisban mintegy 73 ezer fő veszítette el állását, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalékra ugrott. Korábbi becslések szerint a tényleges munkanélküliek száma a koronavírus-járvány következtében több százezres lehet.
Rétvári Bence sajtótájékoztatót tart a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltsége által, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében adományozott segélycsomagok átadóján Szobon
Fotó: Máthé Zoltán / MTI